villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszót!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot

nincsen

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
Keresett karaktererek - névsor
Rachel Roth
pötyögte
Yesterday at 12:43 pm
the T I T A N S
Rachel Roth
pötyögte
Yesterday at 12:35 pm
Kávézó
Felicity Smoak
pötyögte
Yesterday at 10:56 am
hátsó boxok
Phoebe Adams
pötyögte
Yesterday at 2:39 am
Onix pub
Tom Baker
pötyögte
Vas. Júl. 23, 2017 6:30 pm
Second Chance
Vendég
pötyögte
Vas. Júl. 23, 2017 2:37 pm
Central City Múzeum
Julian Albert
pötyögte
Vas. Júl. 23, 2017 12:41 am
Adam Phillis
Leonard Snart
pötyögte
Szomb. Júl. 22, 2017 4:33 pm
az oldal stat
ennyien vagyunk itt
CSOPORT
ALIEN 1 1
ANTI-HERO 2 1
BORROWED 0 2
CITIZEN 4 0
CRIMINAL 4 3
DOCTOR 1 0
ELIT 1 0
GOVERNMENT 0 1
HERO 2 0
METAHUMAN 3 3
POLICE 1 2
VIGILANTE 0 0
VILLAIN 2 4
Összesen 21 17
az oscaraink
legjobbaklegjobbjai
• A tavasz női canon karaktere •
poison ivy
pamela isley

• A tavasz férfi canon karaktere •
julian albert
alchemy

• A tavasz női saját karakterei •
abigail vicious
the redhead
bonnie palmer
the pyromaniac
zara tepes
the vamp

• A tavasz férfi saját karaktere •
sean weston
the experimenter

• A tavasz előtörténete •
oswald cobblepot
the penguin

• A tél keresett karaktere •
lucille kingsland
miss badass

• A tél párja •
harley quinn
poison ivy

Share|
Starbucks
eme téma címe
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Snow & Cold
A SURPRISINGLY ICY NIGHT

Ahogy visszaülök a székemre, a tekintetem még mindig leplezetlenül gyanakvó kissé, ám Caitlin szavait hallva akaratlanul is felnevetek. Még hogy csatlakozna! Erre a kijelentésre már nehéz fenyegetésként tekinteni, inkább tréfának tűnik. Caitlin Snow, eddigi tapasztalataim alapján pontosan az a fajta nő, aki tökéletesen megelégszik a szürke hétköznapokkal, és nem lépne ki a biztonsági zónájából, hacsak nem élet-halál kérdése a dolog. Szigorú szabályok szerint él, és ezek szerint ítél meg másokat is, és éppen emiatt tűnik annyira hidegnek, és távolságtartónak. Őszintén... ezt talán kihívásnak kellene tekintenem. Mert ha egyszer úgy igazán kimozdítaná őt valaki az üvegpalotájából, biztos vagyok benne, hogy hamar ráébredne, hogy közel sem csak fehér vagy fekete minden, ahogy az emberek sem egyszerűen csak rosszak vagy jók.
- Igen... nos, ki tudja, talán tényleg ezt kellene tenned. Elkísérni engem és a csapatom egy akcióra, megtapasztalni azt az izgalmat, amit az üldözés, a hajsza, az aprólékos tervek kidolgozása és kivitelezése, a tilosban járás jelent... Ha tennél egy kalandos kört a sötét oldalon, talán nem is vágynál vissza soha többé a számítógépek mögé a laborba – fejtegetem tovább ezt a „mi lenne ha” kérdést, hisz miért is ne használnám ki az alkalmat, hogy belessek egy szép nő csillogó, de rideg páncélja mögé? Mi másra való egy ilyen randi, ha nem arra, hogy kicsit megismerjük a másikat, és lássuk őt a megszokottól eltérő helyzetben? Bár tény, hogy ilyesmiben nincs túl sok tapasztalatom. Mivel nem vágyom komolyabb kapcsolatokra, így a komolyabb ismerkedést is kerülni szoktam. Ha meg alakulnia kell valaminek, alakulni is fog.
- Fogadni mernék, hogy az a bizonyos kisördög benned is ott bujkál, ahogy mindenkiben, és alig várja, hogy kicsit szabadon engedd – jegyzem még meg kissé előrébb hajolva, cinkosan, egy apró, önelégült mosollyal az arcomon.

it's where my demons hide

avatar
kereslek :
everyone from • A R R O W V E R S E •
tartózkodási hely :
❖ central city ❖
foglalkozás, hobbi :
❖ help the team ❖
karakter arca :
❖ danielle panabaker ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Néha tényleg azt kívánom, hogy egyszerűen csak képes legyek úgy hatni az emberekre, hogy minden egyes titkukat előcsalogatom belőlük. Mennyivel egyszerűbb is lenne az életem, bár ha az ára az lenne, hogy más is ugyanúgy megtehetné velem ugyanezt, akkor inkább nemet mondanék az egész ajánlatra. Bármennyire is vágyom mások titkára nem szívesen osztanám meg velük a sajátom, a kételyeimet, mert azért mégis csak azért tartunk magunkkal kapcsolatban titkokat, hogy másokat és önmagunkat védjük, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy miképpen is fognak reagálni mindarra, amit mondunk. Én pedig nem szeretek véletlen módon lövöldözni remélvén, hogy olyan pontot találok, amely egyikünk számára sem fájdalmas.
Nem akarom tovább elemezni, hogy miért Ő a csapat vezetője, hiszen azt hiszem ezt még én magam is értem. Legalábbis azt hiszem, hogy valamennyire átlátom meg ez nem egy olyan információ, ami különösebben hasznos lehet a számomra, de az, hogy mégis milyen tervei vannak annál inkább. Én pedig tudni akarom. Ha valahogy sikerülne kiszednem belőle, akkor legalább azt mondhatnám, hogy sikerült valamihez hozzájutnom. Akarom. Meg is fogom szerezni. Ha ehhez az kell, hogy fél órát mosolygok és igyekszek kedvesen viselkedni, akkor megteszem. Bár legszívesebben már toporzékolnék a válaszokért, mert nincs kedvem játszadozni, de azt hiszem ez az egyetlen út. - Hát, nagyon örülnék neki, ha beszámolnál róla. Talán még csatlakoznék is hozzád. - Elég gyenge még poénnak is, de még sosem próbáltam meg igazán tapogatózni rosszfiúknál, hogy mégis milyen terveik vannak. Ha így lenne, akkor most valószínűleg nyomozóként dolgoznék valahol, de jelen pillanatban még mindig a tudomány az, ami a lelkesedésem szikráját birtokolja. Bár bevallom az is rendkívül felpezsdít, amikor segíthetek Barry-nek elkapni egy bűnözőt. Ha ténylegesen nem is vagyok jelen, de mindent megteszek annak érdekében, hogy a csapattal minden rendben legyen. Igyekszem mindenkire odafigyelni, hogy szinte néha már el is feledkezem arról a tényről, hogy néha magamra se ártana odafigyelnem egy kicsit, de az valahogy mindig a háttérbe szorul és a végén sosem jut időm magamra és a sajátos problémáimra.
✻    ✻
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Snow & Cold
A SURPRISINGLY ICY NIGHT

Tekintetem kissé elsötétül a szavai hallatán. Talán célozgat valamire? Az, ha valaki nem fejezi be a középiskolát, nem jelenti azt, hogy nincs is meg a magához való esze. Nem csak az iskolapadban lehet okosodni, erre én vagyok az élő példa. Apám engem sem hagyott leérettségizni annak idején, mert szüksége volt rám a „családi bizniszben”, de attól még, való igaz, több eszem van, mint a legtöbb társamnak.
- Azért vagyok én a társaság feje, mert nincs senki, aki jobban megfelelne erre a szerepre – válaszolom végül mégis egyszerűen és higgadtan. Az is tagadhatatlan, hogy szeretem magamra vállalni a precíz tervek kiötlését, kidolgozását, és nem is bíznék meg senkiben annyira, hogy átruházzam ezt a feladatot. Csupán egyes részletek elvégzésével vagyok hajlandó megbízni a többieket, de mindent át kell látnom személyesen ahhoz, hogy egyáltalán belevágjak egy-egy munkába. És körülöttem mindenki tudja, hogy mennyire piszkosul jól értek a dolgomhoz. Ezért is bíznak meg bennem, és követnek sokszor vakon. Én pedig ezt a hűséget úgy hálálom meg, hogy kiállok értük, ha kell, és sosem hagynám őket a pácban. Valamit valamiért. A bűnözőknek is kell egy kódex, máskülönben fejetlenség van.
A húgommal kapcsolatban viszont nem fogok vitába szállni Caitlinnel. Igen, a húgomnak azt mondok, amit akarok, bár nem szokásom neki hazudni, legfeljebb elhallgatni ezt-azt, ha az a javát szolgálja. De ezek olyan dolgok, melyeket nem itt, és nem most fogok kitárgyalni.
Megadtam a nőnek az utolsó esélyt, hogy döntsön a távozásomról vagy maradásomról. A további értelmetlen huzavonától mostanra elment a kedvem. A válasza viszont ismét nem egy egyértelmű igen vagy nem, inkább, úgy tűnik, csak arra megy ki a dolog, hogy kiszedjen belőlem bizonyos információkat. Mivel már felálltam, most a székem támlájára támaszkodva előre dőlök az asztal felett, és Caithez hajolva lehalkított hangon megszólalok.
- Azt esetleg ne meséljem el, hogy pontosan melyik városba tervezünk kiruccanni, mit, hol és mikor akarunk megszerezni? - kérdezem gúnyosan. Na persze! Még a végén kihívná ránk a zsarukat... már ha tényleg lennék olyan idióta, és mindent megosztanék vele. Bár ki tudja, talán már hívta is őket, és elvitet most azonnal. Na, ezt úgysem merné megtenni, hiszen ő is ugyanolyan jól tudja, ahogy az egész csapatuk, hogy azzal Barry inkognitóját teszik kockára, ha engem feldobnak. Szóval... mivel a látszat ellenére én azt mondanám, hogy azt a fél órát mégis csak végigüljük, én leadom a rendelésünket a két jeges teára, aztán kényelmesen vissza is ülök a helyemre.

it's where my demons hide

avatar
kereslek :
everyone from • A R R O W V E R S E •
tartózkodási hely :
❖ central city ❖
foglalkozás, hobbi :
❖ help the team ❖
karakter arca :
❖ danielle panabaker ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Nem mondhatnám egy percig sem, hogy túlzottan élvezném Snart társaságát, de ha már itt vagyunk, akkor kénytelen vagyok vele minimálisan elbeszélgetni. Legalábbis így legalább kitalálhatom, hogy mi is van legújabban a fejében. Bár azért annyira nem mondanám jónak magamat mások fejébe való beférkőzésbe, hogy így hirtelenjében már ki tudjak olvasni mindent a gondolatai közül. Annál azért okosabb Snart ezt elismerem. Mert azért valljuk be, hogyha olyan ostoba lenne, mint a legtöbb piti rabló, akkor most nem ülnék itt vele szemben, hiszen nagy valószínűséggel ugyanúgy rács mögött lehetne, de elég jól ki tudja játszani a lapjait ahhoz, hogy ez ne történjen meg.
- Nem is tudtam, hogy vágysz olyan emberek társaságára, akik minimum a középiskolán átküzdötték magukat. Azt hittem az, hogy élvezed, hogy te lehetsz a társaság feje, hiszen mindenkinek alacsonyabb az IQ-ja a tiédnél. - Úgy gondoltam, hogy szereti, ha ő van a dolgok középpontjában. Bár nem lehet egyszerű mindig, mindenki helyett gondolkodni. Főleg egy váratlan helyzetben, ahol mindenre neki kell megoldást találni.
- Szerintem anélkül is mondhatnád neki, hogy ténylegesen megtörtént volna. Nem kell ennek feltétlenül igaznak lennie. - Továbbra is kitartok amellett, hogy nincs ínyemre ez az egész, habár még mindig nem álltam fel és távoztam innen. Pedig megtehettem volna. De vele sosem lehet tudni, hogy ténylegesen játszadozom a tűzzel, vagy csak riasztgat vele és inkább biztosra megyek.
- Hát elhiheted, hogy jobban érezném magam, ha elmennél nyaralni valahová és nem felfordulást csinálnál. De igen is szeretném tudni, hogy mit fogsz csinálni. Abban a fél órácskában, míg itt vagyunk könnyedén elregélheted. - Különösebben nem kívánok vele kommunikációt folytatni. Szívesebben hallgatom, hogy ő mit tudna mondani.
✻    ✻
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
magányos szíveket
tartózkodási hely :
❇ az emberek szívében
foglalkozás, hobbi :
❇ nyílvesszők szívbe célzása
karakter arca :
❇ amy gumenick
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Caitlin: akaratos
Snart: üldözési mániás
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Snow & Cold
A SURPRISINGLY ICY NIGHT

Kezd fárasztó és kissé lehangoló lenni az ellenkezése. Tényleg ennyire rossz társaság lennék? Na jó, valószínűleg igen, bár mit is tudhat erről a drága jó Caitlin, hisz igazából sosem kellett két szónál többet váltania velem. Csak annyit tud rólam, hogy egy bűnöző vagyok, aki néhányszor borsot tört a barátai orra alá, és úgy tűnik, ez éppen elég neki ahhoz, hogy nemet mondjon egy ígéretes ajánlatra, és fejvesztve meneküljön egy harminc perces beszélgetés elől. Vajon ez melyikünkről mond el többet? De isten ments, hogy ráerőltessem a társaságomat. Ez csak egy lehetőség volt, egy üzlet, nem pedig kényszer. Unottan megvonom a vállam.
- Miért ne akarnám? - Lassan körülhordozom a pillantásom a jelenlevőkön. - Kétlem, hogy lenne itt még egy hozzád hasonlóan okos nő... vagy ember a kávézóban. Én pedig szeretem okos emberekkel körülvenni magam. Néha egyenesen üdítő a sok féleszű helyett, akik nekem dolgoznak, és általában körülvesznek – sóhajtok, és tőlem ezt akár veheti bóknak is. Nyilvánvalóan sejtheti ő is, hogy ennél kedvesebb megjegyzésekkel nem szoktam csak úgy dobálózni senkinek.
- Mást egyébként sem ismerek a környéken, és így legalább nem fáradtam volna ide feleslegesen, plusz elmondhatom Lisának, hogy eljöttem, és még beszélgettem is – jelenik meg egy gunyoros mosoly az arcomon.
- Egyébként nem mindegy, hogy hol és mit csinálok, ha épp nem a városban vagyok? De ha nem, hát nem. Én legalább megpróbáltam – vonok vállat ismét, és fel is állok. Már csak az a kérdés, hogy a pulthoz menjek leadni a rendelést, vagy Caitlin meggondolja magát, és mégis marasztalni próbál arra a fél órára.

it's where my demons hide

avatar
kereslek :
everyone from • A R R O W V E R S E •
tartózkodási hely :
❖ central city ❖
foglalkozás, hobbi :
❖ help the team ❖
karakter arca :
❖ danielle panabaker ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Most már biztosan állíthatom, hogy soha többé ilyen őrültségre nem fog engem senki rávenni. Ez az egész ostobaság volt. talán a legostobább dolog, amit valaha is tettem az életemben. De ki gondolta volna, hogy ilyen kegyetlen húzással indul meg ez az éjszaka. Egyáltalán azt sem értem, hogy mégis miért adta be a derekát Snart ilyesmire. Bár azt hiszem sejtem. Előadja magát aztán az ágyába cipelhet valakit, aki természetesen nem én vagyok és egy kellemes estében volt része. Bár én magam sem tudom mit vártam ettől az egésztől. Egyszerűen csak egy kellemes kikapcsolódást, beszélgetéssel, valakivel akinek nem az a hobbija, hogy bankokat raboljon ki. Persze olyan elvárásaim is voltak, hogy az illető intelligens legyen, de nem igazán mondhatnám azt, hogy Snart az ostoba emberek társaságát gyarapítaná. Mégis valahogy kellemesebben tölteném az időmet valakivel, aki egy kicsit másabb érdeklődési körökben mozgolódik. Talán valamiben, ami engem is érint, vagy egyszerűen csak érdekel. Egy beszélgetés is határozottan feltöltheti az embert. De vele valahogy ezt egyáltalán nem tudom elképzelni.
Az ajánlat, amivel előrukkol az már távolról bűzlik. Egyszerűen nem értem, miért tartaná a szavát, vagy miért tenne nekem ilyen ajánlatot, de van valami, amit még ennél kevésbé értek. - Mégis miért akarod ezt az időt feltétlenül a társaságomban eltölteni? - Nem tudom épp ésszel felfogni, hogy mi az, ami neki ebben jó, hogy jelen pillanatban velem ül be egy italra, amit valószínűleg teljesen síri csendben fogunk elfogyasztani. Ha rajtam múlna egy liter vizet felhajtanék most, ha ez azt jelentené, hogy felállhatok és elmehetek innen. Mert nem tudom, hogy ez a zsarolás, vagyis inkább alku hova is vezet, de az egyszer biztos, hogy egyáltalán nem tetszik.
- Szóval akkor egy kis teázgatás után inkább átvándoroltok egy másik városba, amit terrorizálhattok? - Nem hiszem, hogy ezzel bármit is segítenék a világon. De teljesen mindegy, hova mennek, vagy mikor mit csinálnak. Megtalálják mindig az egérutat és közben nem is üres kézzel távoznak. Nincs semmi, ami megállíthatná őket. Kétlem, hogy pont egy teázgatással lehetne ezt elérni.
✻    ✻
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Snow & Cold
A SURPRISINGLY ICY NIGHT

Akármit is mond a drága Caitlin, szerintem ez valóban elég vicces. Nem annyira én, inkább a szituáció. Viszont további kommentárok helyett csak egy sunyi féloldalas mosollyal válaszolok a visszavágására. Aztán egy rövid morfondírozás után előrukkolok a szerintem ritka különleges ajánlatommal, és érdeklődve várom, hogy miképpen fog reagálni rá. Nos igen, nagyjából pontosan annyi bizalmatlansággal és gyanakvással, mint vártam. Igyekszem elfojtani a mosolyom, és a felszínen teljesen komolynak mutatkozni. Lepillantok az asztalra, és nyugodt, megfontolt mozdulattal nyúlva az itallapért, mintha közben is a feleletemen gondolkodnék. Tekintetem végigfuttatom a kínálaton, és csak után nézek ismét a nő szemébe.
- Mindenkinek szüksége van néha szabadságra – vonom meg a vállam. - Egyébként sem történt mostanság semmi izgalmas Central Cityben. Kell néha a változatosság – teszem hozzá, aztán ismét a helyi specialitásokkal szemezek.
- Tulajdonképpen... - csak futólag pillantok fel az olvasmányomról Caitlinre, aztán ismét le. - Nincs semmi garancia. Végül is én még mindig egy bűnöző vagyok, a nem túl szavahihető fajtából – jelenik meg ismét egy önelégült mosoly az arcomon. Valójában én szeretek úgy gondolni magamra, mint valakire, aki állja a szavát, és többnyire igyekszem is eszerint cselekedni, de jelen esetben igazából nem bánom, ha Miss Snow más véleményen marad. Nemigazán számít, hogy hisz nekem, vagy sem.
- De ez még nem jelenti azt, hogy az adott esetben nem tartanám be, amit ígérek. És őszintén szólva kétlem, hogy ha ezzel a fél órányi nyugodt iszogatással el tudnád érni, hogy eltakaríts engem és a társaimat egy időre a városból, nem élnél a lehetőséggel. Még ha az ajánlatom átverésnek vagy bizonytalannak hangzik is. Persze végül is kockáztathatsz... és meglátjuk, hogy holnapra kirabolja-e valaki a városi bankot – jegyzem meg szinte ártatlanul, visszafojtva egy újabb sunyi vigyort. Félreértés ne essék, ez nem zsarolás. Én inkább egy tisztességes alkunak nevezném. Hiszen csak egy harminc percnyi társalgás és egy-egy italba kerülne Caitlin számára, és egész jó üzletet kötne vele. Még egy utolsó pillantást vetek a kínálatra, aztán szépen visszahelyezem a lapot az asztalra.
- A jeges tea tökéletes lesz. – Amondó vagyok, ha már nem kaphatok valami alkoholosat, legalább hideg legyen, amit megiszok.

it's where my demons hide

avatar
kereslek :
everyone from • A R R O W V E R S E •
tartózkodási hely :
❖ central city ❖
foglalkozás, hobbi :
❖ help the team ❖
karakter arca :
❖ danielle panabaker ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Egyre inkább éreztem azt, hogy ostoba ötlet volt ebbe az egészbe belevágnom, de amikor szembesültem azzal, hogy ki is lesz a partnerem egy életre eldöntöttem, hogy én soha többet nem fogok ilyen hülyeségbe belevágni. Egyáltalán, hogyan sikerült ezt összehoznia a rendszernek? Szinte felfoghatatlan a számomra. Bár meg sem kellene lepődnöm, hiszen az ilyen oldalak többsége elég ritkán jelentheti ki magáról azt, hogy hatékony. Igen, elmennek randizni és együtt lesznek talán elég kicsi esélyben, de kétlem, ha szét is mennek akkor újra ugyanazon a társkereső oldalon kötnek ki panaszkodni, vagy pedig újra partner keresni. Ami egyszer nem vált be, az később sem fog. Nem reméltem én semmit ettől a randi dologtól. Csak egy kicsit ki akartam kapcsolódni abból az őrületből, ami körülvesz és egyáltalán nem így képzeltem el, de van azaz érzésem, hogy az én elképzeléseim nem sok mindenkit hatnak meg.
- Nagyon vicces vagy mondhatom. - Lehet, hogy Barry képes szemet hunyni a dolgok felett, de nem ez nem kötelességem. Meg az igazság az is, hogy nem is akarok. Jobb szeretném elhatárolni magam velük szemben. Habár azt hiszem ezzel csak én vagyok így, hiszen Cisco is eléggé hajlik Lisa felé. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben csak nekem sikerült megőriznem a józan eszemet.
- Szóval azt mondod, hogy szabadságra mész három hónapig, ha megiszom veled valamit. Már ne haragudj, ha valahogy ezt nem tudom teljesen összerakni. Mi is a garancia, hogy igazat mondasz? Nem mellesleg kétlem, hogy tényleg annyira vágynál a társaságomra, hogy egy ilyen nagylelkű ajánlattal rukkolnál elő. - Bármennyire is szeretnének lebecsülni az emberek nem vagyok ostoba. Tudom jól, hogy van valami mögötte. Kell lennie valaminek. Mert egy ilyen ajánlatot nem tenne csak úgy meg. Bár lehet, hogy nem is kívánja betartani. Hiszen mégis, hogy tehetné? Nem arról híres sem ő, sem pedig Mick, hogy képesek három hónapot semmittevéssel tölteni.
✻    ✻
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Snow & Cold
A SURPRISINGLY ICY NIGHT

Caitlin szépen ívelt szemöldökeinek elegáns megemelkedése mindent elmond. Nem is kell egyáltalán részleteznie, hogy mi a véleménye a szavaimról, erről a nem annyira randiszerű randiról, meg rólam, úgy általában. De mindez nem tart engem vissza attól, hogy egy sunyi vigyorral a képemen leereszkedjek a vele szemben levő székre.
- Akkor mi lesz? Kakaózni fogunk? - nevetek fel röviden. Ismerjük el, vicces szituáció. Akarva sem alakíthattuk volna ezt ennél komikusabbra. De remélem, a mélyen gyökerező ellenszenve ellenére nem fog most csak úgy faképnél hagyni engem. Ha már eljöttem idáig, nem szívesen ücsörögnék itt egyedül, ahogy eddig ő tette, inkább választom a B opciót, amely szerint nagyjából egy órán át méreget majd undort és megvetést tükröző arccal. Jó buli lesz, ki nem hagynám.
- Na jó, kössünk alkut! Ha képes vagy elásni a csatabárdot ma estére, és meginni velem valamit, akkor ígérem, hogy a következő három hónapban meg sem próbálok keresztbe tenni neked, Barrynek, vagy a csapatnak – próbálkozom be egy számomra fairnek tűnő ajánlattal. Az előttünk álló negyedévben amúgy is máshol tervezünk Mick-kel egy kisebb akciót, mindkettőnknek hiányzott már a jó öreg Chicago, a jazz bárok, na meg az ottani múzeum a mindig izgalmas kiállításaival... de ezt a részletet megtartom magamnak. Egyelőre csak kíváncsi vagyok, Caitlin mennyire lesz bevállalós. Úgy tűnik, ő még mindig neheztel rám a tönkre tett kocsiért, a majdnem felrobbantásért – bár az amúgy sem az én ötletem volt – és a többi apróságért. Az ember azt hinné, hogy miután Barry olyan elnéző volt velünk, hogy alkalomadtán képes lepaktálni is, a társai is megbékélnek, de a Cait arcáról leolvasható ellenszenv arról árulkodik, hogy nem mindenki olyan megbocsájtó, mint a vörös gyorshajtónk. Bár általában nem vagyok egy társasági lény, udvarias lovag meg pláne nem, de jelen esetben ezt a helyzetet egyenesen kihívásnak tekintem, és kíváncsi vagyok, hogy ha kivételesen jól viselkedem, már amennyire ez tőlem telik, vajon képes leszek-e egy kicsit megpuhítani a jó Dr. Snow-t.

it's where my demons hide

avatar
kereslek :
everyone from • A R R O W V E R S E •
tartózkodási hely :
❖ central city ❖
foglalkozás, hobbi :
❖ help the team ❖
karakter arca :
❖ danielle panabaker ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Hatalmas idiótának éreztem magam, amiért odamentem egy idegen lányhoz, de végül könnyedén megbeszéltük, hogy nem ő az, akit keresek. Bevallom, hogy ezzel megnyugodtam, mert valószínűleg a randimnak annyi. Mármint, ha volt itt is valaki, akkor már eléggé valószínű, hogy nincs itt. Szóval nem fog megártani, ha leülök egy pillanatra és megiszok egy kávét. Legalább nem mondhatja Cisco sem azt, hogy a partnerem volt az, aki késett valamilyen oknál fogva és én még annyit sem méltattam hogy megvárjam. De az igazság az, hogy már én is késve érkeztem így nem lett volna kötelességem őt várni. Vagy talán mégis? Nem tudom. Fogalmam nincs, miképpen is működik ez az egész. Azt sem tudom, hogy miért ugrottam fejest ebbe az egészbe, hiszen annyira távol áll tőlem. Főleg, hogy fogalmam nincs kivel fogok találkozni és éppen elég szerencsém van ahhoz, hogy pont egy olyan alakba futottam volna bele, akinek a közelébe sem mennék. Jobb lesz, ha sodródom az árral és nem zárkózom el a dolgoktól. Úgy nagy baj nem lehet?
Nem is tudom mi vezérelt ahhoz, hogy igazából a lefixált helyre üljek le, amit elsőre benéztem. Annyira izgultam, hogy még azt is el tudtam volna képzelni, hogy véletlenül egy lánnyal keveredtem össze, aminek köszönhetően hamar magam mögött tudhattam volna ezt az egészet. Végül csak a kávémat kortyolgatva tüntettem el minden nyomát annak, hogy én valaha is egy nyomorult alkalmazáson keresztül akartam megtalálni azt a személyt, aki átsegíthet engem ezen a sötétségén, amin egyszer már átestem. De másodjára valahogy csak még rémisztőbbé vált. Minden remény eltűnt arra, hogy valaha is visszakapjam Ronnie-t. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen hamar özvegy leszek majd..
Egy pillanatra összerezzenek, ahogy meghallok egy nagyon is ismerős hangot, majd pedig helyet foglal velem szemben. Egy pillanatra csak értetlenül nézek rá, majd pedig megrázom a fejemet, hogy egy kicsit visszarángathassam magam a kegyetlen valóságba.
- Hogy szerencsében? - Vonom fel a szemöldökömet. Hát most már biztosan állíthatom, hogy ez az alkalmazás nem is tudna ennél jobban mellélőni. Még jó, hogy letöröltem a telefonomról. Csak további terhet rángatna rám.
- Hát nem igazán, de az igazság az, hogy már a kávéhoz sincs különösebb kedvem. - Még szép, hogy a lehető leghamarabb el akarok tűnni innen. Ez az egész nem volt több egy hatalmas hibánál. Mondjuk azt nem gondoltam volna, hogy Snart-ot bárki rá tudná venni ilyesmire. Mondjuk talán pont most érzem még nyomorultabbul magam az egész helyzettől.
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
•• sara lance, lisa snart, and other legends and rogues
tartózkodási hely :
•• central city
foglalkozás, hobbi :
•• master thief
karakter arca :
•• wentworth miller
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Snow & Cold
A SURPRISINGLY ICY NIGHT

Én és a vakrandik? Haha! Na persze! Ennél nevetségesebb dolgot ki sem lehet találni. Hacsak nem Lisa Snart a neved, mert akkor valószínűleg ennél nagyobb baromságot is kiadna az eszed. El sem hiszem, hogy belementem ebbe. Mintha nekem valaha szükségem lenne arra, hogy neten kutassak az ideális nő után. Bár tény, hogy mostanában nem randiztam, meg úgy általában sem szokásom tovább menni egy-két kellemes esténél. Mégis mi a fenéért akarnék én bárkit is belerángatni az egyébként sem zűrmentes életembe? Nem akarok úgy járni, mint a faterom, és tönkre tenni a családomat. Szóval ha egyszer valamikor mégis úgy döntenék, hogy komolyabb kapcsolatra adom a fejem – pff – akkor olyan nőre lesz szükségem, aki elvisel olyannak, amilyen vagyok, a bűnözői háttérrel és minden egyéb fagyasztós hóborttal együtt, mert senki kedvéért nem fogok megváltozni. Ezt Lisa is tudhatná. Nem is értem, mi ez a halva született ötlet nála, hogy keres nekem valakit. Mintha attól félne, hogy magányosan halok meg. De a fenébe is, ha a húgom egyszer a fejébe vesz valamit, bizony rohadt nehéz nemet mondani neki. Szinte reménytelen. Főleg ha egyszer biztos benne, hogy megtalálta nekem a tökéletes partnert egy kedves, okos lány személyében, akit a gép kidobott, miután a tudtom nélkül regisztrált a nevemben. Mintha egy netes valószínűségszámító program tényleg kitalálhatná, hogy nekem kire van szükségem. De nincs mese. Jelenésem van a Starbucksban. Mondjuk addig húztam az időt, amíg csak lehetett, abban reménykedve, hogy Lisa megfeledkezik az egészről, vagy meggondolja magát, ha sikerül lekésnem a nagy eseményt. Aztán valahogy mégis a kávézóban kötök ki, de nem erőltettem meg magam túlságosan, ami az előkészületeket illeti. Póló, koptatott farmer, bőrdzseki és bakancs, ennyiből áll a randiszerelésem, és idefelé még egy vastag tárcát is sikerült begyűjteni. Ha már tényleg erre pazarolom az estémet, legalább ne a saját pénzemet kelljen ráköltenem. Nem mintha a „saját pénzem” nem hasonló forrásokból származna. De hát na! Legyek stílusos!
Amint belépek a helyiségbe, és meglátom, hogy ki ücsörög magányosan az előre lefixált helyen, majdnem ki is fordulok vissza, amerről jöttem. Még hogy a tökéletes partner! Megfojtom Lisát! Tuti ébren fogja várni, hogy hazatérjek. Legalább nem kell felébresztenem, mielőtt kinyírnám. Aztán megtorpanva a visszavonulásban végül meggondolom magam. Ha már eljöttem idáig, most már aztán nem fogok elmenekülni. Ha már megjárattam a motoromat, egy kávét igazán megihatnék. Erősebbet itt sajnos úgysem hiszem, hogy kaphatok. Aztán meg... vicces lesz látni Caitlin arcát, amikor rájön, hogy én vagyok számára a Nagy Ő. Ravasz mosoly kúszik az arcomra, ahogy zsebre dugott kézzel közelebb sétálok, majd megállok a lány asztala mellett.
- Bocs, virágot nem hoztam. De ha szeretnéd, meghívlak egy süteményre – lehuppanok a lánnyal szemben, majd röviden végigmérem. Velem ellentétben ő nagyon is elegáns, de hát amennyire ezt eddig meg tudtam ítélni, ő mindig az.
- Még mielőtt bármit mondanál: nem, nem vagyok ennyire kétségbeesett. Még csak nem is az én ötletem volt. Egyedül a húgom tehet arról, hogy ma este ilyen szerencsében van részed – jelentem ki, és az önelégült, sunyi mosolyom mostanra egész képes vigyorrá növi ki magát.
- Adnak itt valami alkoholt is, vagy a tejeskávé a legerősebb, amit kapni lehet? - Gondolom, ezt nehéz lehet kitalálni rólam, de nem vagyok egy Starbucksba járó típus. Legtöbbször a külvárosi kocsmák egyikében szoktam elütni az időt, a „saját fajtám” között.

it's where my demons hide

avatar
kereslek :
magányos szíveket
tartózkodási hely :
❇ az emberek szívében
foglalkozás, hobbi :
❇ nyílvesszők szívbe célzása
karakter arca :
❇ amy gumenick
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


vakrandi

arrow vs flash


Mivel ez a játék nem indult be és választ is csak egy féltől kaptam, ezért a folytatás miss Caitlin Snow és mr. Leonard Snart között fog lezajlani!

Ezúton is köszönöm Mr. Snart-nak, hogy beugrott ezzel megmentve a helyzetet.

Jó szórakozást nektek!

xoxo
Cupido


it's where my demons hide

avatar
kereslek :
everyone from • A R R O W V E R S E •
tartózkodási hely :
❖ central city ❖
foglalkozás, hobbi :
❖ help the team ❖
karakter arca :
❖ danielle panabaker ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



Őszintén megmondom, hogy nem is igazán akartam ezt. Pontosan ezért is vagyok késésben. Elígérkeztem magam, de az utolsó pillanatban meggondoltam magam. Aztán Cisco elől nem igazán tudtam eltitkolni azt, hogy mégis mit terveztem, mert látszott rajtam azért, hogy bűntudatom van, amiért valakit csak úgy lógva hagyok, de pontosan ez vezetett odáig, hogy ő kituszkolt az ajtón és nekem pedig nem volt más dolgom igazán, mint elmenni. Bár még haza is kanyarodhattam volna, de akkor egész életem végéig hallgathatnám azt, hogy miért nem mentem el. Főleg, ami történt Ronnie-val. Már megint kicsúszott a kezeim közül és ezúttal örökre. Ennek köszönhetően Stein is kis híján elveszett, aminek köszönhetően újra meg újra felüti magát a fejemben valami, amit csinálhatnék, de végül sikeresen besétálok a Starbucks ajtaján. Azonban, mikor körbenézek az asztalnál, amiről szó volt, hogy találkozunk mindössze egy lány áll csak. Akkor gondolom a partnerem már nem várt rám tovább. Vagy, hát ez vakrandi. Várjunk.. Lehetséges, hogy egy nővel hozott össze a rendszer? Mert ez így nagyon nem kóser.
Egy pillanatra a talajba gyökerezik a lábam aztán mély levegőt veszek és odasétálok hozzá. Ki kell derítenem. - Szia.. Öhm.. Nem volt itt előtted valaki, vagy mióta vagy itt? - Próbálok kedves mosollyal az arcomon kimászni ebből a rendkívül kínos szituációból.
✻    ✻
Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains



Wade&Caitlin and Nicky
Tulajdonképpen halvány lila fogalmam sincs arról, mit is keresek én itt. Biztos nem fog semmi komoly összejönni egy vakrandiból. Nem akartam ezt az egészet, a szüleim beszéltek rá, hisz már évek óta nincs senkim, és kezdenek aggódni értem. Már az is felmerült bennük, hogy esetleg nem vagyok e leszbikus, amire természetesen hamar felment bennem a pumpa. Tényleg ennyire szánalmas lennék? Mindenesetre valóban kétségbe ejtő, hogy nem találok magamnak semmit, de még is szánalmasnak találom ha valaki erőlteti a dolgot. Majd összefutok vele valahol, nem? Ilyen téren hiszek a sorsban, ha valakinek teremtettek valakit, előbb vagy utóbb úgy is összefutnak. Az én esetemben úgy tűnik egyenlőre, hogy utóbb. Nem nagyon hiszek ennek a randinak a sikerében. A Starbucks-ban ülök, rögtön munka után ide jöttem, mert nem akartam haza menni, akkor biztos nem lett volna lelki erőm vissza jönni ide. Magányosan ülök itt, már egy órája, és várom, hogy megjelenjen valaki. Amint belép egy tetszetős férfi, azonnal felélénkülök, majd csalódottan látom, hogy vagy egy gyönyörű szőke nőhöz megy, akit szinte bekap, vagy haveri társasággal találkozik. A lényeg, hogy minden esetben csalódás. Így még egy kávét, és egy csokis süteményt rendelve reménykedem benne, hogy nem lesz annyira gáz, mint gondolom.  

ui: bocsi hogy rövid lett, de remélem élvezhető Very Happy
Sponsored content
it's where my demons hide

heroes vs villains


2 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: Városaink :: Central City :: Belváros-
Ugrás: