villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
üdv itt
kedves vándor lélek
Ebben a pillanatban egy olyan szerepjátékos felületre léptél, mely kimondottan a DC univerzummal és annak karaktereivel foglalkozik.  Az elmúlt évek folyamán nem csak, hogy a képregények szerelmeseivel ismertették és szerettették meg az újabbnál újabb szuperhősöket, avagy azok gonosztevőit, hanem egyenest elhozták mindannyiunkhoz az otthonunkba azzal, hogy a képernyőre vetítették az adaptációikat. oldalunk alapjául veszi a flash, arrow, supergirl és a legends of tomorrow sorozatokat, amelyek mondhatni egymásból virágoztak ki, hiszen a kezdetekkor még számunkra is csak az első kettő jelentette az alapforrást. emellett a filmes világot is igyekszünk a sorozattal összeolvasztani még akkor is, ha jelen álláspont szerint két különböző univerzumban helyezkednek el. akkor se félj, ha a képregény vonalát követnéd szívesebben, hiszen mindenre megadatik a lehetőség, ha egyszer csatlakozol a családias kis csapatunkhoz. multiuniverzumunk rengeteg dolog megvalósítására kínál számodra lehetőséget, akár más sorozatokból merített ötletmorzsa is megvalósítható ezáltal. ám, ha átlagos emberi életbe bújnál ki nagy rajongással és odaadással követi a városok szuperhőseit vagy akár gonoszait, akkor bizony itt a helyed! csatlakozz hozzánk egy képregénybeli szereplővel, valakinek a hőn áhítatot keresettjével, vagy esetleg egy teljesen saját karakterrel. egy biztos, mi várunk rád!
OLDAL ALAPÍTÁSA:
2015. MÁRCIUS 01.
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszavam!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég

Blythe C. Fox, Jason Todd, Leonard Snart, Mindy Macready, Reece Malgus

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
Városi park
Negan Sebastian Bates
pötyögte
Yesterday at 9:30 pm
Magánszoba
Astrid Faye Rhodes
pötyögte
Yesterday at 7:18 pm
Zinnia szobája
Sean Weston
pötyögte
Yesterday at 4:16 pm
Sara Lance
Sara Lance
pötyögte
Kedd Szept. 19, 2017 9:55 pm
Dr. Pamela Lilian Isley - Poison Ivy
Pamela L. Isley
pötyögte
Kedd Szept. 19, 2017 6:18 pm
az oldal stat
ennyien vagyunk itt
CSOPORT
ALIEN 1 1
ANTI-HERO 3 2
BORROWED 0 1
CITIZEN 6 0
CRIMINAL 4 3
DOCTOR 1 1
GOVERNMENT 1 3
HERO 1 1
METAHUMAN 5 3
VIGILANTE 0 1
VILLAIN 0 4
Összesen 22 20

Share|
Snart menedékház
eme téma címe
it's where my demons hide

avatar
Admin
dc universe
kereslek :
⊱ everybody
tartózkodási hely :
⊱ everywhere
foglalkozás, hobbi :
⊱ this page
karakter arca :
⊱ faceless
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


SZABAD JÁTÉKTÉR!
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



Lisa & Lenny
YOU'RE THE ONLY ONE I HAVE LEFT

Ki gondolta volna, hogyha felajánlanak neki egy lehetőséget akkor ehhez a plusz egy fője is már megkötött és nem más, mint Mick. Utálom, hogy mindig ki vagyok hagyva a jó dolgokból. Mégis nekem mit kellene itt csinálnom? Mert az egyszer biztos, hogy egyedül közel sem lenne olyan jó móka kirabolni embereket és társakat pedig nehezen találnék, hiszen ha úgy vesszük már a saját testvérem sem kér belőlem. Ez rettenetesen elkeserítő. Ha már annyira játszadozni akarnak az időben, akkor vigyenek magukkal. Én is tudok hasznos lenni. Nem akarok itt maradni egyedül. Nekem senkim nincs rajta kívül. Hát ezt olyan nehéz megérteni? Mégis mit akar, hogy kezdjek új életet, mintha soha nem is ismertem volna? Vagy maradjak egy olyan házban, ahol minden rá emlékeztet csak. Egyik sem a legkellemesebb választás. Sőt, talán a lehető legrosszabb opciók. Én vele akarok menni. Legszívesebben gyerekes toporzékolnék, hogy vigyen magával. Vagy felszöknék vele, bárhol is legyen ez az egész.. Ha pedig már ott lennék, akkor elég késő lenne arra, hogy meggondolják magukat, nemde? Hm.. Nem is olyan rossz ötlet. Már csak a kivitelezése kérdéses. De meg kell próbálnom.
Nagyon kedves tőled. Értesítenek. Mintha valami háborúba mennél. Mióta is érdekel téged ez az egész, hm? – Soha nem csinált semmit azért, mert szépen megkérték. Mindig is az önön céljai hajtották, hogy megtegyen valamit. Biztos vagyok benne, hogy most is van valami terve erre az egészre, de van azaz érzésem, hogy bele fog törni a bicskája. Ez nem egy olyan dolog, hogy betörsz egy helyre, amit már hosszú ideje feltérképeztél. Itt nincs sem idő, sem pedig lehetőség arra, hogy megtudja mivel is áll szemben. Mégis úgy ugrik bele fejest, mintha mit sem számítana az egész.
Tudom, hogy még soha nem hagytál cserben, de arról sem szabad megfeledkezned egy pillanatra sem, hogy még te magad sem tudod, hogy pontosan mibe is sétálsz bele. – Annyira dühös vagyok rá. Amiért ilyen könnyedén besétál egy kalitkába, hogy hősnek titulálhassák. De talán leginkább azért mert itt hagy engem. Lehet, hogy az időutazásnak köszönhetően már másnap visszatér úgy, hogy számára évek teltek el, de akkor sem vagyok hajlandó lenyelni ezt az egészet.
Tényleg azt hiszed, hogy ez a pénzről szól most? Csak egyetlen egyszer beszéljünk komolyan valamiről. Te fogod magad és elmész Mick-kel egy olyan küldetésre, ahol megvan az esélye, hogy nem térsz vissza és te csak annyit mondasz, hogy valaki majd meghozza a hírét és, hogy a széfben van annyi, hogy boldogulj? Tényleg ilyen felszínesnek gondolsz? – Tudom, hogy sosem mondtuk ki igazán azt, hogy mit is jelentünk a másiknak, hogy milyen ragaszkodás áll is fenn kettőnk között, de ez nem azt jelenti, hogy ettől függetlenül nem volt ott közöttünk. Most pedig arra kér, hogyha el is veszíteném csak nyeljem le, mert a széfben éppen valami kincs csücsül, amitől jobban érezhetem magam? Bármekkora érték fekszik is ott bent semmi nem pótolhatja őt.

it's where my demons hide

avatar
Online
heroes ❖ villains
dc universe
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Lisa & Lenny
MY HEART IS GOLD AND MY HANDS ARE COLD

Azt hiszem, nem volt a legokosabb ötlet elárulni, hogy rajtam kívül még Mick is meghívást kapott erre a küldetésre, hisz Lisa már így is azt nehezményezte, hogy túl sok időt töltök a piromániás cimborámmal, miközben őt hanyagolom, de hát előbb-utóbb úgyis rájött volna, hogy nem egyedül megyek, akkor meg jobb, ha inkább most mondom el az igazat. Majd szépen megemészti a dolgot, és túlteszi magát rajta. Ahogy a legtöbb baromságon, amit elkövetek, mert valljuk be, sosem voltam éppen a legjobb báty, de azért elvisel, vagyok, amilyen vagyok. Ez a helyzet a testvérekkel, úgy általában: minden marakodás, ellentét, probléma ellenére a szükségben kiállnak egymásért, összetartanak, számíthatnak egymásra. Ez velünk is így van, ezt Lisa is tudhatja, és bár talán ez neki nem annyira tetszik, de bizonyos mértékben ez így van köztem és Mick között is. Már az első perctől kezdve, amikor a javítóban megismertem, ő nekem olyan, mintha soha nem létező bátyám lenne. Egy elég problémás báty, de attól még annak érzem.
- A csapat jelenleg hét főből áll, és kétlem, hogy mind egyszerre dobnánk fel a bakancsot, szóval ha tényleg történne velem valami, arról előbb-utóbb biztos értesít majd valaki tégedet is. De nem hiszem, hogy tényleg ennyire borúlátónak kellene lenned. Nem a kivégzésemre megyek. Ez egy lehetőség, amit szeretnék kihasználni – vonom meg a vállamat egyszerűen. Nem teljesen értem, miért pánikolt be ennyire. Nem mintha nem tennénk ki magunkat veszélynek nap mint nap már évek óta.
- Gondolod, hogy vállalnám ezt az egészet, ha a biztos halálba sétálnék? De nem ez az első alkalom, hogy rizikót vállalunk, nem igaz? Nyugodj meg, így vagy úgy, de haza fogok jönni. Sosem hagynálak cserben, te is tudod. - Nézek rá nagyon komolyan és őszintén. Szeretem a húgomat, jobban mint bárkit a világon, és bár ezt nem szoktam neki mondogatni, attól ő még pontosan tudja. Ennél fogva azt is tudnia kell, hogy megteszem majd, ami tőlem telik, hogy visszatérjek hozzá, illetve gondoskodom róla, hogy ha mégsem jöhetek, akkor is minden rendben legyen vele. Már beszéltem Barryvel is, és megértem, hogy az egyik szemét tartsa a húgomon. Benne jobban bízom, mint bárkiben, hogy vigyázni fog rá. Bár ezt inkább nem árulom el Lisának, nem biztos, hogy örülne, ha tudná, hogy felvigyázót hagytam mellé.
- És volt gondom arra is, hogy elboldogulj, amíg nem leszek itt, feltöltöttem a széfet – vigyorodom el a dolgozószoba felé mutatva. Az előző éjjel egy kisebb zacskónyi gyémántot tulajdonítottam el egy ékszerüzletből. Ha okosan ossza be, azzal egy jó ideig biztosan kihúzza.
- Te is rendben leszel, ebben is biztos vagyok – teszem hozzá végül határozottan. Nem lesz baja, ahogy nekem sem. Felesleges pánikolni. Inkább azzal kéne foglalkozunk a sok érzelgősség helyett, hogy készüljünk a mai estére.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



Lisa & Lenny
YOU'RE THE ONLY ONE I HAVE LEFT

Tudom jól, hogy az egész esti tervek túlságosan jók ahhoz, hogy egyszerűen arról legyen szó, hogy több időt akarjon velem tölteni. Szeretném feszegetni az okokat, de az igazság az, hogy nem vagyok benne teljesen biztos. Mert most minden olyan nyugodt és még lesz is egy közös akciónk, aminek hatására legszívesebben kiugranék a bőrömből, ha nem lenne tele a hasam a kedvenc kajámmal, ami valljuk be, hogy túl sok volt. Úgy érzem magam, mintha innen már csak úgy kelhetnék fel, ha elgurulnék. Más megoldást jelen pillanatban nem igazán látok. De az igazság az, hogy még egy jó darabig nem fogok innen tudni normálisan felkelni úgy, hogy használható legyek, így kénytelenek vagyunk megejteni azt a bizonyos kényes témát.
- Meg Micknek.. Persze.. - Morgok az orrom alatt, mert már megint ki vagyok hagyva a buliból. Nem hiszem el! Mégis mivel bizonyíthatnám már be végre, hogy igazán képes vagyok véghez vinni valami értelmeset? Ahhh. Ez az egész teljesen felháborító.
De végül csak végighallgatom Lenny-t és igyekszem nem felröhögni az egésznek a közepén, mert amit mond az lehetetlenség. Persze láttunk egy s mást a világban, de, ha valaki visszautazhatna az időben miért pont ide jönne? Miért az én bátyámért? Menne vissza a múltba és vinné el a háborúzó katonákat, hogy megvívja más harcait. Ez az egész teljesen abszurd. Meg mióta is érdekli az én drága bátyámat a jövő megmentése? Ez az egész annyira hihetetlen. Úgy értem 2166-ban nem is fog már élni ezért nem is értem, hogy miért foglalkoztatja, vagy miért döntött úgy, hogy miért is ne menjen el? Persze.. Már megint hátrahagy. Lehet, hogy most kilép az ajtón aztán a jövőbeli énje, vagy az, aki átutazta a világot két perc múlva besétál az ajtón. Ennek az egésznek nincs semmi értelme. Nem hagyhat csak így hátra.. Még, ha mondjuk tíz éven belül következne be a világvége és, akkor tíz év után tudnám, hogy ne várjam haza, mert már nincs kit hazavárni. De így..? Van egyáltalán ennek az egésznek értelme?
- Szóval, ha most jól értem, akkor időutazónak állsz. Remek. Én pedig éljem úgy az életem, hogy vagy felbukkansz hónapok múlva, hogy megmentették a jövőt és ki tudja közben mi történt veletek.. De mi van, akkor ha meghalsz? Ha meghaltok mind? Akkor mégis, hogyan kellene mindezt megtudnom? Hah? Egy idő után kapnék valakitől egy levelet valamilyen formában, hogy amúgy meghalt a testvéred ne várd haza. Vagy úgy kellene az egész életemet leélnem, hogy talán ez az a nap, amikor hazajössz? - Úgy érzem, hogy teljesen jogos a kifakadásom és az igazság az, hogy a szívem is beleszakad a gondolatba, hogy elveszíthetem. Lehet, hogy mindig is irigy voltam Mick-re, de valamilyen szinten őt is kedveltem. Ha nem is olyan mindjárt a nyakába ugrok módon, de közel áll hozzám. Most pedig a két ember, akik közel állnak hozzám eldöntötték, hogy egy olyan küldetésre indulnak, amin meg is halhatnak. Remek. Mintha nem lennék elég egyedül a világban.
- Belegondoltál abba, hogy mi lesz velem, ha te nem leszel? Vagy esetleg mi lesz akkor, ha visszajössz és én nem leszek itt? - Minden lehetőség ott van a pakliban, bár a pasas biztos ismeri a jövőt, úgyhogy kiderítheti, hogy mit tartogat a számomra az élet. Gondolom én. De én akkor sem vagyok hajlandó elfogadni, hogy magamra hagy. Nekem már csak ő maradt. Elvarázsolhatom az embereket a külsőmmel, de ez egyáltalán nem vezet engem közelebb semmihez sem. Senki nem fog engem úgy ismerni engem, mint Lenny.

it's where my demons hide

avatar
Online
heroes ❖ villains
dc universe
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Lisa & Lenny
MY HEART IS GOLD AND MY HANDS ARE COLD

Még messze nem értünk a tányérunk aljára, és máris előkerült a komoly téma. Tényleg várhattam volna még ezzel a vacsora végéig, legalább a ma esti programunkat átbeszélhettünk volna előbb. Azzal is időt nyertem volna, és nem rontom el idő előtt az esténket. Bár igaz, ami igaz, azt felesleges túltárgyalni. A terv már itt van a fejemben, minden precízen, Lisát pedig úgysem a részletek érdeklik. Ő szeret sodródni az árral, amíg én biztosítom, hogy jó irányba haladjunk az akció során. Bárcsak ilyen egyszerű lett volna kiötölni ennek a beszélgetésnek a menetét is! De nem akartam elhúzni a dolgot, essünk túl rajta!
- Mennyi időre...? Hah! Na látod, ez egy jó kérdés – fogalmam sincs, hogy megy ez a dolog. Elutazunk pár hónapra, de visszajöhetünk a jelenbe két nap múlva? Ilyen kérdésekre már nem maradt idő, miután Rip közölte, miért is rabolt el minket, mindenki csak úgy tovább állt a holnapi viszontlátás esélyével. - Egyes számba beszélek, mert nem vihetlek magammal. Ez nem rajtam áll. A meghívás csak nekem szólt. És Micknek – teszem hozzá az utóbbit, melyet igazából még mindig nem teljesen értek. Mick, mint hős legenda? Na, nem mintha én jobb világmegmentő alapanyag lennék. De legalább rajta tarthatom a szemem a gyújtogató partneremen. Lisát viszont valószínűleg akkor sem vinném magammal, ha tehetném. Túl veszélyes. Teljesen más dolog őt belerángatni egy bankrablásba vagy betörésbe, és más egy több ezer éves, halhatatlan, gyilkos diktátorra vadászni valahol egy időgéppel.
- Ami viszont az úti célt illeti... Nem is tudom, hogy kellene ezt egyszerűen elmondanom, úgysem fogod elhinni - elnevetem magam a helyzet abszurditásán. Könnyebb lenne, ha már én magam képes lennék igazán felfogni ezt az egészet. - Tuti őrültnek fogsz nézni húgi, de... Van ez a fickó, Rip Hunter, ő egy időmester – az orromat ráncolom a szót használva. Már magában ez is szokatlan, pedig még csak most térek a cifrább részletekre. - A jövőből jött, elrabolt bennünket valami fura, jövőbeli kábító pisztollyal, Micket, engem, és még pár embert és... azt mondja, szüksége van ránk, hogy megállítsunk egy halhatatlan őrültet abban, hogy 2166-ban leigázza az egész földet. - Nem bírom tovább, kitör belőlem egy rövid, de jóízű nevetés. Ez így kimondva még nevetségesebb. - Oké, tudom, hogy ez így sok, de nem viccelek, és még részeg sem vagyok. - Emelem fel mindkét kezem a levegőbe, mintha bármiért védekeznem kéne. Talán azért érzek erre kényszert, mert magam is diliházba küldeném azt, aki nekem egy ilyen mesével előáll. Időutazás, halhatatlan pasi, világ megmentése. Mindez egy mondatban, ráadásul kapcsolatba hozva velem?
- Akármilyen képtelenül is hangzik, igaz. Láttam a képeket, és... valljuk be, mindazok után, amik az elmúlt évben ebben a városban történtek, nem is annyira nehéz mindezt elképzelni. Kivétel talán az a rész, hogy meg akarnám menteni a világot, meg a jövőt, de hidd el, erre is megvan az okom. - Valószínűleg nem érti meg. Bár, tulajdonképpen, Lisa ismer engem leginkább ezen a földön, így hát mégis lehet némi fogalma arról, hogy mi jár a fejemben. Ebben a kalandban egyszerre látom a lehetőséget arra, hogy a saját szakállamra dolgozzam, és arra, hogy feloldozást találjak a saját vétkeimre, főleg azok után, ami vele és apánkkal történtek. Plusz sosem voltam az a típus, aki megfutamodna egy harc elől, és kihagyná az adrenalin hajhászást, hacsak nem vagyok biztos a dolgok szerencsétlen kimenetelében, mert a halálba sem rohannék soha önként. De a hatodik érzékem erre vonatkozóan még nem kezdett riasztani, szóval remélhetőleg nem lesz semmi komolyabb probléma.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



Lisa & Lenny
YOU'RE THE ONLY ONE I HAVE LEFT

Akárhányszor volt szó egy közös rablásról Lenny-vel a szemeim valahogy mindig felcsillantak és a kedvem is sokkal jobb lett. Egyszerűen én sokkal jobban érzem magam, ha vele lehetek úgy, hogy mindkettőnk ereiben ott tombol az adrenalin. Nem szeretek semmiből sem kimaradni. Ahogyan minden gyerek, úgy én is követtem az előttem álló példát és azt hiszem még valamilyen szinten szerencsésnek is mondhatom magam, hogy számomra Lenny volt mindig is a tökéletes példakép. A védelmező pajzs, amikor szükségem volt rá mindig ott volt. De nem várhattam el, hogy az ütéseket, amiket én kaptam az apámtól ő magára vegye. Hiszen nem volt ő sem több egy gyereknél és lehet, hogy idősebb volt, de amikor az kellett, hogy kiálljon értem mindig ott volt és a lehető legtöbb erejét és bátorságát összeszedve állt ki mellettem. Mert ilyen az igazán jó testvér. Mindig ott van, amikor szükség van rá. Csak azt sajnálom, hogy mindig kivon engem a szórakozási egyenletből. Felnőttem már! Nem kell engem mindig megvédeni.. De, hát azt hiszem ez az inger sosem fog igazán kikopni belőle.
Valahogy éreztem, hogy ez a kis összejövetel egyáltalán nem csak arról szól, hogy mi ketten kikapcsolódunk egy kicsit. Meg közösen szórakozunk. Éreztem, hogy lesz itt még valami ezért körülbelül a kaja felénél állok meg és nyelem le az utolsó falatot is, mert nem szeretném, ha még a végén félrenyelnék aztán amiatt kellene félbeszakítania, amit mondani akar.
- Messzire? Mégis mennyire messzire Lenny? Meg.. Mennyi időre? És miért nem többes számban beszélsz? - Utálom, hogy mindig hátrahagy engem. Egyenesen gyűlölöm. Már megint ki akar hagyni valamiből. Éreztem! Én tudtam, hogy ez lesz.. Pedig már elhittem egyetlen egy pillanatra, hogy most tényleg másképp lesz. De, nem.. Én leszek mindig az, akit hátra fog hagyni, mint valami púpot a hátáról. Pedig nem vagyok annyira rossz testvér? Vagy talán mégis az lennék? Mindig kihagy a mókából.. Nem bizonyítottam neki még eleget? Ez annyira elkeserítő. Én vele akarok menni.. De már előre hallom, hogy ki van zárva.. Mindig csak egy pótlék leszek.
it's where my demons hide

avatar
Online
heroes ❖ villains
dc universe
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Lisa & Lenny
I NEED TO TELL YOU SOMETHING, SIS'

A csípős visszavágására gondtalanul felnevetek, olyan szokatlan oldottsággal, amilyen csak kevés ember közelében szoktam lenni. De most csak ketten vagyunk itthon, és egyrészt mindig is szerettem a tényt, hogy a húgomnak is jól felvágták a nyelvét, még akkor is, ha velem felesel... bár ez a helyzettől, annak komolyságától is függ. Másrészt pedig most tényleg igyekszem kiélvezni ezt az estét a társaságában, hiszen ki tudja, mikor láthatom majd őt utoljára. Az idő... attól tartok, ez egy teljesen más fogalom lesz a számomra, mire hazatérek.
Az orrom alatt mosolyogva, észrevétlenül figyelem őt, amíg körülöttem szorgoskodik, aztán visszatérünk a nappaliba, készen rá, hogy eltüntessük ezt a sok ételt, amit összevásároltam. Kíváncsi vagyok, marad-e belőle valami, mire végzünk. Normális esetben az étvágyunkkal semmi gond nincs, és ennyi kaját simán el tudunk pusztítani. De ha előhozakodom a témával, amiért valójában most megszerveztem ezt a mini összejövetelt, már kizárt, hogy hamar megüli a gyomrunkat a beszéd. Ám egyelőre csak élvezem a lelkesedését, ahogy felcsillan a szeme a közös rablást tervezgetését hallva. Már csak ezért is érdemes volt ezt a közös akciót is belevenni a mai programba. Néha nem is értem, Lisa miért van ennyire oda érte, hogy velem legyen, hogy több időt töltsünk együtt. Mármint persze, én is szeretem a közös időtöltéseinket, szeretek vele lenni, vagy csak rajta tartani a szemem, és szeretem az adrenalint is, ahogyan ő is. De ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy minden eddigi erőfeszítésem ellenére is lehettem volna sokkal, de sokkal jobb bátyja is. Olyan, aki jobb példát mutat. Valaki, aki nem csak hébe-hóba védi meg őt, hanem félreállította volna apánkat, valahányszor kezet emelt rá, vagy bármilyen más módon bántani akarta. Mint ez a legutóbbi húzása a faternak. És tényleg az volt az utolsó húzása, amit el tudtam nézni annak a baromnak. Egy bomba a lánya fejébe? Lewis sosem volt normális. Időnként rám tör a bűntudat, amiért képes voltam megölni a saját apámat, hidegvérrel. Aztán azonban eszembe jut mindaz a borzalom, amit ő tett a családunkkal... a húgommal, anyánkkal... és kedvem lenne újra megölni őt, ha tehetném.
- Igen. Kaja után – bólintok egy féloldalas mosollyal. De aztán egy kissé elkomolyodom. - Később vázolom is a pontos tervet, de... előbb beszélnünk kell valami másról is. - Lepillantok a tányéromra. Íme, nem is kellett olyan sokat várni az étvágytalanságra. Azt hiszem, ezt most egy kicsit félreteszem. Nagy gonddal pakolom az asztal sarkára a félig elfogyasztott vacsorám, aztán újra Lisára nézek, és megtámaszkodva a térdeimen, kicsit közelebb is hajolok hozzá.
- Ha a mai estének vége... egy ideig aztán nem fogunk találkozni. Holnap elutazom. Messzire. - Magamban őrlődöm a szavakkal. Még mindig nem találtam ki, hogyan is adagoljam neki a sztorit. Nem mintha olyan egyszerű lenne ezt elmagyarázni. Még én is alig tudom felfogni vagy elhinni ezt az egészet, pedig láttam azt a kivetített képet ott a felhőkarcoló tetején a lángokban álló városról.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



Lisa & Lenny
YOU'RE THE ONLY ONE I HAVE LEFT

Tudom jól, hogy Lenny mindig félteni fog engem, mert én leszek a kicsi húga, akit meg kell védenie a világban minden rossztól, de bármennyire is szeretném azt mondani, hogy a szülők után a testvéreknek kell egymásra számítania nem hiszem, hogy mindig képesek lennénk ott lenni a másiknak. Mármint Lenny tudom, hogy mindig mellettem lesz. Meg engem fog az első helyre helyezni. De tudom jól, hogy vannak olyan dolgok is, amibe nem akar belerángatni. Meg igazából mindig is neki kellett figyelnie rám és szerintem ezt sosem lesz képes kinőni. Nem tudja elfogadni, hogy meg tudom védeni magam, ha arra van szükség. De végső soron mindig ő lesz az én hercegem, aki rohan és megment. Bár a legutóbbi alkalom az sokkal inkább volt csapatmunka, mintsem egymaga oldotta meg, de végül ő volt az, aki meghúzta a ravaszt és véget vetett apánk életének ezzel minden lehetőségét elvéve attól, hogy még egyszer kezet emeljen rám. Nem volt szükséges, hiszen börtönbe került volna már így is, de így legalább már biztosan kijelenthetjük, hogy soha többé nem emelhet rám kezet. Nem lesz rá lehetősége. Hacsak nem találja meg a módot, hogy még a halála után is kísértsen. De az igazság az, hogy az emléke mindig is kellemetlen bizsergéssel fog eltölteni és a testemen is megvan a maga jelölése, ami miatt sosem tudnám elfelejteni, hogy mit tett velem. De az igazság, hogy ez ugyanúgy emlékeztet engem arra, hogy milyen jó bátyám is van.
- Ugyan kérlek.. Mindketten tudjuk, hogy nincs szükségem hozzá a fegyveremre. - Valahogy mindig is szerettem használni a külsőm előnyeit annak érdekében, hogy elérjek valamit. Ha másért nem, de ezért hálás lehetek az apámnak. Meg igazából Lenny is. Elég jól összeraktak minket az anyánkkal. Bár nem mondom, hogy ezzel kárpótolva vagyok mindenért. Nincs, amivel kárpótolni tudna. Most meg már amúgy sem.
- Igen is! - Elmosolyodom, majd pedig elindulok a konyha felé összeszedni a szükséges dolgokat és a nappaliba átvinni. Tudom jól, hogy valamit mondani akar, ami valószínűleg nem fogja elnyerni a tetszésemet, de ha nem mondja el most, akkor egyszer úgy is el kell mondania. Nem tarthatja magában az örökkévalóság végéig. De nem is kényszeríthetem arra, hogy itt és most mondja el. Á, nem. Ha már idehozta a kedvenceimet, akkor a legkevesebb, hogy nem rontom el ezt a pillanatot azzal, hogy gyerekesen hisztizni kezdek, mert kíváncsi vagyok valamire, ami úgy is csak elrontja a kedvem. Na, nem! Az még várhat magára.
Végül pedig, amikor már minden a helyére került helyet foglalok a bátyámmal szemben és az egyik kedvencemet kezdem el lakmározni.
Összevonom a szemöldökömet egy pillanatra, de hamar kisimulnak az arcizmaim. Most már voltaképp gyanús, de mindegy is. Közös akció! Ez az! Ő meg én.. A kedvenc kajáim. Egek, ha most akarja velem azt közölni, hogy halálos beteg, vagy tudjam is én ez az utolsó estéje, akkor nem tudom mit csinálok magammal, de.. Nem tudom mire megy ki ez az egész. Viszont meg kell próbálnom elengedni magam, mert ha azon kattog az agyam, hogy mit fog mindezek után mondani esélyt sem adok magamnak arra, hogy egy icipicit is élvezzem. - Szóval kaja után megyünk is? - Mondtam csillogó szemekkel, miközben rekordsebességgel tömtem magamba a kaját. Minél kevesebbet vacakolunk, annál kevesebb időm van gondolkodni.




it's where my demons hide

avatar
Online
heroes ❖ villains
dc universe
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Lisa & Lenny
I NEED TO TELL YOU SOMETHING, SIS'

Az utóbbi hónapokban egész sok időt sikerült együtt töltenünk. Tavaly, amikor visszajöttem a városba, és először akadtam össze a Flash-sel, nem hoztam őt magammal. A banda, akikkel akkor együtt dolgoztam, még egészen új összeállítású volt, és azt hiszem, nem bíztam bennük annyira, hogy bevegyem közénk a húgomat is. Jobb szeretem tudni, hogy biztonságban van, és persze, tud ő magára vigyázni, de a bátyja vagyok, az a dolgom, hogy figyeljek rá. Aztán amikor Mick és én először összeálltunk Barry ellen, Lisa volt a B-tervem, hisz senki másban nem bíztam volna jobban, hogy ki fog bennünket szabadítani, ha a zsaruk elkapnának. Szóval muszáj volt őt is beavatnom a terveimbe, és onnantól fogva nem is volt visszaút. Folyton azzal nyaggatott, hogy több időt akar velem tölteni, segíteni akar, én pedig szokás szerint nem tudtam neki nemet mondani. Ha képes lettem volna őt távol tartani magamtól és a várostól, az apánk talán még mindig élne. Félreértés ne essék, nem az öregünket sajnálom. Csak azt, amin Lisának át kell mennie miatta. De visszagondolva mégsem bánom, hogy így alakultak a dolgok. Egyrészt nyugodtabb szívvel megyek el, tudva, hogy a fater már nem árthat neki. Másrészt, ha úgy adódna, hogy valami távoli helyen vagy időben végzem, messze Lisától, nem kell majd azon rágódnom az utolsó perceimben, hogy elhanyagoltam a húgomat. De bevallom, hiányozni fog.
- Na végre! Azt hittem, már véletlenül bearanyoztad magad odafenn – mosolygok rá gonoszkásan, mikor a kisasszony végre kegyeskedni előkerülni, majd én is feltápászkodom a fotelből, amiben mostanra egészen elkényelmesedtem.
- Éhen halok. Segíts megteríteni – engedem el a fülem mellett egyelőre a kérdését, és inkább megindulok a konyha felé összeszedni mindazt, amire szükségünk lehet. Tányérok, evőeszközök... só? Az a bolognai tészta nekem mindig egy kicsit ízetlennek tűnik. És végül egy-egy üveg sört is kiemelek a hűtőből. Ám mindezt most vihetjük át is a nappaliba. Ott mégis csak kényelmesebb enni, mint az ebédlőben. Az túl előkelő. Amint minden a helyére kerül, és a dohányzóasztalt beborítják a különféle finomságokat tartalmazó dobozkák, szedek magamnak valamit a legközelebbiből, és visszatelepszem a korábbi fotelomba.
- Tudtad, hogy a Rathaway családnak van a legértékesebb ereklye- és ékszergyűjteménye a városban? És tegnap elutaztak egy egész hétre Párizsba. Arra gondoltam, ma este benézhetnénk hozzájuk, és megdézsmálhatnánk a kollekciót. Csak te meg én. Mint a régi időkben. Mit mondasz? – pillantok a húgomra egy ravasz mosollyal a tányérom felett, mielőtt magamba tömnék egy nagyobb falatot. Végül is mi lenne jobb módja annak, hogy elbúcsúzzam tőle, mint egy közös akció? Nem vagyok kifejezetten a szavak vagy a nagy érzelmi megnyilvánulások embere, egy ilyen közös kalandot viszont mindketten élveznénk. Szerencsére ehhez hónapokig tartó előkészületek sem kellenek, a zsákmányból pedig jó ideig kihúzhatja a húgom, ha okosan osztja be. Aztán remélhetőleg visszatérek, mielőtt megszorulna.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



Lisa & Lenny
YOU'RE THE ONLY ONE I HAVE LEFT

Az utóbbi időben kifejezetten örültem annak, hogy több időt tölthetek a bátyámmal. Még Mick társaságának is örültem. Bár számomra csak az volt a lényeg, hogy Lenny oldalán lehessek. Pontosan ott, ahol én azt megérdemelném. Az egész életemben ő volt az egyetlen állandó dolog, akihez kötődhetem, aki kiállt értem, amikor nem volt elég erőm ahhoz, hogy megvédjem magam. Az apánk egy szörnyeteg volt. Sokszor eltűnődtem azon, hogyan lehetünk ennyire mások. Mármint azért az alma nem esik messze a fájától bennünk is megvan a szükséges romlottság, de akkor sem mondanám azt, hogy képes lennék én vagy Lenny valaha is bántani egy gyereket, ahogyan ő bántott minket. Bár nagyon szívesen változtatom az embereket talpig arannyá, ha olyan kedvem van. Nem foglalkozok jelentéktelen életekkel. De most új szabály van. Ha bármit is csinálunk nem szabad megölni senkit. Mert a drágalátos Flash-el így lett megegyezve. Még mindig haragszom Lenny-re, amiért nem árulja el nekem, hogy kinek áll ilyen förtelmesen rosszul az a piros tapadós ruha. Mert oké.. Ha csak elvesző homályként látod nincs idő arra, hogy megfigyeld mennyire kényelmetlen is lehet a ruha. Na, meg persze, ha meleg van milyen meleg! Ki tudja, hogy Cisco nem-e telepített egy belső ventilátort oda valahova. El kell ismerni, hogy ért a dolgaihoz. Hiszen akkor nem lenne az én kis imádott fegyverem sem. Végighúzom rajta az ujjamat és az egyik szinte már szétlyukasztgatott kép felé irányítom, amely az apámat ábrázolja. Általában letakarom, mert nincs szükségem a képére ahhoz, hogy emlékeztessem magam miket művelt velem. Hogy az egyetlen fénysugár az életemben Lenny volt. Az ujjam a ravaszra szökik, amikor meghallom, hogy Lenny a nevemet kiáltja. Talán már másodszor, harmadszor. Sajnos itt elég könnyedén elveszik a hang. A fegyveremet az ágyam alá csúsztatom a lehetséges Flash kilétek mellé. Szapora léptekkel indulok meg a hang forrása felé, de már azelőtt, hogy odaérnék megérzem a rengeteg finomság illatát, amely a levegőben terjeng.
- Úúúú, nyami. - Még mielőtt bármit is tennék végigfuttatom a szemeimet a választékon aztán pedig, mikor megpillantom a kedvenceimet is akkor már tudom jól, hogy most valami olyan dolog fog következni, aminek határozottan nem fogok örülni. - Szóval.. Mit is akarsz mondani? - Elég lapos húzás tőle. Mármint mindig is gondoskodott rólam, de talán pontosan ezért is érzem meg, ha valami gyanús.


it's where my demons hide

avatar
Online
heroes ❖ villains
dc universe
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Lisa & Lenny
I NEED TO TELL YOU SOMETHING, SIS'

Nem volt túl sok időm felkészülni erre a beszélgetésre. Hiszen az utóbbi napokban minden olyan gyorsan történik. Egyik pillanatban még a rendőrök elől menekülünk egy bankrablás után Mick-kel, ami egyébként simábban ment, mint gondoltam, a másik pillanatban pedig egy tetőn ébredünk, és egy jövőből jött angol, aki magát kapitánynak nevezi, arra kér, tartsunk vele, hogy megmentsük a világot egy gonosz halhatatlantól. Haha! Ez így összefoglalva még viccesebb. Vajon mennyi időbe fog telni, amíg meggyőzöm Lisát, hogy nem vagyok részeg, és nem csak kitaláltam ezt az egészet?
Ahogy mondtam, nem igazán tudtam felkészülni erre a nagy beszélgetésre. Egyébként sem vagyok a lelkizések és a könnyes búcsúzások embere. A húgomon kívül valójában nem is igazán létezik más ezen a világon, akivel ilyen jellegű társalgásba fognék, de ő megérdemel annyit, hogy leüljek vele, és rendesen elmagyarázzam neki, miről is van szó, mielőtt teljesen kámforrá válnék. Hisz lássuk be, nincs rá garancia, hogy épségben vissza is térek. Persze azon leszek, de hát mégis csak egy halhatatlan diktátor után fogunk kajtatni, és hát sosem tudhatom, hogy valahol a múltban, vagy a jövőben temetnek-e el a végén valami jelöletlen sírba. Nem mintha Lisán kívül ez érdekelhetne aztán bárkit is. Őt viszont még soha nem hagytam el hosszabb időre. Leszámítva a rövidebb-hosszabb börtönben töltött időszakokat, bár tulajdonképpen akkor sem voltam messze, és nem azt mondom, hogy mindig sülve-főve együtt lógtunk, de mindig számíthatott rám, bármire is volt szüksége. Ez viszont most meg fog változni.
- Lisa! - kiáltok bele a házba, miután a bejárati ajtót sikerül a vállammal belöknöm magam előtt. Jelenleg mindkét kezem foglalt, mivel úgy terveztem, hogy vacsora mellett fogom megvitatni a dolgot a húgommal, ehhez pedig elsősorban vacsora kell. Van a papírtasakokban kínai kaja, olaszos tészta, egy-két egyéb választék is, köztük a kedvencei, és valahol a rakás alján még egy doboz fagyi is az elfogyasztásra vár. Megpróbálhattam volna összedobni magam is valamit, mint a régi időkben, amikor napról napra én gondoskodtam róla, hogy legyen valami főtt étel a kishúgomnak az asztalon, de jelenleg se időm, se kedvem ilyesmihez. Meg azért ez így mégis csak jobb. Mindent lepakolok a nappali dohányzóasztalára, aztán bevetem magam az egyik fotelbe, a bakancsos lábaimat felpakolom, és így várok a kisasszonyra, hogy előkerüljön a szobájából, és segítsen megteríteni. Igazából menne az nekem egyedül is, és lehet, hogy igyekszem a kedvében járni, de hé! Ez még nem jelenti azt, hogy most hirtelen az enyém lesz minden házimunka.
- Lisa! Hoztam vacsit! - kiálltok fel még egyszer hátra vetett fejjel, csak hogy biztos meghallja. Végül is ez a ház hatalmas. A Santini család azért tudta, hogyan kell nagy lábon élni, legalábbis amíg ki nem űztök őket innen. Nekünk valójában nincs szükségünk ennyi tágas szobára, de tetszik itt, és az, hogy belakjuk ezt a „palotát”, továbbra is jól jelképezi, hogy én és a társaim, a „zsiványok”, ahogy egyszer Barry fogalmazott, erősebbek és veszélyesebbek vagyunk, mint a helyi olasz maffia. Ez a gondolat pedig, mondhatni, kellemesen megmelengeti a szívemet. Az arcomon egy önelégült mosoly terül szét. Hiányozni fog a város.


it's where my demons hide

avatar
Online
heroes ❖ villains
dc universe
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


***
Sponsored content
it's where my demons hide

dc universe
heroes vs villains


1 / 1 oldal
Similar topics
-
» Tenrai Shuuyou (Isteni Menedék)
» Lisa Snart - Golden Glider
» Menedék

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: Városaink :: Central City :: Lakóhelyek :: kertváros-
Ugrás: