Nicolett Smith
VILLAINS HAVE A VISION FOR THE WORLD. HEROES DON'T, THEIR ONLY GOAL IS TO STOP THE VILLAINS FROM REACHING THEIRS.


üdvözlünk téged
vándor lélek

Jelenleg éppen egy a DC világával foglalkozó szerepjátékos oldalon nézelődsz. Az utóbbi évek DC termése az új és sikeres sorozataival, a közelmúltban mozikba került és az előre beharangozott filmjeivel lehetővé tette, hogy nem csak a képregények rajongói, de az izgalmakkal és szuperhősökkel teli műsorok szerelmesei is közelebb kerülhessenek ehhez a világhoz, híres és kevésbé ismert karaktereihez. Ha csak egyet is ismersz vagy kedvelsz a mostanában futó Arrow, The Flash, Supergirl vagy Legends of Tomorrow sorozatok közül, ha szívesen csöppennél bele Superman, Batman és a Justice League világába, ha van bátorságod találkozni a Suicide Squad tagjaival, ha kipróbálnád magad a hősök, az áldozatok, vagy éppen a gonosztevők között, különleges képességekkel, vagy anélkül, közöttünk a helyed. Válassz egyet a rengeteg szabad canon karakter közül, nézz szét a keresettek között, vagy hozz saját karaktert! Mi várunk rád!

Az oldal alapítása:
2015. március 01.

oldalunk videója
nézd meg bátran

Belépés
karakterem neve:
jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
csicseregj valamit
üzenj bátran




erre barangolók
Ki van itt?

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot







utolsó bejegyzések
Üzenetek
Szomb. Jan. 21, 2017 10:09 pm
Pént. Jan. 20, 2017 4:27 pm
Pént. Jan. 20, 2017 1:05 pm
Pént. Jan. 20, 2017 1:03 pm

a változás szele
kalandunk

Ősrobbanásként köszöntött be a változás National, Star, Central City, Gotham és Metropolis városaiba. De az igazság az, hogy valami alapjaiban változott meg a világban – minden világ és minden univerzum eltorzult a valóságtól. Portálok nyíltak meg a semmiből, és szippantottak magukba embereket, hogy az ismeretlenbe rántsa őket, vagy éppenséggel hánytak ki magukból olyan személyeket, akik nem a saját világukba tartoznak. És a múlt… a múlt is változott. Nem érted, hogy mi ez az érzés, valahol ott a lényed mélyén – aki voltál, az kezd elhalványulni, eltűnni… számos emlékképeddel együtt. Tudod, hogy ki voltál valaha, de már nem érzed azt, hogy többé valóságos lenne, olyan mindössze, mint valami őrült álom, amely arra figyelmeztet, hogy ne veszítsd el önmagad, ne felejtsd el azt, aki valaha voltál. De késő, mert az idősíkok összemosódtak, és már semmi sem az, aminek látszik. És senki sem az, aki egykoron volt.

Are you ready?

legtöbbet író userek
gyorsíróink

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
az ősz oscarai
legjobbjaink

• Az ősz női canon karaktere •
caitlin snow
killer frost

• Az ősz férfi canon karaktere •
bruce wayne
batman

• Az ősz saját karaktere •
zara tepes
the vamp

• Az ősz keresett karaktere •
gwendolyn summers
the double agent

• Az ősz előtörténete •
alex danvers
agent danvers

• Az ősz párja •
dommiel dragomir
june moone


Share| .

Nicolett Smith



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Poszt témája: Re: Nicolett Smith •• Kedd. Márc. 01, 2016 7:33 pm ••

Karaktered elfogadva!

Üdvözlünk az oldalon, kellemes időtöltést itt!

Nicolett!
Nagyon imádom a pb-det és tökéletesen választottál ehhez a karakterhez!

S nem kevésbé tetszik a lapod is, hiszen minden egyes sorát imádtam! Van valami különleges az írásaidban, amivel szerintem bárkit képes vagy elvarázsolni és megnyerni magadnak. Egyszerűen bravúrosan bánsz a szavakkal és gyönyörűen tudsz fogalmazni!

Újra egy remek karaktert hoztál köreinkbe, aminek nagyon örülök. Nem egyszerű eset a lány, elveszett, de ennek ellenére van benne valami, ami miatt mégis annyira közel érzem magamhoz őt. Talán pont az tetszik benne, hogy metahuman ő is, s tökéletesen megmutattad azt, hogy mennyire elveszett, mennyire emberi tud még így is maradni a leányzó! A jellemzéseddel is már megnyertél magadnak, de a történeteddel még inkább! Nagyon remélem, hogy sikerül valakit találnod, aki segíthet neked, aki megért téged teljesen és segít megbirkózni a dolgokkal, a képességeddel és az új életeddel! S mind emellett nagyon kíváncsian várom, hogy miként is fog alakulni az életed!

Nem is szeretnélek tovább feltartani, mert reggelig tudnálak dicsérni, de gondolom te is inkább már játszanál. Gyorsan foglalózz, majd mehet is a játék! Jó szórakozást kívánok, sweety!




Vendég
live like legends


Poszt témája: Nicolett Smith •• Kedd. Márc. 01, 2016 11:55 am ••

Nicolett Smith
the life is madness

   
Teljes neved:
Nicolett Smith ( nem röhög )
Születési hely:
Central City
Születési idő:
1990.05.03
Képesség:
azt hiszem telekinézis
Csoport:
metahuman
Play by:
Karen Gillan
Foglalkozás:
Könyvkiadónál grafikus, kiadványszerkesztő, írogat
Kor:
26



   
ami az álarc alatt lapul

   
Hogy is fejezzem ki magam? Hogy mondjam el milyen vagyok? Az igazság az, hogy még saját magam se tudom magam megfejteni. Rengeteg belső tulajdonságom van, ami egy bizonyos szituációba tör elő belőlem, és még csak nem is gondoltam volna, hogy ilyet is tudok.  Szóval, azt próbálom összeszedni, amit én magam is tudok magamról:  eléggé makacs vagyok, borzasztóan ragaszkodom az elképzeléseimhez. Ha valamit elhatározok annak úgy kell lennie, máskülönben hamar dühkitöréseim lesznek. Ezt a tulajdonságomat a szüleim nemigen díjazzák. Mindig is ábrándozó típus voltam, imádtam a disney rajzfilmeket, ( ma is ), és minden egyéb jöhet ami fantasy jellegű. Imádok sorozatokat, nézni olvasni, és történeteket kitalálni, eléggé szabad a fantáziám, és remek a kreativitásom is. Igyekszem minden helyzetben feltalálni magamat. A zene a mindenem, ha nem létezne zene, szerintem én már rég a diliházban kötöttem volna ki. Eléggé rajongó fajta vagyok, szeretem a képregényeket, és mióta szuperhősök jelentek meg a színen, figyelemmel kísérem őket. Tulajdonképpen majdnem minden igaz rám, ami a Bika-kra jellemző, így a horoszkópokban is eléggé hiszek, bár a napi "Jóslások" nevetségesen nem jönnek be. Nicolett név is eléggé jellemző rám ( jobban szeretem Nicolt, vagy Nikit, ha valakit érdekel... ) , a kreativitás, az érzékenység, és művész lélek is stimmel. Anyámék jól összehoztak. Ha már anyámék, a családom a mindenem, imádok őket, és mindent megtesznek értem és az öcsémért.
Eléggé visszahúzódó vagyok idegen környezetben, de mikor feloldódom le se lehet lőni, imádok pörögni, és hülyéskedni. Azt hiszem mondhatom hogy a szarkasztikus humorom is a helyén van.
A bizalommal vannak némi gondjaim. Sok barátom volt az évek folyamán, de egyik se maradt valami tartós. Mindig átvertek, kihasználtak. Szerették kihasználni, hogy ha valakit a bizalmamba fogadok, nagyon tudok szeretni, és törődni az emberekkel. Aztán észre vettem, senki se az az igazi barát akiért végül a tűzbe mennék, bár hiába látszott annak az elején. Így sok barátom 20on éves koromra nem maradt, egy igazi van, de a munka miatt vele se találkozóm sűrűn. Párkapcsolat? Vicces, komolyan kezdem azt hinni a tökéletes férfi számomra teljesen más bolygón él...
A sok csalódás miatt kissé érzelmileg visszamaradott lettem, Nehezen bízok már meg az emberekben, és nehezen mutatom ki az érzéseimet. Mikor érzelmekről van szó a humorommal próbálom palástolni őket.
Kissé magányos vagyok ezt be kell vallanom önmagamnak is, és kissé unalmasnak is találtam az életemet, egészen a Star Labor robbanásáig. Hogy mi történik velem? Azt én magam sem tudom, és kezd megijeszteni... ha dühös leszek összetörik valami, vagy a levegőbe emelkedik, nem éppen tudom kontrollálni, pedig igyekszem... Nem szólok róla senkinek, mert félek. Hosszú évek során megismerkedtem valakivel, és azt hiszem ő segíthet.  



   
porosodó múlt

   
Nem nagyon tudom mit mondhatnék. Egy teljesen átlagos gyerekként láttam meg a napvilágot. A szüleimet imádom, mindent megtesznek értem, és az öcsémért, amiért örökké hálás leszek nekik. Sosem voltam éltanuló, utáltam a matekot, és mindent amiben számolni kellett. Viszont testnevelést imádtam, versenyekre is vittek. Miután leérettségiztem eléggé elveszettnek éreztem magam. Sehova nem tudtam rendesen beilleszkedni, mindenhol érdekbarátokra leltem. Szerettek kihasználni, és mikor valaki jobbat találta, rögtön ejtve lettem. Utáltam őket ez miatt, már csak szánalommal tekintek vissza rájuk. Egyszerűen képtelen vagyok megjátszani magam, mint az emberek többsége, és ezért sajnos én tartozom a fura emberek közé. Főleg mert kissé hiperaktív, és néha dinka tudok lenni ha jól érzem magam, ezt pedig kevés ember értékeli, inkább azok, akik ugyan olyanok mint én. Se pénzünk nem volt arra, hogy főiskolára járjak, és eszem se volt annyi, hogy esetleg ösztöndíjas legyek. Így fogalmam se volt mihez kezdjek magammal. Akkoriban volt a szakításom is, egyszerűen szétcsúsztam, egy barátnőm van csupán aki mindig mellettem van, de vele se tudtam túl sok időt tölteni, mert egyfolytában dolgozott. Majd úgy döntöttem a művészi vénámat kéne tovább fejlesztenem, elkezdtem tanfolyamokra járni.  Mivel imádok olvasnak, és írogatni végül egy könyvesboltban kötöttem ki, onnan pedig ismeretséget szerezvén megkaptam életem munkáját. Egy könyvkiadóban dolgozhatok, én tervezem meg a könyvborítókat, írom a tartalmakat. Kis családias hangulat alakult ki a munkahelyemen, nincs pörgés, konkrétan eléggé nyugalmas. Viszont az újdonság varázsa is hamar elszállt, hisz kezdett minden ismét monoton, és unalmas lenni. Randizgatni is néha eljárok, de egyszerűen mindegyik idióta, nem találtam meg a lelki társam. Kezdek ilyen téren kétségbe esni. Megjelentek a szuperhősök, az íjjász, hallottam supermanről, batmanről. Rajongóik lettem, mindig figyelemmel kísérem őket, ki milyen hőstettet hajtott végre. Fanatikus nem vagyok, csak felnézek rájuk. A világnak már régóta szüksége van ilyen emberekre.
Majd az én világom is fenekestül felfordult. Máig nem tudom hova tenni mi történik velem.  Felrobbant a Star Labor, én akkor épp haza felé tartottam. Egy erőteljes lökést éreztem, és neki vágódtam a falnak. A mentők járkáltak az utcán, de én haza siettem, a szüleimhez mentem, hála az égnek, nekik sem esett semmi bajuk, emlékszem nagy kő esett le a szívemről. Másnap dolgozni mentem, utána hetekig ment minden a rendes kerékvágásba. Egyik nap viszont a főnököm dühösen mint valaha csapott az asztalomra. Valamit véletlenül elrontottam az egyik könyvön, amit nem ellenőriztek ( ami persze nem az én munkám lenne, hanem automatikus... ) így több száz könyvet hibásan nyomtattak ki. Ideges lettem, amúgy se szeretem ha kiabálnak velem, de úgy éreztem igazságtalanul üvöltöznek velem. Majd annyit kezdtem el érezni, hogy a fejem szétmegy, elkezdek remegni.... , mikor ezt meglátta a főnök, elment, bár bocsánatot hozzáteszem, nem kaptam.... Aztán a kishableányos bögrém egyszer csak széttört.... Magától, miközben egy pillantást vetettem rá. Nem tudtam hova tenni a dolgot. Egyre több furcsa dolog történt, engedtem a csapból a vizet szintén eléggé ingerülten, és eltérítettem a víz folyását. Az utcán mikor nekem jöttek felemelkedett a konténer, mikor ránéztem. Egyszerűen ha dühös leszek irányíthatatlanná válik.  Közbe megjelent a színen Flash is az elképesztő gyorsaságával. Új hős került fel a listámra, majd kutatásba fogtam. Minden cikket össze szedtem, és interneten is utána néztem. Több mint valószínű, hogy ez ami velem történik a Star Labor balesetével kapcsolódható össze. Az biztos, hogy titokban kell tartanom, és valahogy meg kell tanulnom kezelni. Félek attól is, hogy megörültem, ha elmondom anyáméknak biztos diliházba küldenek. Barátnőmet se merem beavatni, azt hiszem jobb lesz ha megtartom magamnak ezt a titkot.
Hónapokig próbáltam magam kontrollálni, nyugtató teákat kezdtem inni, és gyógynővényes dolgokat, illetve próbálom nem felhúzni magamat semmin. Ez persze kisebb nagyobb sikerekkel értem csak el. Majd ismételten megfordult az életem. Éjszaka mentem haza éppen, mikor valaki megtámadott. Az adrenalin szintem az egekig szökött, tudtam, hogy megtudnám védeni magam, de nem tudom irányítani magam. Hirtelen valaki hozzá csapta a falnak a támadómat, de nem láttam túl sokat a sötétben. A férfi felnyüszített majd össze esett. Mikor a földre esett láttam egy véres lyukat a nyakában. A megmentőm elkezdett futni, de én automatikusan utána futottam.
- Állj meg!! - nem akarta megállni, amire dühös lettem. Hirtelen az egyik tűzlétra amire egy pillantást vetettem elé zuhant. Szinte hátra ugrott. Majd gyors pillantást vetettem a konténerre, ami pedig rádőlt. A szemem kiakadt, de azzal a lendülettel be csuktam. Mély levegőt vettem, remegtem, de tudtam le kell nyugodnom. Mikor úgy éreztem minden rendben, gyorsan leguggoltam hozzá, és segítettem. A férfi természetesen ingerült volt, én pedig csak szabadkoztam.
- Ne, ne haragudj, én... - nagy kék szempárral akadt össze a tekintetem, nyeltem egyett, és a csomó a gyomromban rögtön engedett.
- Tudom, hogy te voltál. - mondta nemes egyszerűséggel. Rögtön felálltam, és kiegyenesítettem magam.
- Nem tudom miről beszélsz... - jelentettem ki, bár teljesen egyértelmű volt. A férfi felállt úgy két fejjel magasabb nálam. Úgy nézett rám, mintha valami fantázia lény lennék egy egyszarvú unikornis vagy mi. Mély levegőt vettem.
- Én... én köszönöm hogy megmentettél. - ezzel sarkon fordultam, és ott hagytam. Nem követett, és vegyes érzések követték egymást bennem. Csalódott voltam, hogy nem követ, hisz megmentett, és jóképű volt. Viszont örülhetek, hogy nem faggat tovább, és nem visz egyenesen egy kísérleti laborba. Igazából attól félek a legjobban. Próbáltam hasonló embereket keresgélni, de úgy hiszem mindenki így van vele, hogy titkolni akarja. Már az erőm miatt is egyre magányosabban érzem magam, hisz nem tudom kihez fordulhatnék. Csak reménykedhetek benne, hogy találkozom valakivel, akitől segítséget kérhetek.  
✻ hozzászólások :
48
✻ kereslek :
Eric my soulmate
Matt my friend
✻ tartózkodási hely :
➳ Central City
✻ foglalkozás, hobbi :
➳ Könyvkiadó, grafikus, írogat
✻ karakter arca :
➳ Karen Gillan
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Nicolett Smith

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Anette Smith
» Klaus Mikaelson

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: karakteralkotás :: elfogadott karakterek :: metahuman-