villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
üdv itt
kedves vándor lélek
Ebben a pillanatban egy olyan szerepjátékos felületre léptél, mely kimondottan a DC univerzummal és annak karaktereivel foglalkozik.  Az elmúlt évek folyamán nem csak, hogy a képregények szerelmeseivel ismertették és szerettették meg az újabbnál újabb szuperhősöket, avagy azok gonosztevőit, hanem egyenest elhozták mindannyiunkhoz az otthonunkba azzal, hogy a képernyőre vetítették az adaptációikat. oldalunk alapjául veszi a flash, arrow, supergirl és a legends of tomorrow sorozatokat, amelyek mondhatni egymásból virágoztak ki, hiszen a kezdetekkor még számunkra is csak az első kettő jelentette az alapforrást. emellett a filmes világot is igyekszünk a sorozattal összeolvasztani még akkor is, ha jelen álláspont szerint két különböző univerzumban helyezkednek el. akkor se félj, ha a képregény vonalát követnéd szívesebben, hiszen mindenre megadatik a lehetőség, ha egyszer csatlakozol a családias kis csapatunkhoz. multiuniverzumunk rengeteg dolog megvalósítására kínál számodra lehetőséget, akár más sorozatokból merített ötletmorzsa is megvalósítható ezáltal. ám, ha átlagos emberi életbe bújnál ki nagy rajongással és odaadással követi a városok szuperhőseit vagy akár gonoszait, akkor bizony itt a helyed! csatlakozz hozzánk egy képregénybeli szereplővel, valakinek a hőn áhítatot keresettjével, vagy esetleg egy teljesen saját karakterrel. egy biztos, mi várunk rád!
OLDAL ALAPÍTÁSA:
2015. MÁRCIUS 01.
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszavam!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég

Blythe C. Fox, Jason Todd, Leonard Snart, Mindy Macready, Reece Malgus

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
Városi park
Negan Sebastian Bates
pötyögte
Yesterday at 9:30 pm
Magánszoba
Astrid Faye Rhodes
pötyögte
Yesterday at 7:18 pm
Zinnia szobája
Sean Weston
pötyögte
Yesterday at 4:16 pm
Sara Lance
Sara Lance
pötyögte
Kedd Szept. 19, 2017 9:55 pm
Dr. Pamela Lilian Isley - Poison Ivy
Pamela L. Isley
pötyögte
Kedd Szept. 19, 2017 6:18 pm
az oldal stat
ennyien vagyunk itt
CSOPORT
ALIEN 1 1
ANTI-HERO 3 2
BORROWED 0 1
CITIZEN 6 0
CRIMINAL 4 3
DOCTOR 1 1
GOVERNMENT 1 3
HERO 1 1
METAHUMAN 5 3
VIGILANTE 0 1
VILLAIN 0 4
Összesen 22 20

Share|
Patra és Ginylla
eme téma címe
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
Starling city
foglalkozás, hobbi :
Klub tulajdonos
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


A hangulatom kissé csípős lesz, amint kegyeskedik kimondani a férfi, hogy nincs más szándéka, mint elégetni a cipőimet. Nem azért, mert ki tudja meddig spóroltam arra a pár csizmára, de akkor is az egyik kedvencem volt, és sajnálom. Ráadásul nálam már csak elvi kérdés, hogy ami az enyém, ahhoz senki nem fog hozzányúlni, ha élni akar. Ebbe a kategóriába pedig beletartoznak a ruháim is, ami azt illeti. Szóval valaki az égetés szóval elérte, hogy csak holtan tudjon távozni ebből a házból, ha az rajtam múlik. Ami azt illeti, mosolyogva fogom élve meggrillezni a bőrét. Ritka fájdalmas vég, nekem már csak elhihetik... Kegyetlen mosollyal hagyom, hogy elvigyék a cipőimet, utána pedig meg sem mukkanok az újabb ajánlatokra. Oh, ha tudnák, hogy milyen drága lesz nekik ez a próbálkozás, mind farkat behúzva menekülne vissza az anyukája szoknyája mellé. De persze nekik fogalmuk sincs róla. Így tovább szájalnak, miközben gondolkodom. Támadhatnék, ha akarnék, nem aggódom a testi épségem miatt, de eddig nem akartam felfedni magamat. Ha megteszem, onnantól elmondható lesz rólam, hogy megölök mindenkit, aki tisztában van a képességeimmel. Ezért akartam időt nyerni Ivanék számára, hogy beérjenek és rendezzék a helyzetet. De a támadással ennek vége. És most már a lány sem érdekel mögöttem, aki teljesen logikátlanul pont most kapott kedvet egy kis gyengédséghez. Egészségére, de én nem tudok szenvedélyes lenni, ha ölni készülök. Akkor a jégkirálynőre van szükség...
Ketten támadnak neki az ajtónak és bár nem tudják kicsapni, elég látványos erőt vetnek be ahhoz, hogy az első tervem megsemmisüljön. A fegyver a kezében marad, de mielőtt célra tudná tartani, Giny kirúgja a kezéből. Na, mégis csak tanult önvédelmet a kislány. Kár, hogy arról az óráról hiányzott, ahol a több ellenfél ellen szűk helyen nem rúgunk részt vették, mert majdnem engem is elvisz a lendülete. Az egyetlen előnye a dolognak, hogy nem én kapom az ütéseket. Helyette egyenesen átsiklok a kezek és lábak forgataga között, a pisztoly felé. Elérni nem sikerül, az egyik megragadja a derekamat, mire automatikusan vágom gyomron, fejelem le az orrát és rúgok a térdébe. Csak annyi kell, hogy földre kerüljön, azonnal felkapom a fegyvert, készen rá, hogy használjam. Az első lövés viszont üresen kattan, a víz miatt beázott az egész és használhatatlan. Leszámítva nehezékként, amely a következő mozdulatommal a tarkóján találja el az ellenfelemet. El is kábul tőle, de nem kerül földre, amit máskor értékelnék, de most éppen rá nincs időm. Az újabb ütés elég, hogy a földön is maradjon, közben pedig Giny is kivégzi a saját ellenfelét és becsapja az ajtót. Nem mintha ezzel meg tudná akadályozni a golyót, amely átszeli a fát és ott csapódik a csempébe, ahol alig pár pillanattal korábban még a fejem volt. Oké, ennyit erről, most már nincs bocsánat. A második lövés a zárat találja el és darabokra zúzza, a harmadik pedig a nyitott ajtón halad át és vért fakaszt. Meg minden mást is, ami hozzá tartozik, mivel az az általam elvett fegyverből származik és telibe találja a merész próbálkozót. Biztos, hogy ők is látták, ahogy a vizes fegyver nem sül el a kezemben, de nem véletlenül tartom titokban, hogy pirokinetikus képességeim vannak. Amíg nem támadtak, volt elég időm, hogy annyira átforrósítsam a fegyvert, a nedvesség távozzon belőle és kiszáradjon. Nem éppen biztonságos próbálkozás, ha elmérem a hőt, akkor felrobbant volna. Így viszont tökéletes. És van elég golyó benne a kiszúrt szemű és a főnök számára is...
- Dobd be a fegyvert az ajtón és hasalj a földre, vagy a másik kettő is fejlövést kap - figyelmeztetem hidegen, felkészülve rá, hogy nem engedelmeskedik. Sok halál szárad már a lelkemen, még párért igazán nem fogok bánkódni. Ellentétben vele. Biztos, hogy Carter maga végzi ki azért, amit eddig tett, de én kegyesebb kedvemben vagyok. Gyors golyó, kínzás és kísérleti nyúl szerep nélkül. Szerintem jó alku, tekintve, hogy két tag a földön, egy halott és már csak ő van kinn meg az ájult főnöke, akit valakinek el kéne még ma vinni is...
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains


18+ jelenetet tartalmaz!

Minden jól alakul a fürdőszobában, főleg mikor Ginylla partnere nem áll ellen neki, s egy picit ölelkeznek egymással. Fogalma sincs arról, hogy a fekete hajú szépség mi mindenre képes, ráadásul biszexuális természetű. A hangulatot kettejük között az töri meg, hogy a bejárati ajtót betörik, ami egy nagy hang kíséretében nyílik ki teljesen. Nemsokára egy hátborzongató hang szólal meg, akinek célja, hogy megtalálja őt. Ha pedig megvan, akkor a fürdőtársaságára szintén ráakadnak. Patra ujja az ajkaira tapad, így megelőzve azt, hogy bármilyen hang távozzon. A helyén marad, azonban nemsokára teljes párbeszéd alakul ki a bentiek és kintiek között.
- Szerintem az a bizonyos cipő szívesen fűtené a lakást, azt hiszem jól fog égni. – szól egy hang a túloldalról, ami kezd távolodni. A pince felé veszi az irányt. Megszólal egy másik hang a túloldalról.
- Hát csajszikák, szeretnélek titeket az árbócomra húzni, jó nagy. Még nem volt rá panasz. – hallatszik a kis férfiatlan suttyó hang, ami csupán keménykedni akar a többiek előtt. Amolyan én vagyok a tuti király stílusban. Folytatja a beszédet, amit elkezdett.
- Csak gyertek ki meztelenül, aztán nem bántalak titeket. – közben visszaérkezik az előző alak, hogy szájhősködjön.
- Marha jól égett – neveti el magát, azonban odabenn Giny odasétál Patra mögé és átkarolja. Finom simogatásokkal csitítja őt, ott a hasánál.
- Nem szabad kirohannunk hozzájuk, inkább maradj velem idebenn. Tetszel és kár, hogy elrontották az estét – suttogja bele a fülébe, mert nem árul zsákba macskát. Elengedi, de a vállára egy puszit hint. Elsétál az ajtóból, hogy a régi köntösét felvegye, s eltakarja csodás testét. A fürdőszoba ablakához sétál, aztán ellenőrzi, hogy ott meg tudnának e lépni. Mikor felfedezi, hogy ott meg tudnak lépni, akkor visszasétál Patrához.
- Leléphetünk az ablakon. – s alig ejti ki eme szavakat, akkor két férfi próbálja benyomni az ajtót és a két lányt nekipasszírozni a falnak. Sikerül benyomniuk, azonban Giny résnél van. Elindít egy rúgást a pisztolyos keze felé, amelyikben a fegyvert lehet látni. Az kirepül az illető kezéből, s hangos csattanással landol a zuhanyzókabinban. Két férfi ököl találja el ezután, ami a gyomrát kapja el, míg a másik oldalt a baljánál. Meggörnyed Giny, de nem adja felé.
- A jó büdösbe! – mondja dühösen. Lehet, hogy fél, azonban nem akar meghalni. Élni akar. Egyszerűen ráugrik az egyik férfire, aki úgy dől el, mint a szenes zsák. Lever egy pár dolgot, mint például az ollót. Viaskodik vele, miközben Giny próbálja megkaparintani az ollót. Hol alulra kerül és hol felülre. Néha vergődik a férfi alatt, mint egy partra vetett hal. Nem foglalkozik azzal, hogy a köntöse szétnyílt, csak túl akarja élni. Mikor sikerül megkaparintania az ollót, akkor egész egyszerűen egyik szeme világát veszejti el a férfinak, aki eget rengetően felüvölt a fájdalomtól.
- Te hülyee picsaaa! Ezért megöllek! – Giny azonban kihasználja a helyzetet, s kiszabadul a fogságból. Feláll, aztán a dühtől fűtve még jól gyenge ponton rúgja a rosszfiút, aki megint egy adagot üvöltözik. Ezek után Giny bezárja a fürdőszoba ajtót és ráfordítja a kulcsot. Ránéz a másikra, hogy ő hogy van? Ami Giny-t illeti nem fest valami túl jól, attól a pár ütéstől. Hevesen lélegzik.
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
Starling city
foglalkozás, hobbi :
Klub tulajdonos
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Miközben kifelé igyekszem a ruhából a lány újra panaszkodni kezd, de valahogy nem tudok vele együtt érezni miatta. Ez egy ilyen világ, a gyengét eltiporják, én pedig soha nem voltam egy irgalmas szamaritánus jellem, aki mégis megpróbál mindennel dacolva segíteni neki. Ez egyébként is Carter sara, ő sérült meg, ő ismeri a dokinőt és a lakhelyét, én szó szerint a sofőr voltam. Meg a fojtogató, de az már mellékes. Főleg, mivel tuti, hogy nem fogja senkinek elmondani, miért kapta tőlem a nyomokat. Holnap tuti, hogy valami bizarr szexuális játékra fogja fogni, és tekintve, hogy velem volt, neked pedig ilyesmi is szerepel a repertoáromban, még csak nem is fogják érte kérdőre vonni. De nem árt, ha pár hétig garbóra vált ing és nyakkendő helyett, mert elég érzékeny tud lenni az a zúzódás az érintésekre. Tudom, nekem a csuklómon volt néha ilyesmi, és lenne is talán, ha végre össze tudnék hozni egy tisztességes hétvégén Sergei-jel. Oh, szép remények...
Igazából meg is lepődöm, mikor Ginylla kérdés nélkül a segítségemre siet és még a profizmuson kívül mást is felismerem a mozdulataiban. Sőt, a tekintetében is ott van a vágy, hogy valami nyugtassa meg és ezért éppen bármire képes. Talán sokkos, talán nem, fogalmam sincs, de éppen nagyon szégyentelen és leszbikus kedvében van, méghozzá igencsak látványos módon. Levetkőzik minden aggodalom nélkül, szégyentelenül, és én végig nézek rajta akaratlanul is. Nem rossz, de látszik, hogy ő sem végez állandóan torna gyakorlatokat. És üzleti szempontból biztos, hogy nem egy remek befektetés alap, ugyanakkor jól néz ki. Egy estére mondjuk még el is fogadnám, ha nem akarnék minél előbb otthon lenni. Valahogy az anyai ösztöneimnek nem tett jót a merénylet, és a fejemben végig ott motoszkál a tudat, hogy a lányom vajon tud-e róla. Ugyan én nem mondanám el neki, de ebből a szempontból Leont nem ismerem olyan jól...
Mire kibújjon a fehérneműből és lemosom a sminkemet is, Ginylla már a zuhany alatt van és egyértelműen rám vár. Egy nagy sóhajjal adom meg magam neki és lépek mellé, sőt, még bele is simulok az ölelésébe, miközben a fejem a zuhanyrózsa felé fordul. Pillanatok alatt leszek teljesen vizes és kezd rólam lefolyni a vér is. Végre. De mielőtt még igazán élvezhetném a helyzetet, hirtelen kicsapódik a bejárati ajtó és hallom a dobbanásokat, amelyek férfiak érkezését jelzik előre számomra. Remek pont ez nem hiányzott. Főleg, mert a fegyverem kinn van a táskámban a cipőim pedig a fürdő ajtaja előtt. Fenébe!
Giny szájára teszem a kezem jelzésként, hogy hallgasson, miközben a maradék vért is lesöpröm magamról és kilépek a zuhany alól. A hangok alapján Cartert még nem akarják kivinni, helyette minket keresnek. Oh, de jó nekem. A fürdő nincs bezárva, így ezzel nem próbálkozom meg, helyette a mobilomhoz lépek és egy vészjelet küldök, majd a köpenyt is elveszem az ajtóról. A zuhany kabin oldalt van, ha keresztül lőnek az ajtón, akkor sem kaphat ott golyót a doki. Én a másik irányba, az ajtó mögé húzódom, mire ideérnek. Valahogy sejtettem, hogy nem csak nyomokat eltakarítani jöttek...
- Aki kíváncsi rá, a mosdóba is pisztoly társaságában járok-e nyugodtan próbáljon bejönni, miután félre tette a cipőimet. Nem kedvelem az agyvelő díszítést - teszem hozzá, miközben felkészülök az első merész vállalkozóra. Nagy eséllyel nem elég képzett és először a fegyverét fogja beszúrni a résen, így könnyedén kiverhetem a kezéből, ha rácsapom az ajtót. Miért van az az érzésem, hogy pont ezért nem próbálkozott még valamelyik alacsonyabb iq-jú tag?
- Fiúk, halljátok ezt? Azt hiszem, találtunk egy kis hercegnőt - a kacagás a mondat végé nem jelent jót. Ahogy az sem, hogy Carter még pár órán át ájult lesz és nem tudja leállítani a túlbuzgó embereit. Na, most sajnálatos, hogy kevesen tudják, a maffia vezér, amivel rendszeresen tárgyal egy japán nő. Főleg az alacsony rangú szállítók közül. Mégis milyen hülye volt a helyettese, mikor őket küldte? Mindegy, az oroszoknak már szóltam, hogy takarítás kell, addig kéne nem megölni őket, amíg ide nem érnek. Bár, ha azon múlik és veszélyben van az életem, akkor nem lesz elsődleges szempont, hogy ők ne patkoljanak el...
- Hercegnőt? Majdnem. A helyes megszólítás közelebb van a nagyságos királyasszonyhoz. De ennyi tévedést még megbocsátok, ha összeszeditek Cartert is távoztok azonnal. Máskülönben nem biztos, hogy túl fogjátok élni a dolgot - teszem hozzá enyhe vállvonással, miközben áthelyezem a súlyomat vívóállásba. Lehet, hogy nem tűnik úgy, de igencsak kemény kiképzést kaptam egyszer régen, a nyáron pedig volt pár hetem feleleveníteni a lényegét. Márpedig az árnyak ligája igazán profi benne, hogy bárkiből a legjobbat hozza ki...
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains


Mikor átadja a cetlit, akkor nem gondol másra, mint a ház elhagyása. Egyáltalán nem tartja biztonságosnak a házát, hiszen ha olyan emberek tudnak róla mint a nappalijában fekvő férfi, vagy nála sokkal sötétebb alakok. Átnyújtja a cetlit, amin rajta van a lakása címe. A nő megköszöni, de az egészben a mosoly a legbizarabb látvány. Vagy csupán Giny kerít neki nagy feneket? Úgy dönt végül a dokinő, hogy bemutatkozik a másiknak, így a másik megkapja a teljes nevét és becenevét. Még mielőtt a másik elindulna mosakodni, akkor eszébe ötlik, hogy neki szintén tisztálkodnia kellene. Feltesz hát egy komoly kérdést, amire hamarosan megkapja a választ. Nem kendőzi el az igazságot, hogy kissé meg van lepve. Mikor a fürdőszoba ajtóhoz érkeznek, akkor megáll és végignézi, hogy társa hogyan rövidül meg a szeme láttára. Kap választ a névvel kapcsolatosan, ami túlságosan nem biztató. Igaza van Patrának, hogy jobb ha nem tudja a nevét, ám ezzel elkésett.
- De most már belerángattatok engem ebbe az egészbe. Ezek után nem lakhatok itt. Mostanra lehet, hogy minden szörnyűséges címborája tud a lakásomról. Nem élhetek itt, s fogalmam sincs, merre mehetnék. – lép be a fürdőbe, közben a köntösén a csomóját meglazítja. Közelebb lép a társaságához, aki éppenséggel azon ügyetlenkedik, hogy miként vegye le magáról a ruhát. Ginynek könnyű, mert egészen egyszerűen kibújik belőle, majd hagyja a földre hullani a ruhadarabot. Felfedi másik előtt páratlan szépségét, azonban nem áll le. Odalép közel hozzá, hogy közös akcióval megszabadítsák Patrát a feleslegessé vált ruhadarabtól. Mondhatni inkább lesimogatja óvatosan a beszélgető társáról azokat.
- Nem maradhatok itt, most már nem. – mikor mindketten teljesen meztelenek, akkor előre megy a zuhanyzóba, hogy ott kellemes hőmérsékletre állítsa be azt. Mikor elkészül, akkor hivogatóan pózol Patrának. Régen nem hódol már az ilyen élvezeteknek, de most egyszerűen igényli. Ha közelebb lép a társa, akkor gyengéden néz rá, vágyakozva. Magában küzd, hogy ne tegyen semmit se, azonban a nő kinézete tetszik neki és cselekvésre készteti. Ha nincs különösebb ellenállás Patra részéről, akkor Giny magához vonja és megöleli. Ettől tovább nem lép, hiszen várja a válasz reakciót. Azonban ezt a pillanatot a bejárati ajtó felőli nagy zaj szakítja félbe, majd egy teljesen ismeretlen hang.
- Hé dokinőci! Itt vagy? Hol van a társunk, Mr Carter? Áhh megvan! – nagyon reszelős rideg hangú férfi. Giny rögtön bezárja a fürdőszoba ajtaját, de nem kulcsra zárva. Lépéseket lehet hallani, ami több embert feltételez. Talán 2-3-at a reszelősön kívül, aki idő közben a fürdőszoba előtt áll meg. Utána elcsipí a következő szavakat.
- Jizem, természetesen, hogy kiélhetitek magatokat a dokinőn. De most itt két nő van, Carter szerint. – Giny ránéz Patrára, hogy most mi legyen? Kezd félni, de csendben marad. Most már tudja jól, hogy sosem térhet vissza a régi kerékvágásába. Túl kell élnie ezt a helyzetet.
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
Starling city
foglalkozás, hobbi :
Klub tulajdonos
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


A dokinő egész közlékeny és segítőkész ahhoz képest, hogy szerintem jelenleg engem megpróbálna megfojtani egy kanál vízben is, ha bízhatna benne, hogy sikerülni fog neki a dolog. Igazából még csak nem is tudom emiatt hibáztatni, nekem is vannak néha hasonló fantáziáim az engem idegesítő egyének viselkedéséről, és akkor még szépen, moderáltam fejeztem ki magamat. A lényeg, hogy végre nem pattog és nem is támad nekem, csak leírja a címet egy papírra. És csodák csodájára még el is tudom olvasni, amit lekörmölt. Ez ritka, hiszen én a japán ábécé "betűin" szocializálódtam és el lehet rólam mondani, hogy elég nehezen ismerem fel és betűzöm ki a latin betűs kézzel írt szövegeket. Gala ügyvéd, nem orvos, de még tőle is inkább email-ben kérek mindent, mint cetlin. Újabban pedig már rászokott Sergei is, hogy inkább búcsú sms-t küldjön, mint jó reggelt cetlit. Az orosz kézírás sem éppen a könnyen olvasható fajta ugyanis...
- Ebben az esetben nagyon köszönöm - válaszolok halvány mosollyal, miközben a cetlit és a mobilt magamhoz veszem, a táskámat pedig leteszem az egyik fotelba a nappaliban. Természetesen nem a véresbe, hanem egy másik példányba. Imádom a táskát is, nagyon kiakadnék, ha ki kéne dobnom, mert mindenhol vér borítja. Nem félek itt hagyni, nem sok iratot tartok benne, a smink készletemet pedig igazán nézegetheti, aki kíváncsi rá. De azért a kézi fegyverrel óvatosan, az a biztosító pecek elég érzékeny tud lenni.
- Ahogy akarod, Giny - fogok vele én is kezet, miközben még egyszer utoljára körülnézek, mielőtt a fürdőbe mennék. Semmi extra, csak érdekel, hogy is néz ki ez a hely, amikor éppen nem vér és ájult idegenek borítják. Biztos, hogy egy kezdő orvos fizetéséből nem kell designer által tervezett bútorokra számítani, de az egyéniség nem pénz kérdése, hanem időé. Akinek van ideje minden egyes darabot kiválasztani az üzletekben, annak ezt a lakása is tükrözi. Vagy választja az egyszerűbb módszert és munka időben az interneten rendel, a nem tetsző darabokat pedig majd visszaküldi...
- Öhm, persze, gyere nyugodtan. És esetleg figyelmeztess is, ha vér van a hajamban - teszem hozzá, miközben a fürdőbe belépés előtt megállok, hogy levehessem a csizmáimat. Ezeknek nem tesz jót a gőz, szóval kis akrobatika után meg is szabadulok tőlük és az általuk nyert nyolc centi extra magasságtól. Üdv újra törpe országban.
- A nevem neked nem sokat mondana, de mások megpróbálhatnak kihasználni miatta, szóval jobb, ha nem tudod - válaszolok minden hezitálás nélkül, miközben már be is lépek a fürdőbe és leteszem a telefont a pultra. Vízálló, így nem aggódom érte és egyébként sem hagynám kinn, amikor fontos hívást várok. Következik a fekete ruha, amiből igazi örömünnep lesz kimászni, tekintve, hogy mennyi vér van rajta és hogyan száradt már rám. A szoknya résznél elég könnyű lehámoznom magamról a réteget, de az oldalamon viszonylag nehezen férek hozzá. Ha így haladok el fog kelleni kérnem a sebészollót is...
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains


Úgy tűnik ez az este senki számára nem kedvező hatású. A helyzet, a beszélgetés és a mozdulatok mind feszültté varázsolják a légkört. A feszültség pedig maga után von még pár kedvezőtlen hatást, mint például a felemelt hangerő és az ingerült hangtónus. A nehezén túl vannak, mikor a férfi sebét ellátják, így az nem vérzik tovább és vérez össze mindent. Egyszerűen félreértik egymást, de csak akkor jön rá erre, mikor a nő említést tesz róla. Fáradt, s régen pihenne, ha nem zavarnák. Újra eszébe jut, hogy talán jobb lenne ha elköltözne innen, mert itt biztosan rátalálnak a nehéz fiúk. Még a fejében van, hogy szabadságot kell kérnie a holnapi napra és még egy jó időre, de most az felmerül benne, hogy aztán elköltözik máshová.
- Remek, tisztára úgy érzem magam, mint ha házibulit tartanék és várom a vendégeket, hogy megérkezzenek. – szól vissza, de annyira rossz kedve van, hogy nem mond ellen a lakcímének felírására. Egy kisebb noteszlapot keres, majd egy tollat és jól olvasható írással ráfirkantja a címét. Átnyújtja a nőnek, aki még mindig bizalmatlanul kezeli őt. Szóval nincs bemutatkozás, se semmi. Ennek nem feltétlenül kell így lennie. Most ötlik fel benne az első bűnös gondolat, hogy mi lenne, ha nőhöz szegődne el? Biztosan a szakmájában sokan sérülnek meg.
- Van sminklemosóm, mert olykor ki szoktam magam kenni. A földszinten találja a fürdő helységet – jelzi a vendégének, hogy nem kell fentre mennie, mert ott csak két hálószoba van. Egy nagyobb és egy kisebb. Az égetésre csak biccent egyet, hogy megértette. Mikor végignéz magán, akkor látja a fürdőköpenye átázott a vértől egy pár helyen így a saját testét összekenve pár helyen. Még mielőtt a másik tisztálkodni menne, akkor ő kívánja a kettejük ügyét előrébb vinni.
- A nevem Ginylla Breko, de szólíts csak Ginynek. – nyújtja oda a kezét, s ha megtörténik a kézfogás, akkor megint eszébe ötlik, hogy jó lenne, ha tisztálkodna.
- Veled tarthatok mosakodni? Tudod errefelé a meleg víz ritkaság. Ilyenkor van, de nem sok. S ami azt illeti én véres lettem. – mondja neki, de csak egy perccel utána jön rá igazából, hogy miket beszél. Nem pirul el, de várja a másiktól a visszajelzést. Vajon belemegy vagy sem?
- Benned meg kit ismerhetek meg? – ha már az előző szavak kifutottak, akkor van mersze érdeklődni a másik felől. Fogalma sincs róla, hogy ha a másik tényleg válaszol, akkor azzal számolnia kell azzal a jövőképpel, hogy soha többet nem térhet vissza a mostani életéhez.
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
Starling city
foglalkozás, hobbi :
Klub tulajdonos
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Látszik, hogy egyikünk sincs a helyzet magaslatán. Nem, nem a megütött hangszintből, amely közelebb van a kiabáláshoz, mint a tisztességes beszédhez, hanem a mellé járó, vágható feszültségi szintből is. Meg persze a félreértésekből, amelyeket néhány dupla hiba generál. Például ennek köszönhető az is, hogy a lány kegyeskedik az orrom alá tolni a telefonját és bizonyítani, őt nem hívta fel senki. Nem mintha erre már nem jöttem volna rá magamtól is a meglepett arcát látva, de most már tényleg fúrja az oldalamat, hogy kinek telefonált mégis a kiütött férfi a nappaliban, amíg én vezettem. Meg közben van időm átgondolni, mi is hagyta el korábban a számat. A francba! Nagyon idege lehetek, ha olyan alapvető hibát követek el a nyelv használata közben, hogy a férfi birtokos névmás helyett a nőit használom. Van egy enyhe akcentusom és néha használok rossz szót, ahogy minden külföldivel előfordul az ilyesmi, de nem ilyen látványosan. De legalább értem, miért kaptam telefon képernyőt az arcomba. De jó nekem, főleg, mert nagyon nem érdekelnek más telefonálási szokásai és híváslistái. Én sem mutatom meg senkinek a sajátomat, nekik sem kell előttem villogni. Ebben a témában sok mindent elhiszek bizonyíték nélkül. De ha egyszer becsapsz, azzal jobb, ha nem buksz le, mert másodszor már nagyon nehezen hiszek neked. Egyszerű szabályok és hasznosak. Tisztában van velük mindenki, aki nekem dolgozik.
- Carterre értettem, neki nincs meg a telefonja, ami egyébként is hangzáras, így nem tudom elintézni a szállítását. De már keresik a "titkárát", szóval leírhatná a pontos címet, hogy be tudjam olvasni, ha megtalálják - válaszolok, miközben elzárom a vizet és lerázom a kezemről a cseppeket. Eltartott pár percig, de a vér nagy részétől is megszabadultam, és már jobban érzem magamat. Tudom, hogy a ruhámon még van pár deci, de annyit már kibírok. A cipőmbe nem folyt bele semmi. Hála a jó égnek, mivel kikaparnám annak a szemét, aki miatt tönkre mennének a kedvenc, De la Renta csizmáim. A legfurább, hogy a kabátom sértetlen. Talán mert Starlingban sokkal hidegebb van és nem kapcsoltam be, mielőtt kiléptem az étteremből...
- Ha sminklemosó is van, a zuhanyt elfogadnám. És az égestést is, a ruhára és a harisnyára korlátozva. Minden más megúszta... - válaszolom, miközben még egyszer ellenőrzöm a dolgokat. Igen, rendben vannak, ha pedig mégis van valamilyen láthatatlan maradék, elég profi tisztítóval dolgozom együtt. Heti szinten kaparnak ki emberi testnedveket minden lehetséges anyagból készült ruhából, szóval ezért nem kell aggódni különösebben. Sőt, cipőket is vállalnak, bár az én legtöbb designer darabomat senki nem merné így bemocskolni. A véletlen baleset már más ügy...
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains


Naná, hogy nem akar tisztes polgárként belesüllyedni a mocsokba, abba a fertőbe, ahol a hozzá hasonlók küzdenek vagy meghalnak. Ha elfogadná azt a pénzt, amit a nőtől kapna, akkor azzal egyértelműen aláírná a szerződést. Ki akar maradni belőle, azonban képtelen tétlenül maradni, hogy egy sérült elvérezzen a lakásában. Egyáltalán nem tetszik neki ez az egész helyzet, s mint egy veszély megérző macska olyan ingerült. Megemeli a hangját és naná, hogy egyedül nem tudja ellátni a férfit. Hozzá van szokva, hogy parancsol a segédjeinek és tudja jól, hogy minden egyes helyzet versenyfutás az idővel. Elég sebészi beavatkozást végzett el, a legtöbb esetben sikeresen, de ott van a másik oldal. Ha számokban kellene kifejezni, akkor 65% életmentés és 35% halál. Nem mindenkit lehet időben megmenteni. Mikor visszatér, akkor feltűnik, hogy a másik nincs magánál, de nem foglalkozik vele. Hozzálát a feladatnak, hogy rohamléptékkel dolgozzon, küzdjön a másik életéért. Egy dokinő, aki sötét alakokat fogad este az otthonában és menti meg őket a halál markából. Átvillan az agyán, hogy mit mondanának az emberek róla? Vajon ezzel a tettével már jelenleg ott van, ahol nem szeretett volna lenni? Végez a férfi ellátásával, mikor a fülébe jutnak a nő szavai. Nem tesz másként, mint a másik, hanem egyenesen követi a konyhába.
- Miről beszél? Én nem hagytam el a mobilom, s ha hívott volna valaki, akkor felvettem volna. – ezzel egyetemben odalép a konyhapulthoz, ahol ott van a mobilja. Megnézi, hogy a ma este hívta e valaki, de egyáltalán nincs benne Mr.Carter telefonszáma, mert meg sem adták egymásnak. Lakásáról tudhatott, mert egyszer elhívta magához. A nőnek szintén megmutatja, hogy a mai este nem hívták. Akkor a férfi kit hívhatott?
- Megnézheti, hogy volt e hívásom ma este, de Igril Jole-n kívül senki más. Ő az egyik munkatársam. – szól hozzá. Kifújja magát, ami azt jelenti, hogy egy jó adag feszültség távozott belőle. Ő mindent megtett Mr Carter életben maradásáért, míg a többi az időn múlik. Most néz végig a másikon, hogy mennyire össze van vérezve a ruhája, s így eszébe jut, hogy ő sem maradt ki a jóból. Végignéz a vörös nedűvel összekent ruhadarabon, majd közelebb lépve a nőhöz rendesebb oldalát mutatja be.
- Ha szeretne lezuhanyozhat a fürdőszobában. A ruháit meg elégetem a pincében. – tán meglepő lehet tőle ez az ajánlat, de ő sem a buta nők közül való. Nem lenne jó, ha egy olyan ruhadarabot tartogatna magánál, mert különösebb magyarázatot úgy sem tudna adni. Esetleg a meséjében nem hinnének.
- Ott van a másik köntösöm és felveheti. – mondja nagylelkűen, majd kíváncsian várja a másik válaszát. Vajon elfogadja, vagy éppenséggel mindenféle okokat kitalálva tiltakozik. Kizavarhatná a nőt a lakásából, de mégis olyan, mint ha érdeklődést mutatna az irányába. Halványan csak, alig lehet észrevenni. Eszébe ötlik, hogy még be sem mutatkoztak egymásnak, de talán jobb ha mindketten névtelenek maradnak egymásnak legalább ezen az estén.
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
Starling city
foglalkozás, hobbi :
Klub tulajdonos
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Nem tudom, honnan szedte össze Carter ezt a nőt, de határozottan kezdek biztos lenni benne, hogy ez nem ex barátnő. Valahogy ő túl határozatlan és erkölcsös ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljön egy alvilági figurával, még akkor is, ha a pasi igazán jól tud játszani ártatlant. Igazából annyira jól, hogy hozzám hasonlóan nem ismeri az, aki nem üzletel vele és a neve sem mond nekik sokat. Az enyém ugyan ismert, de akkor sem sokan rakják össze a kettőt, hogy a Starlingban ismert üzletasszony, akinek egyértelműen ázsiai vonásai vannak és a neve nincs ott sok helyen ugyanaz a nő, akit Patra Moonként ismernek. És még ez sem az igazi nevem, de az már mellékes. Sokan és sokat dolgoztak rajta, hogy ne könnyen legyen kideríthető, hogyan születtem. Ráadásul attól sem fogja magát senki jobban érezni, ha rájön az igazságra, mivel az csak bajt hoz a fejére. Túl sokakat ismerek, akik ezer örömmel állítják le a kíváncsi tagokat. Mindegy, ez mellékes, csak azért indultam el a gondolati síkon, hogy ne újabb kioktatást kapjon a doktornő. Igazából ezt mind Carter érdemelné, de ő túl kába, hogy felfogja. A mázlista. Nem mintha a golyót irigyelném, lőttek már meg engem is, és mindenki elhiheti, nem a legkellemesebb érzés, amikor a seb együtt lüktet a szívveréseddel és nincs menekvés. Igazából ennél még egy szülés is majdnem jobb, hiszen a sokknak hála itt kevesebbet érzel. Ha ez nem lenne, nagyon kevesen viselnének fegyvert igazából...
A nő viselkedése eléggé szélsőséges, és nem kell sok neki, hogy parancsolgatni kezdjen, miután leteszem a telefont. Igazából nagyon szívesen beszólnék neki, ha nem lenne ennyire nyers, így viszont lerakom a cuccaimat és oda megyek, ahova kéri. Ha kedvesebb lenne, már szóltam volna neki, hogy jobban járna, ha ezt a fürdőben csinálná, mert a csempéről könnyebb vért takarítani, mint a szövetből. De ő hallgat, nekem pedig marad az itatás feladata. Mintha nem tudnám, hogy esélytelen a dolog, így is érezni fog mindent. Azért hagyom, hogy a szesz felét lenyelje és nem jegyzem meg, hogy a legtöbb dokinak van egy fél patika a házában általában. Sőt, még az én kocsimban is van, pedig azt csak egészségügyi láda néven ismerik. Lehet, hogy direkt használ középkori eszközöket, de akkor keresztül fogom húzni a számítását. Amint ugyanis a nő nem figyel, Carter ölébe mászik és ránézek:
- Vagy mindent érezni fogsz, vagy bízol bennem, hogy tudom mit csinálok és kapsz egy olyan juttatást, amiért más 15 rugót fizet - nem mosolygom, komoly vagyok, miközben a teljes testsúlyommal az ép kezére támaszkodom, a másikat úgy sem tudja mozgatni, majd a sálamat a nyakára kulcsolom és lassan húzni kezdem. Először annyira, hogy kapjon levegőt, majd fokozatosan egyre szűkebb lesz a hely és így nem tud előre felkészülni az oxigén hiányra, hamar szédülni kezd. Várok, amíg el nem kábul teljesen, és akkor húzok még egy utolsót, majd húszig számolok. Ennyi nem fojtja meg, de kiüti. Igaz, holnap szép kis folt lesz miatta a nyakán, de talán túléli. Mikor felnézek, akkor látom, hogy a doki már felettem áll a steril késsel. Nem tudom, mennyit látott a műsorból, de most tuti kerülgeti az ideg. Ezt ritkán csinálja bárki is képzetten, de én évekig gyakoroltam és dominaként az egyik legtöbbet érő képességem, hogy 5 perc alatt szövődmények nélkül ájulttá fojtok bárkit. Aki magához fog térni pár óra múlva. Jobb, mintha ordítozna és harcolna...
Követem az utasításokat és fogom, de nem hiszem, hogy magához térne. A sál a nyakán marad, így is véres, ha kell, szorítok még egyet rajta. Carter azonban nem tér magához annyira, hogy szabadulni próbáljon. Ájultan is harcol valamennyire, fel is kiállt néha, de én is elég vagyok, hogy a kezét lefogjam és megakadályozzam abban, bántsa az orvosát. Pedig most megnézném, mit tenne vele. De nem teszem, inkább tűröm az egészet és teljesen érzelem mentesen nézek a golyóra, az alkoholra és a varrásra is. Ha ébren lenne a beteg, minimum káromkodna, de azonnal mehetnénk el utána, most viszont nincs így. Bocsi, de nekem minden statisztika azt súgja, két ötven kilós nő nem tud nyugton tartani egy sérült, majd száz kilós izomembert még akkor sem, ha az illető sérült...
- Elhiheti, jobb dolgom is van, mint titkos műtéteken részt venni. Ha nem hagyta volna el a mobilját, már hívnám is a helyettesét, hogy vigye el és mehessek. Így azonban várnom kell, míg valaki ki nem deríti a számát - válaszolok, miközben zavartalanul a konyhába megyek és lemosom a kezemről a vért. A ruhámon is van, de az menthetetlen, a feketén egyébként sem látszik. A reptéren meg magángép vár, szóval simán eljutok én benne haza is, ha kell. Ha meg nem, akkor elég valakit iderendelnem egy váltás darabbal a méretemben. Mindegy, most, hogy már nem a bőrömön szárad a vörös nedű ismét a telefonomra nézek, hátha kerestek azóta. Sajnos nem tették. Fenébe, jó lenne, ha más is igyekezne...
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains


Az egyik pillanatról a másikra történnek az események. Bejön a nő az ismerősével, akivel természetesen régen találkozott. Meg van teljesen lepve, hogy megsérült, mert tudomása szerint mosógép szerelőként mutatkozott be neki. Most meg ez a mosógépszerelő itt van nála s egészen rossz állapotban. Mi történik itt? Hamar átkerül hozzá a férfi, így természetesen összevérzi a köntösét, amit jobb ha megsemmisít ezen eset után. A sok telefonálás után végül Mr Carternek nevezi az ismerősét, ami megint csak újdonság neki, mert ő Karwron néven ismeri. Agya egyre inkább azt veszi észre, hogy nagy dologba cseppent bele. Vagy elmenekül, de akkor örökké üldözni fogják, vagy teszi a dolgát. A férfinek kezd lecsuklani a feje, így nehezebb tartani. A másik kioktató hangneme bosszús tekintetet eredményez Ginynél. A nagy összeg hallatán pedig végképp megbizonyosodik róla, hogy valami sötét dologba csöppent.
- Szóval mocskos pénzt akar nekem adni? Megtarthatja magának! – válik ingerülté, mint ha csak egy ugrásra kész nőstény tigris lenne.
- Segítsen leültetni! – hangja határozott, ami azt jelenti, hogy elvégzi a feladatát. Megmenti Mr Carternek az életét, de az biztos, hogy nem akarja látni soha többé. Helyes férfinek ismerte meg, de most végképp elszúrta. Ha sikerül a közeli fotelba leültetni, akkor elsiet az otthoni irodájába felszerelésekért, hogy ellássa a férfit. Hoz mindent, ami egy golyó kivételéhez kell, ráadásul beáldozza az itthoni legütősebb szeszét. Sebfertőtlenítés, meg érzéstelenítés gyanánt. Mikor visszatér, akkor még mindig a köntösében van.
- Itasd meg ezzel, de ne az egészet. Rakd vissza, aztán fogd le. Sietnünk kell! – szól teljesen úgy, mint ha a műtőben lenne. Utasításának tegyen eleget, s a végén mindenki boldog lehet. Mindent előkészít, s a végén a konyhába siet. Ott a gázon kissé meghevíti a fémet és visszajön.
- Most fogd erősen, amennyire tudod. – figyelmezteti a másikat, míg ő nekiáll kivenni a sérültből a gólyot keresi az eszközzel odabenn, majd mikor érzi, hogy megvan, akkor kihúzza. Fémtálkába rakja, aztán jön az alkohol. Amivel rögtön fertőtleníti a sebét, amire a férfi kiáltozik még egy kicsit. Tudja jól, hogy marja a folyadék. Ezt követően pedig nekilát összevarrni annak a sebét. Kicsit siet, mert a férfi igen csak pernye állapotban van. Ez a kis ellátás is valószínűleg sok erőt kivett belőle. Mikor elkészül a sebnek az összevarrásával, akkor utána jönnek a többi apróságok. Jól bekötözi, aztán szól a nőnek.
- Segítsen lefektetni a kanapéra. Pihennie kell és ha nem akarja, hogy felszakadjon a sebe, akkor itt kell neki maradni. Ha felszakad a seb, akkor elvérzik és meghal. – mondja felé, aztán felsóhajt. Nem szívesen hagyná őket a lakásán. Nem tud megbízni bennük. Fel kell hívnia a kórházat és szabadságot kivenni.
- Remélem ebből nem csinálnak szokást. – jelzi a másik félnek, hogy nem örülne annak, ha ez megismétlődne. Nem vallja be, hogy könnyen sebezhető, abból a szempontból, hogy szereti a munkáját. Ezért mindenképpen segítene bárkit hoznának ide.
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
Starling city
foglalkozás, hobbi :
Klub tulajdonos
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


A lány szemmel láthatóan nem érti, én mégis kinek a kérésére vagyok itt és nem is akarom erről felvilágosítani. Kinyitotta az ajtót, beengedett, Cartert azonnal át is passzolom neki, miközben hívok mindenki mást, hogy megbizonyosodjam a dolgok állásáról. Az üzletfeleim nem mind amerikaiak, így nem is töröm magamat azzal, hogy egy olyan nyelvet használjak, amit esetleg avatatlan fülek is kiszagolhatnak, robot mód váltok át franciára és oroszra. Az első hívás megy a franciának, ott alig pár szóból megértem, hogy más nem sérült meg és már elintézte, hogy a zsaruk és a tűzoltók maradjanak ki a dologból a kamerák meg varázslatos módon karbantartás alatt legyenek az elmúlt pár percben. Szóval senki nem látott és nem is hallott semmit, aki pedig mégis, az hallgat, megsemmisít minden bizonyítékot és felszívódik, ha kedves neki az élete. Remek, ennek felhőtlenül tudnék is örülni, ha a dokinő állandó okvetlenkedése nem zavarna meg közben. Jó vagyok nyelvekben, de nem annyira, hogy japánul gondolkozva beszéljek a telefonba franciául és közben még angolul is válaszolgassak valakinek. Így ezt a beszélgetést zárva végül a túl sok kérdést feltevő lányhoz fordulok és nem éppen a kedves tekinteteim egyikét kapja meg tőlem.
- Fogalmam sincs, ki maga és ez így van jól. Mr. Carter azt mondta ide hozzam, és miattam kapta a golyót, szóval ezt a kérését teljesítettem. Foglalkozna vele inkább, amíg még menthető? - a hangom kissi ingerlékeny és kioktató, hiszen nem szeretek vad idegenekkel társalogni, főleg nem a kedvencem, amikor olyan dolgokra kérnek tőlem magyarázatot, amiről végképp fogalmam sincs. Én komolyan azt hittem a kocsiból Carter a dokinőt hívta fel, aki már egy egész miniműtőt készített elő és amint beérünk megy is bele a morfium meg az altató. Ezek szerint nem. Nos, ez már az ő gondja, engem ugyanis nem érdekel a dolog. Épp elég, hogy a vérében ázok...
- Az éves fizetése triplájára számíthat, ha helyrehozza. Semmi kórház, semmi zsaru, semmi ostobaság, és nem lesz baja. Ha segítség kell, szóljon, amint ezt befejeztem - teszem hozzá, miközben az immár harmadszor is megszólaló telefonomat veszem fel. Az orosz barátom elég zaklatott, amit nem is csodálok, ha nekem esett volna bajom, Sergej nem csak kivágná a tökeit és grillezve tálalná fel számára vacsorának, de utána eljátszaná ugyanezt a lábaival és a karjaival is, amíg meg nem eszi saját magát az illető. Brutálisan hangzik? Az is. De nem kételkedem az exem szeretetében és abban sem, hogy a gyászát kegyetlenséggel leplezné. Szerencsére nem kell, mert jól vagyok, de abban nem tudok kiegyezni a telefon másik felén lévő Ivannal, hogy ne értesítse róla. Nem tudja pontosan mi a kapcsolatunk, de azt igen, hogy az üzleteink rendszeresen hoznak dollár milliókat a másik konyhájára, így egy gyilkossági kísérletet komolyan kell venni. Hogy én lennék rideg ezzel? Megeshet. Ha valami veszély van, hajlamos vagyok átkapcsolni kizárólagos logikára. Köszönhetően a kiképzőmnek...
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains


Egy tíz perce már alszik, mikor a csengő hangja megszólal. Giny reakciója, hogy fordul egyet morogva és nyűglődve. Fél perc elteltével azonban újra szól az ismerős dallam, amire felpattannak a nő szemei. Komás fejjel ránéz az órára, hogy mennyi az idő és nem akar hinni a szemének. Fogalma sincs, hogy ki akarja őt ilyenkor zavarni. Mindenesetre kíváncsi, hogy ki az. Talán zaklató? Nem számít különösebb nagyobb felhajtásra, így csak a köntösét veszi fel. Jól megköti a derekánál, aztán lesiet mezítláb az ajtóig. Lehet, hogy családi házban lakik, azonban nincs kukucskálója, így nem tudja előzetesen megtekinteni, hogy ki van kinn. Felkészül a legrosszabbra, aztán kulcsforgatás után ajtót nyit, de még mielőtt bármit mondhatna, akkor a másik fél szólal meg. Ezután meg önkényesen bejönnek a lakásába minden további engedély nélkül.
- Ez meg mit jelentsen?!   – teszi fel a kérdést, majd bezárja az ajtót. Odafordul a két érkező felé, s csak most pillantja meg, hogy a férfi nem éppen jó bőrben van. Jobban megvizsgálja a férfi arcát, főleg mikor villanyt kapcsol. Nem hisz a szemének, mert a férfiben felismeri egy régi ismerősét az előző lakásánál. Talán elfogadja őt, azonban mikor megpillantja a nőt, akkor nem éppen kedves a tekintete. Jól leolvasható a kérdés, hogy te meg kicsoda vagy?
- Miért zavarják az ember leányát ilyen későn? – teszi fel végül a kérdést, annak ellenére, hogy egyértelműen látja a helyzetet. Az ismerőse sápadt, elég rossz színben van. Valószínűleg már elég sok vért vesztett, míg idáig eljöttek. Arról fogalma sincs, hogy meglőttek e, vagy milyen sérülése van, de remélhetőleg valamelyik a kettő közül tájékoztatja. Ezzel egyetemben a szúrós tekintete nem enyhül, hiszen egyáltalán nincs jó kedve, hogy felébresztették. Holnap meg megy dolgozni, mint mindenki más.
- Tudják én holnap amúgy is korán megyek dolgozni, s jó lenne ilyenkor pihennem. – veti oda nekik, mint egy falat kenyeret az éhezőknek. Fejben ott tart, hogy fel fogja hívni az egyik pillanatban a rendőröket, s mindkét személyt elviteti innen. Van ugyan egy fegyvere a hálószobájában, de utálja a hangját, így nem használja. Ebben a helyzetben leginkább a muay thai harcművészetre alapozhat. Néha eljárogat edzésekre, ami tökéletesen elég nála, hogy megmozgassa testét és a feszültségét vagy feles energiáit levezesse. Nem véletlenül ilyen szépen formázott az alakja.
- Remélem tudnak valamivel kárpótolni. – hangján érződik, hogy kezd megtörni, s talán hamarosan bedobja a törölközőt. Akkor segítőkészebb lesz, s talán majd arra fog koncentrálni, amire kell.
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
Starling city
foglalkozás, hobbi :
Klub tulajdonos
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Imádom az ünnepeket, de néha szívesen a pokol mélyére száműzném a kitalálójukat. Három felhőtlen napot kaptam a lányom társaságában telefon és munka nélkül, utána térhettem is vissza a mindennapok körforgásába, ahol ez a három nap is az elmaradás egész garmadáját zúdította rám. Igazából ez még nem is csoda, január 1-jén tényleg nem akar a kutya sem dolgozni, utána pedig mindenki pótol, így felgyülemlik a munka. Nekem pedig ez különösen kellemetlen, mert az igazat megvallva elmondható rólam, hogy "picivel" több szakmám van, mint kéne. Hivatalosan az Euphoria nevű klub tulaja vagyok, gyakorlatilag egyben az üzletvezető, fődomina és a menedzser is, arról nem beszélve, hogy mellette foglalkozom sztriptízbárral, export-import cégem is van, csempészeknek segítek, üzletelek Kínával, Oroszországgal és Dél-Amerikával, és persze irányítom a japán maffia amerikai ágát is. Kicsit sok, mondhatni, de tekintve, hogy senki nem ismeri a teljes repertoárt, még tűrhető. A főállású anya részt csak azért úszom meg, mert a lányom elég felelősségteljes és imádja a bentlakásos suliját hétfőtől-péntekig. De most szünet van, így nem túl kedves volt a válaszom az üzletfeleim felé, akik minden áron Central cityben akartak ma értekezletet tartani. Sajnos ők nyertek, így reggel egyenesen mehettem a magángépre és még jóval ebéd előtt landoltam is a városban. Viszont a tárgyalópartnerem sokat késett, valamint mindenbe belekötött, így a gyors ebéd gondolatát feladva hívtam rá Leonra, hogy vállalja be mára Megamit. Sok mindenki nem merné az egyetlen gyerekét egy képzett bérgyilkosra hagyni, de én tudom, hogy nála jobban senki nem védi meg a kislányomat. Leon bármennyire is tagadja, mi ketten vagyunk az egyetlen család, amivel még rendelkezik és ezt nem hagyná elenyészni az élete árán sem... Megegyezni végül sikerült és az újévi ajándékokat is átadtuk egymásnak még éjfél előtt nem sokkal, és már éppen tartottam vissza az autóhoz, amikor gyanús hangra lettem figyelmes, majd összeesett az egyik partnerem. Lelőtték. Azonnal lebuktam és pisztollyal a kezemben fordultam az üres parkoló felé, hogy megtaláljam a bűnöst. Az egyik autó mögött rejtőzött el, fedezékben a golyók elől, de nem előlem. Amint megláttam megcsillanni a kezében újra a fegyvert reagáltam a gondolatnál is gyorsabban. Felé fordultam, belenéztem a puskacsőbe, majd aktiváltam az erőmet. A gépkocsi felrobbant és égő fáklyává változtatta az amatőrt. Aki valószínűleg engem akart megölni. Csak éppen Mr. Carter az útjába állt. Amiért jövök neki eggyel, ha túlélte.
A földön fekvő alak megmozdult, utána felült, láthatóvá téve, hogy él, a golyó nagy eséllyel célt tévesztett. Igen, én sokkal alacsonyabb vagyok nála, így ami nekem fejbe akart menni, nála csak a váll lett. Azonnal odamentem hozzá, hogy felsegítsem, ha már a többiek elmentek és indultam is vele az autó felé. Nem halálos lövés, ha sikerül elállítani a vérzést, ezt már előre tudtam, miközben besegítettem a hátsó ülésre és indítottam. Furcsa mód eléggé magánál volt ahhoz, hogy telefonáljon egyet, majd káromkodva mondja, merre menjek. Egy bérház előtt állított le, majd úgy kellett állnom, hogy eltakarjam a sebet, miközben bekísértem. Mondta, melyik emeletem és hányas lakást keressem, majd kissé imbolyogva követett a sötét folyosón, amit semmilyen fény nem világított meg. Mire felértünk már elég sápadt volt, így egyenesen a csengőbe tenyereltem, várva, hogy feltáruljon az ajtó. Ez azonban nem akart összejönni, fél perc után türelmetlenül nyomtam rá megint és be is kopogtam, remélve, hogy akkor begyorsít a tulaj. Nem lenne jó, ha engem itt kiszúrnának. Végül nagy nehezen feltárult az ajtó, mögötte egy fiatal nő állt.
- Na, végre, csak nem az északi sarkról jött? Mindegy, engedjen be minket, mielőtt valaki meglát! - folytattam belé a szót, miközben bekísértem a férfit a lakásba és visszafordultam, hogy lássam, amint bezárul az ajtó mögöttünk. A táskám véres lett, sajnos, de bele nem folyt semmi, így azonnal kikaptam a telefont belőle, hogy beszélhessek a többiekkel. Merem remélni, hogy ők eltusolják a robbanást és kivizsgálják az esetet, amíg én teszek róla, hogy a társuk ne harapjon fűbe. Nagyon rossz ötlet volt rám amatőrt küldeni. Ezért valaki a pokol minden kínját fogja kívánni, ha lefülelem. Mert le fogom. Nincs olyan hely, ahova menekülhetne segítségért. Patra Moon csak egy ügyes nő, de jó kapcsolatai vannak a politikában, igazság szolgáltatásban és a gazdagok között is. Cleopatra pedig a maffia egyik nagyágyúja, akinek a támadóját nincs csoport, amely rejtegetni merné. Ha elsőre nem sikerült, az ötletgazda ajánlom legyen öngyilkos, mielőtt rátalálok én vagy a támogatóim...

//válaszd meg te, honnan ismered a férfit, oké? Smile
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains


Este van, otthon ül és nézi a tv-t. Nincsen túlöltözve az este folyamán, csupán a fürdőköpenye takarja a testét. Egy sorozatot néz, amiben az egyik főszereplő orvos és segít a rendőrség munkájában. Sok nővel ellentétben ő már nem nassol ilyenkor, hanem úgy megvan nélkül. Két órával ezelőtt vacsorázott. Egyre inkább unalmasnak tartja a doktornő nyomozását, sőt felháborítónak, hogy milyen hatásvadász szövegeket mondanak benne. Ettől ő nem fog hasra esni, inkább unottan kapcsolja ki a TV-t. Feláll a helyéről, majd némi fejkörzés után indul meg a hálószobájába, ami nincs messze. Elfáradt a mai nap, s jót fog tenni neki egy pici pihenés. Holnap úgyis minden kezdődik újra minden elölről, s ki tudja, milyen sebesülteket hoznak a kórházba. Nem nagy házban lakik, hanem kis aranyosban, ráadásul egyedül él benne. Ez a környék elég csendes, s ha valami benn vagy kinn zajt csap, akkor lehet hallani a lakásban. A kicsi hálószobájába megérkezik, akkor rögtön leveszi magáról a fürdőköpenyt, hogy meztelenül bújjon be az ágyába. Kicsit fészkelődik a takaró alatt, majd nem sokkal utána lehunyja a szemét, hogy aludjon. Míg el nem alszik, addig sok hülyeségre gondol, mint például, hogy milyen álmai lesznek és hasonló lényegtelen apróságok. Tíz perc után már nyugodtan szuszog a helyén. Mint minden nem jól alvó ember olykor forgolódik az ágyában, az egyik oldaláról a másikra. Biztosan megint rossz álom gyötri őt, de ha felkel, akkor nem biztos, hogy emlékezni fog rá.
Sponsored content
it's where my demons hide

dc universe
heroes vs villains


1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: breko lakás-
Ugrás: