villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
üdv itt
kedves vándor lélek
Ebben a pillanatban egy olyan szerepjátékos felületre léptél, mely kimondottan a DC univerzummal és annak karaktereivel foglalkozik.  Az elmúlt évek folyamán nem csak, hogy a képregények szerelmeseivel ismertették és szerettették meg az újabbnál újabb szuperhősöket, avagy azok gonosztevőit, hanem egyenest elhozták mindannyiunkhoz az otthonunkba azzal, hogy a képernyőre vetítették az adaptációikat. oldalunk alapjául veszi a flash, arrow, supergirl és a legends of tomorrow sorozatokat, amelyek mondhatni egymásból virágoztak ki, hiszen a kezdetekkor még számunkra is csak az első kettő jelentette az alapforrást. emellett a filmes világot is igyekszünk a sorozattal összeolvasztani még akkor is, ha jelen álláspont szerint két különböző univerzumban helyezkednek el. akkor se félj, ha a képregény vonalát követnéd szívesebben, hiszen mindenre megadatik a lehetőség, ha egyszer csatlakozol a családias kis csapatunkhoz. multiuniverzumunk rengeteg dolog megvalósítására kínál számodra lehetőséget, akár más sorozatokból merített ötletmorzsa is megvalósítható ezáltal. ám, ha átlagos emberi életbe bújnál ki nagy rajongással és odaadással követi a városok szuperhőseit vagy akár gonoszait, akkor bizony itt a helyed! csatlakozz hozzánk egy képregénybeli szereplővel, valakinek a hőn áhítatot keresettjével, vagy esetleg egy teljesen saját karakterrel. egy biztos, mi várunk rád!
OLDAL ALAPÍTÁSA:
2015. MÁRCIUS 01.
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszavam!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

Caitlin Snow, Claire Adams, Lois Lane, Thea Queen

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
avatar foglaló
Bruce Wayne
pötyögte
Today at 10:51 am
Munkaügyi Központ
Bruce Wayne
pötyögte
Today at 10:51 am
Elkészültem a karakterlapommal!
Bruce Wayne
pötyögte
Yesterday at 4:42 pm
Megfigyelõ
Felicity Smoak
pötyögte
Pént. Okt. 20, 2017 6:46 pm
Central City - Leonard Snart & Mick Rory
Mick Rory
pötyögte
Pént. Okt. 20, 2017 1:51 pm
Tetõ
Nayeli Marlowe
pötyögte
Csüt. Okt. 19, 2017 9:45 pm
Dommiel
Dommiel
pötyögte
Csüt. Okt. 19, 2017 8:19 pm
Starbucks
Phoebe Adams
pötyögte
Szer. Okt. 18, 2017 10:27 pm
az oscaraink
legjobbaklegjobbjai
• A nyár noi canon karaktere •
black siren
laurel lance

• A nyár férfi canon karaktere •
leonard snart
captain cold

• A nyár noi saját karakterei •
heily hellfire
little kryptonian

• A nyár férfi saját karaktere •
sean weston
the experimenter

• A nyár elotörténete •
claire adams
big sister

• A nyár keresett karaktere •
astrid faye rhodes
broken one

• A nyár párja •
sean weston
gwen summers

Share|
Tisztás
eme téma címe
it's where my demons hide

avatar
Admin
dc universe
kereslek :
⊱ everybody
tartózkodási hely :
⊱ everywhere
foglalkozás, hobbi :
⊱ this page
karakter arca :
⊱ faceless
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Szabad játéktér!
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



to amelia ♥

Valahogy örülök annak, hogy rájött az igazságra, hogy én nem a barátnője vagyok, ugyanakkor megrémít ez a helyzet ugyanúgy, mint őt is. Hiszen mégis mihez kezdünk most? Egyáltalán mekkora az esélye annak, hogy ebből valaha is ki fogok mászni? Mi van akkor, ha örökre ebben a testben ragadtam? Én abba beleőrülnék. Ennyire azért nem voltam az életem ellen. Nem volt rossz. A testvéremmel ritka rossz volt a kapcsolatunk, de ezen kívül minden sínen volt. Én sínen voltam az életemmel. Most pedig mégis darabokra hullott és nem értem, hogy mégis mivel érdemeltem én ki mindezt.
- Nem lehet, hogy valamilyen oknál fogva elhallgatta volna ezt? Nem tudta esetleg eltitkolni? - Nem.. Lehetetlen, hogy nem volt képessége. Ha nem lett volna képessége, akkor én most nem lennék ebben a helyzetben. Nem kellene aggódnom amiatt, hogy egy olyan testnek a fogja leszek, amelyről semmit sem tudok. Az ég világon semmit. Elveszett vagyok.
- Nem.. Általában, akinek nincs képessége az egyszerű ember.. Mintha.. Nem tudom, hogy mondjam.. Ha valakinek képessége van akörül van egy ilyen elektromosság, amely szinte hívogat magához. Vele is éreztem, de most semmit.. Mintha a képességem megadta volna magát és lehet, hogy mindennek az övéhez van köze. Biztos, hogy nem mondott neked semmit arról, hogy lenne képessége? Semmi nem utalt arra, hogy esetleg titkolhat valamit? - Nem tudom, hogyan kérdezhetném anélkül, hogy megbántanám. Bár már így is azzal vádolom, hogy koránt sem ismerte annyira a barátnőjét, mint azt ő gondolná. Hiszen, ha nem tudott a képességéről, akkor mégsem voltak olyan közel egymáshoz, mint azt ő gondolná. Mármint én egy idegennel össze tudtam barátkozni annak köszönhetően, hogy képességem van. Mégis mi oka lehetett arra, hogy elhallgatta a barátnőjétől? Talán használta volna? Megszállt volna másokat? Ez lenne a nagy képessége? De, akkor mégis miért nem tudok kimászni belőle? Vagy talán meghalt volna és ezért nem enged a teste? Mert egy halottba nem szabadott volna? De én nem akartam.. Én ebből semmit nem akartam!
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains




Aurora/Katherine&  Mia



Nem tudtam, miként reagálhatnék a hallottakra a lehető legmegfelelőbben. Ez az egész.. hihetetlennek tűnt. Persze, egy olyan világban ahol a metahumánok létezése mindennapi, már közel sem olyan egyszerű meghatározni a hihetetlen szót. Az ilyen dolgokra már-már számítanom kellene. Sőt, inkább azt kellene furcsának találnom, ha egy nap minden a hétköznapi rend szerint zajlana le az életemben.  Egek, mit kellene most tennem? Azok alapján, amit elmondott teljesen tanácstalan lettem. De miért pont Kath-el? Miért vele kellett mindennek megtörténnie? Miért ő az áldozata a dolognak? Miért nem valaki más? Oké,tudom, most igazságtalan vagyok.. hiszen, lényegtelen, kivel történik meg, minden élet értékes és fontos, de akkor is.. a barátnőmről van szó.
Arról a lányról, aki nélkül fogalmam sincs mihez fogok kezdeni. Tanácstalanul túrok a hajamba, miközben próbálom eldonteni, mit kellene ezek után mondanom vagy tennem..
- Neki nem volt képessége. Ha lett volna, biztos beszámolt volt róla, mindent elmondtunk egymásnak. - Fájt kimondani ezeket a mondatokat, mert féltem. Rettenetesen féltem attól, ha esetleg már nem lehet visszacsinálni a dolgot.
- Ez sok mindent megmagyaráz, mármint a képességed. De.. a legfontosabbat mégsem. Hogyan működik olyan esetében, akinek nincsen különleges képessége? Vagy korábban még nem próbáltad olyan személyen használni? - Érdeklődök, nagyon igyekezve kitalálni valamit, amivel előrébb lehetnénk.
ζ Sola ζ to my bestie ζ     ©️redit

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



to amelia ♥

Hogyan is néznék szembe egy hasonló helyzettel? Mármint, ha a barátnőm testébe egy másik ember költözne. Jó ez úgy hangzik, mintha szándékosan tettem volna. Pedig szó sem volt szándékosságról. Egyszerűen csak megtörtént. Még azelőtt, hogy igazán felfoghattam, mi történt volna. Elég beteges már az is magában, hogy imádkoztam azért, hogy valami hang megszólaljon a fejemben, hogy takarodj a testemből, vagy valami. Ugyanakkor még az is bennem volt, hogy mi van, ha én is ugyanilyen sokkot kapok? De nem kaptam. Mi van, ha ez az egész egy jel? Egek.. Nem akarok összeesküvés elméleteket szőni addig, míg nem tudunk semmit biztosra. Azonban jelen helyzetben nehezen kaphatnék válaszokat. Bár ez nem olyasmi, amit beírok a google-ba és kiad rá valamit, hogy valaki ezzel foglalkozik. Két lélek egy testbe szorulva. Már, ha egyáltalán van még két lélek. Mibe csöppentem bele?
- Nem tudom, hogy mi történt. Idejöttem és beszélni akartam vele, mármint útbaigazítás jó lett volna, mert nem idevalósi vagyok aztán pedig egyszerűen csak remegni kezdett és próbáltam segíteni rajta, de abban a pillanatban, hogy hozzáértem már vele együtt remegtem és a következő pillanatban pedig csak azt tudtam, hogy képtelen vagyok mozogni és itt feküdtem.. - Olyan megkönnyebbülés a számomra, hogy nem kell megjátszanom, hogy Katherine vagyok, de ugyanakkor rettenetesen rosszul érzem magam, mert fogalmam nincs, hogy mi járhat a fejében. Hogy milyen esetek jelentek meg lelki szemei előtt. De jobb is, hogy nem tudom azt hiszem.
- Öööhm.. Igen.. Szóval én le tudom másolni mások képességét. Nem tudod esetleg, hogy milyen képessége volt és, hogyan működött? Mert akkor talán képes lennék kiutat találni ebből az egészből. - Tényleg jó lenne, ha tudna valamit mondani, hogyan szállhatnék ki a testéből, mert akkor hamarabb visszakaphatnám az életemet, mint azt gondoltam és ő pedig a barátnőjét. Aztán egyikünknek sem kellene aggódnia semmi miatt. Talán még egyszerű is lesz és nem kellett volna annyit görcsölnöm ezen a helyzeten..
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains




Aurora/Katherine&  Mia



Ez az egész szituáció abszurd. Képtelen vagyok ép ésszel felfogni a történteket. Miért? A legjobban inkább az fájt, hogy pont Kate-el kellett megtörténjen mindez. Ha bármi történik vele, s kiderül, hogy többet nem kaphatom őt vissza.. hát, nem tudom, meddig fogom nélküle elviselni ezt a világot. Az ő optimizmusa és vidámsága nélkül tuti elvonulok egy sötét szobába és ott is maradok, míg el nem jön a világ vége. Máris hiányzik a véleménye, pedig arcilag itt állt előttem.. a szemeibe nézek, de mégis tudom, hogy ez a szempár igazából nem a barátnőmhöz tartozik. Ijesztő.
- Megtörténhet, ja. - Bólintok, közben el is gondolkodva. Igen, megeshetne az is, de itt nem erről volt szó. Az ördögbe is, miért nem tudtam hamarabb felkeresni őt? Mindez az én hibám, amiért nem voltam mellette, amikor ott kellett volna lennem.  

Ha bármi baja esik, az is csak az én felelősségem lesz. Mit fogok mondani a szüleinek, a pasijának vagy a rokonainak? Fogalmam sincs, de nem akarok egyelőre ilyeneken agyalni inkább..  ráérek vele később is, addig pedig inkább reménykednék tovább, amíg lehet.
Aztán, amint az ölelésem végett meghallottam a gondolatait, majd kicsivel később őt is szembesítettem a dolgokkal, legnagyobb meglepetésemre egyáltalán nem tagadta a valóságot. Sőt. Mintha meg is könnyebbült volna attól, hogy ilyen könnyen összeállt bennem a kép.
- Rohamot? - Próbálom felfogni és megemészteni a szavakat, amik elhagyták a száját. Kate rohamot kapott volna?  - Csak úgy hirtelen a testébe kerültél? - Semmi értelme nem volt annak, amit mondott, de a megérzésem azt súgta, hogy pontosan ez történt. Talán, az is közrejátszodhatott abban, hogy nem néztem teljesen őrültnek, hogy jómagam is rendelkeztem egy természetfeletti képességgel.. a gondolatolvasással.
- Te.. valamiféle képességgel rendelkezel? - Próbálok értelmesen fogalmazni, már amennyire eszembe jutottak a szavak.
ζ Sola ζ to my bestie ζ     ©️redit

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



to amelia ♥

Őszintén nem tudom, hogy mégis meddig tudom elhitetni bárkivel is, hogy az vagyok, aki igazából nem. Legalábbis anélkül, hogy bele ne örülnék határozottan elég kicsi az esély. Hiszen mégis mit tehetnék? Van egyáltalán ennek az egésznek valami értelmes módja? Valakinek úgy érzem, hogy el kell mondanom, de kétlem, hogy ezt az egészet a legjobb barátjának kellene tálalnom. Bár, ha tényleg a legjobb barátja, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb gyanús leszek a számára és összerakja a képet. Az esetek többségében a filmekben legalábbis nem szokták észrevenni. De akkor igazából szándékosan cserél valaki testet egy másik személlyel, de itt szándékosságról most szó sem volt. Én csak segíteni akartam rajta. Ennyi az egész. A közeledő sziréna hangjai pedig csak még inkább ezt bizonyítják.
- Lehetséges. Mindig a legrosszabb pillanatban szórakozik velünk, nem? - Vagy az is lehet, hogy pont velem szokott mindig a legrosszabb pillanatban kiszúrni. Egyszerűen taszítom a technikát, de talán pontosan ennek is köszönhetem az iránta érzett szenvedélyemet. Mert amúgy szeretem, meg érdekesnek találom, de néha úgy érzem, hogy nem nekem való. Olyan ez, mintha a mágnes két pórusa akarna valamit kezdeni egymással. Sosem érnek össze, mert mindig lesz valami láthatatlan erő, ami távolabb löki őket egymástól.
- Helyes. - Habár jobb lenne, ha nem rögtön akarná betartani az ígéretét, mert beszélnem kell Nicky-vel. Ő az egyetlen, aki most tud rajtam segíteni. Mármint ki mással próbáljam meg ezt az egészet helyrehozni, ha nem vele?
Az ölelése egy pillanatra váratlanul ér, de aztán végül viszonozom azt, de amikor újra egymással szembenézünk a kérdés, amit nekem szegez megfagyasztja a vért az ereimben. Hát  ez gyors volt. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar megbukok ezen a próbálj normálisan viselkedni dolgon.. Talán ő nem szokott ölelkezni? Lényegtelen, hogy min buktam meg itt az ideje, hogy elengedjem azt a hatalmas súlyt, ami erőteljesen kapaszkodik a mellkasomba.
- Az ok, hogy miért voltam itt az teljesen irreleváns. Itt voltam. Láttam, ahogy fekszik a földön azt hittem először, hogy részeg, vagy ilyesmi.. De aztán valami rohamot kapott én mentőt hívtam.. Habzott a szája, de a következő pillanatban már nem felette térdeltem, hanem én voltam ő.. Én nagyon sajnálom.. - Nem tudom, hogy mit mondhatnék neki, hiszen én magam sem tudom, hogy mit akarnék hallani egy ehhez hasonló helyzetben. Hiszen soha nem is gondoltam, hogy ez lehetséges lehet. Pedig igazán gondolhattam volna erre. Hiszen én képes vagyok mások képességét lemásolni, amire most valamiért nem tudok hatni. Mintha ebben a testben semmisé vált volna a képességem.
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains




Aurora/Katherine&  Mia



Igencsak nehezemre esett végig megjátszani magam és úgy tenni, mintha valóban ő lenne a barátnőm. Talán, mégiscsak inkább az áldás kategóriába kellene sorolnom a képességemet az átok helyett, hiszen ha nem rendelkeznék vele, most biztosra venném, hogy az előttem álló lány Katherine. Sőt. Látszatra senki nem mondaná meg, hogy nem ő az. De, hogy lehet képes valaki ilyesmire? Neki is metahumánnak kell lennie, erre más magyarázat nem létezik. Vajon hányan szaladgálhatnak még rajtunk kívül, ki tudja miféle képességekkel? Ijesztő. De a legrosszabb az egészben inkább az, hogy PONT Kate-be kellett beköltöznie.. vagy eltulajdonítania tőle a testét, az ilyen megfogalmazásokban nem mozgok olyan otthonosan, mint a kódok terén. Vajon.. Kate még magánál van odabent? Ha igen, akkor még van esély rá, hogy újra önmaga legyen, az utóbbira pedig gondolni sem merek.  

- Fura. Pedig elküldtem. Akkor lehet, valami miatt mégsem érkezett meg hozzád. - Felelem, miután meghallom a tiltakozását. Oké, valahogy muszáj lesz kiderítenem, hogy mi a csuda történt itt. Ha Kate... azt tudnom kell! Ő a legjobb barátnőm, nélküle.. nem is tudom, mi lenne velem nélküle.
- Lehet. Mostantól többet leszek veled, ígérem. - Mondom kissé megbánóan, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve magamhoz ölelem őt. Úgy voltam vele, hogy ez lesz a legjobb, vagy épp a legeslegrosszabb lépés, amivel előjöhetek. Nos, miután átöleltem, sem igazán tudtam behatárolni, hogy melyik kategóriába is találna a leginkább a tettem. De amit akartam, azt meghallottam.. Képtelen voltam tovább játszani a tudatlant.
Miközben eltávolodtam tőle, egyenesen a szemeibe néztem, a tekintetét keresve. - Mi történt itt.. igazából? - Nézek rá tanácstalanul. - Te.. nem Kate vagy, ugye? - Nyelek egy nagyot, miközben kimondom a szavakat.
ζ Sola ζ to my bestie ζ     ©️redit

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



to amelia ♥

Ez az egész helyzet kezd túlságosan komplikált lenni. Meg kell találnom a módját annak, hogy ezt az egészet visszacsináljam, bármi is legyen ez az egész, különben ennek nagyon nem lesz jó vége. De mégis, hogyan mondhatnám el neki, hogy a barátnője haldoklott, mikor megtaláltam és mikor kihívtam a mentőt, akkor a következő pillanatban már én voltam a testében, de beszorulva, mint akit idekötöztek. Nem tudom, hogy most meghalt, vagy pedig egyszerűen csak erőre van szüksége, hogy visszatérjen, de az egyszer biztos, hogy nagyon nincs jó előérzetem ezzel az egésszel kapcsolatban, hiszen ehhez az archoz egy élet is tartozik. Nekem pedig nincs jogom, hogy kisajátítsam magamnak, hiszen semmi közöm hozzá. Emiatt pedig már most rosszul érzem magam. De mégsem támadhatom le azzal, hogy hé, amúgy én nem a barátnőd vagyok csak benne ragadtam a testében. Nem húznád meg a karom, hátha kihullok innen? El kell tűnnöm a lehető leghamarabb. Igen.. Ez a legjobb megoldás. - Sms-t? Nem.. Nem kaptam semmilyen sms-t. - Oké.. Ez eddig határozottan jó, hiszen így legalább nem kell aggódnom amiatt, hogy mi is állt abban az sms-ben. Na, meg persze nem akarok a kelleténél jobban belefolyni az életébe, hiszen annak határozottan nem lenne jó vége. Én ebben már teljes mértékben biztos vagyok. Bár, ha felszívódom és tényleg kiderül a végén, hogy nem él a lány, akkor nem tudom, hogy miképpen tudnék tükörbe nézni, hiszen megérdemlik, hogy tudják.. Bár fogalmam nincs, hogy miképpen is lesz ebből az egészből majd a kiút. Már, ha van egyáltalán. De nem szívesen lennék senki más életének a fogja.
- Talán pontosan azt mondja, hogy többet kellene eljárnod velem futni.. Tudod, hogy ilyen helyzetekben, ha egy kicsit rosszul leszek, akkor itt legyél mellettem.. - Hát igen.. Nem tudom, hogy mennyit segített volna rajta, ha van mellette valaki, de valószínűleg hamarabb rájöttek volna, hogy nem stimmel valami, mint ahogy nekem sikerült. Egek.. Mióta feküdhetett szerencsétlen itt kiterítve anélkül, hogy egy árva lélek felfigyelt volna rá egyáltalán? Meg azért azt sem szabad elfelejteni, hogy én is csak azt hittem először, hogy valami részeg fiatal.. De belegondolni abba, hogy az előítéletek miatt nem mentette meg őt valaki.. Egyszerűen szörnyű.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains




Aurora/Katherine&  Mia



Nem akartam hinni a szemeimnek. Ő itt. Majdnem eszméletlenül. Vajon mi történhetett vele? Kétlem, hogy elesett volna. Ő nem szokott elesni. Vagy ha mégis, feláll, majd továbbáll. Azonnal faggatózni is kezdek a történteket illetően, rögtön azután, hogy felsegítem. Mindent tudni akartam. Ő a legjobb barátnőm. Ha bármi baja esne, én azt.. nem biztos, hogy túl tudnám élni. Annyira megrémültem annak tényétől, hogy a földön fekve találtam rá, hogy a figyelmemet is kis híján sikerült elterelnem a belső hangjáról. Miközben belé karoltam és segítettem neki felállni, olyat hallottam, amire egyáltalán nem számítottam. Mindabból az információhalmazból, ami végigfutott a fejemen abban a másodpercben, én csak egyetlen egy dolgot voltam képes felfogni. A barátnője valószínüleg halott. Illetve, igazából ennek a mondatkának még volt folytatása is, de itt sokk hatás alá kerültem egy pillanatra.
Próbáltam nem láttatni és úgy tenni, mint aki nem tud olvasni a gondolatokban, úgy hogy inkább a szavaira feleltem a belső hangja helyett.
- Hát úgy tűnik, ezúttal csak rosszat tett. Na, nem baj, mostmár jó kezekben vagy. Megkaptad az sms-em?  - Teszek fel egy gyors kereszt kérdést neki, amire természetesen tudom a választ, de erről neki nem lehet tudomása. Bárki is legyen ez a lány, aki megszálta a barátnőm testét, nem úgy néz ki, mint aki ártási szándékkal tette volna meg ezt. Sőt. Inkább mintha meglepték volna őt az események. Viszont ez még nem változtat a tényeken. Megszálta Kate testét. Ha nem tudom visszacsinálni a dolgot.. akkor annak nem lesz jó vége. De nem gondolhatok ilyesmire, Kate még ott van valahol bent.. ott kell lennie a teste mélyén.. háttérbe szorítva. Tudom.
- El sem hiszem, hogy te pont aznap leszel rosszul, mikor nekem kocogni támad kedvem. Mintha az univerzum próbálna üzenni ezzel nekem, hogy ne fussak többet. - Viccelődök, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Kíváncsi vagyok, meddig bírja a csajszi a füllentéseket. Viszont a kijelentésemnek azért volt némi igazságértéke.
ζ Sola ζ to my bestie ζ     ©️redit

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains




to amelia ♥️

Kezdem úgy érezni, hogy teljesen elvesztem. Nem tudom, hogy hol vagyok. Vagyis hát pontosan tudom, hogy hol vagyok, de nem tudom felfogni, hogy hol lehetek ott, ahol vagyok. Az pedig már más kérdés, hogy nem tudok megmozdulni. Mintha teljes mértékben lebénultam volna, de nem értem, hogy történhetett meg az egész. Az előbb még segíteni akartam ezen a lányon most pedig a testébe szorultam? Ez fizikai képtelenség? Mármint nem tudok kimászni belőle. Ha tényleg a képességét sikerült lemásolnom, akkor már véget kellett volna érnie nem? Hiszen ennyi ideig még sosem voltam képes arra, hogy lemásoljam valakinek a képességét most pedig egyszerűen nem tudom elengedni. Talán azért lehet, mert a testébe szorultam. Egek.. Én kihívtam hozzá a mentőket, hiszen nem festett túl jól és nem reagált semmire aztán mi történt? Nem emlékszem.. Csak arra, hogy itt vagyok a testében. Mintha minden kezdene elhomályosodni egek, én teljesen elvesztem. Tudtam, hogy jobb lett volna, ha szólok Nicky-nek is mielőtt teljesen önjelölt akcióba kezdek. Ennek az egésznek semmi értelme. Nagyon nincs. Hiszen.. Ennek nem kellett volna megtörténnie. Ha pedig most itt lenne talán ki tudna segíteni engem ebből az eléggé kellemetlen helyzetből, de jelenleg teljesen egyedül vagyok ebben és nem tudok mit csinálni. Legalább meg kellene próbálnom felállni. Már majdnem kezdeném érezni a végtagjaimat, amikor kis híján átesik rajtam valaki. Zavarodottan pislogok fel rá és egy kicsit olyan, mintha eddig mindenem elzsibbadt volna és most tért volna vissza az összes apró kis zugomba az élet. Végül pedig, amikor segít felállni egyelőre köpni-nyelni nem tudok. Katherine? Szóval így hívnák a lányt, akinek a testébe szorultam? Remek. Azt hiszem. De most már mondanom kellene valamit, mielőtt még ez az egész kínossá válik. Bár azt hiszem, hogy már most sikerült eléggé kínossá tennem a helyzetet. Hiszen itt állok, mint egy néma huszár. Hah. Egek most kerültem ám igazán bajba. Hogyan kellene ennek véget vetnem? Mármint azt se tudom ki vagyok. Meg meddig játsszam el ezt az egész szerepet? Főleg, hogy nem is tudom, hogy milyen szerep és azért elég szemét húzás, hiszen tulajdonképpen a barátnője valószínűleg halott, de ezt mégsem közölhetem vele úgy, hogy itt állok vele szemben. Az fura lenne. Végül egy nagy levegőt veszek és megrázom a fejemet, miközben próbálom a legjobb formámat hozni. De pont ez az! nem az én formámat kellene hoznom, hanem az övét.. Na, mindegy. – Igen.. Valószínűleg sok volt ma.. Valahogy nem érzem jól magam, de reméltem, hogy a friss levegő csak segít.. – Eddig talán jól csinálom.. Azt hiszem. Legalábbis nagyon remélem. Mert, ha nem akkor nekem végem. Bár egy barátot megtéveszteni soha nem egyszerű.

// imádtam.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains




Aurora/Katherine&  Mia



Otthon, édes otthon. Már annak is van jó pár hónapja, hogy én utoljára Star City-ben tartózkodtam. Nem mintha, nem hiányoznának a szüleim, de a nővérem rendesen kikészít. Annyira, hogy inkább ülök a koliszobámban, minthogy felemeljem a hátsómat és haza utazzak, mert ha nem teszem, legalább nem kell magyarázatokat sem keresnem arra, hogy miért nem tudok neki egyfolytában hackelni. Mintha egy gép lennék, körülbelül úgy tekinthet rám, amióta a tudomására jutott a titkom. Arról nem is beszélve, hogy az érintésétől még a hideg is kiráz. Nem elég az, amit elmond, még hallanom is kell a gondolatait minden alkalommal, valahányszor úgy dönt, hogy a kezét a vállamra helyezni. Bárcsak visszafordíthatnám az időt és valahogy megakadályozhatnám azt, hogy megtudja.. szívesebben rendelkeznék inkább Flash képességeivel! Na mindegy. Az önsanyargatást abbahagyva, inkább úgy döntök, elmegyek egyet kocogni a külvárosba. Igen, jól olvastad. Kocogni. Általában ritkán értek egyet a barátnőmmel, de a futással kapcsolatban kivételesen igazat kell adnom neki. Valóban remek feszültség- és stressz levezető hatása van. No, meg persze a a combomat is feszesíti.
Tehát, felöltöttem magamra egy kényelmes outfitot, majd pötyögtem egy sms-st is, a barátnőmnek, hogy ha netalán kedve támadna szaladni neki is, nyugodtan csatlakozhat. Szerintem a hetedik mennyországban lesz, amint meglátja, hogy én önként ajánlok fel neki egy ilyesmit. Ám, legnagyobb ámulatomra, a kérdésemre nem kaptam választ tőle. Először nem igazán méltattam sokra, biztos voltam benne, hogy ő már javában edz a szokásos helyén, a tisztáson, és csak rám vár, hogy csatlakozzam hozzá, majd személyesen örömködhesse ki magát.
Kerek tizenöt percet kocogtam, mire valahogy elértem a tisztásra. Életem leghosszabb tizenöt perce volt ez.. még úgyis, hogy a zene végig szólt a fülemben. Nem tudom Kath, hogy tudja ezt napi szinten űzni.. túl sok. Inkább eltűröm ezután is azt a néhány plusz kilót magamon, mint ezidáig tettem. Úgy belemerültem a saját kis gondolatvilágomba, hogy kis híján keresztül is estem egy előttem fekvő lányon, de szerencsére még épp időben sikerült visszakerülnöm a testembe és gyorsan lefékezni előtte.
- Jól vagy? - kérdezem, miközben lehajolok hozzá, hogy közelebbről is megnézhessem. - Mi a jószagú, szent.. Katherine?! - Kerekednek el a szemeim abban a momentumban, amint felismerem a barátnőmet a fekvő nő testében. - Mi történt veled? Hé, gyere, segítek. - Karolok bele a lányba, így próbálkozva meg felsegíteni őt a földről. - Mindig is mondtam, hogy túlzásba viszed a sportolást. - Teszem még hozzá  csak úgy, puszta piszkálódásból.
ζ Sola ζ to my bestie ζremélem elmegy  Rolling Eyes ©️redit

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains




to amelia ♥

Tudom jól, hogy nem kellett volna egyedül jönnöm. De nem tehettem. Gyorsan kellett cselekednem és amúgy sem volt választásom. Mármint mielőtt észbe kaphattam volna már a kocsiban ültem és Star City felé igyekeztem. A napokban lehallgatni kényszerültem minden tevékenységet, ami a rendőrségen zajlott és mivel a metahumanhez kapcsolódó esetek történtek Star City-ben így az anti metahuman task force csak úgy, mint én már úton is volt a helyszínre. Fogalmam nincs, hogy mégis mi fog ott várni rám, de valahogy túlságosan is nagy dologról lehet szó, ha képesek ezért ilyen hirtelen egyik városból a másikba indulni. A város határában autókázva megtaláltam a lehető legtökéletesebb parkolóhelyet, ahol szinte nem is látszik, hogy ott van az autó mégsem egy labirintuson kell keresztül mennem érte. Miután kiszálltam a kocsiból gyalog folytattam az utamat és körülbelül fél percenként néztem a hátam mögé, hogy nem-e követ valaki. Annyira ostoba vagyok! Mégis ki követne? Meg úgy mellesleg miért? Senki nem tudja, hogy mibe ástam bele magam, vagy hogy mi vagyok Nicky-n kívül természetesen.
A tisztás mellett sétálva észreveszem, ahogy egy nő fekszik a földön, lecsukott szemekkel és jobban megfigyelve a mellkasa is alig-alig emelkedik. Nem szentelek neki túl sok figyelmet elsőre, hiszen valószínűleg csak kikapcsolódásra vágyik nem arra, hogy én megzavarjam ezt a nyugodt pillanatát is. De a megérzésem azt sugallja, hogy nem erről van szó ezért újra végigmérem, habár most már pár lépéssel közelebb kerülök hozzá, hogy jobban fel tudjam mérni a helyzetet és észreveszem, hogy néhány helyen szakadt és piszkos a ruhája. Nem úgy tűnik, mintha pontosan erre hajazott volna. Sokkal inkább tűnik még így a jelenlegi állapotában is, hogy ő lenne az, aki a legjobban kiakad a szakadt ruhája láttán. – Elnézést meg tudná mondani, hogy merre találom az utat a belváros felé? – Teszek fel egy apró kérdést és, amikor semmilyen válasz nem érkezik perceken belül sem letérdelek mellé és finoman, többszörösen megütögettem az arcát az ujjaimmal, hogy térjen magához, de miután semmi reakció nem történik ezután sem a telefonom kezdem kutatni, aminek segítségével azonnal kihívom a mentőket. Utálom, hogy tehetetlen vagyok jelen helyzetben, hiszen még csak azt sem tudom, hogy mi történt. Aztán meghallom a szirénákat és megkönnyebbülök, de ekkor elkezd derült égből villámcsapás szerűen remegni, olyan erőteljesen, hogy egy pillanatra olyan volt, mintha én magam is vele együtt remegnék.. Bár csak segíthetnék rajta. De fogalmam nincs, hogy mit tehetnék. Lehunyom a szemem egy apró pillanatra, mert nem bírom nézni, hogy mennyire tehetetlen vagyok, de a következő pillanatban, amikor kinyitom már koránt sem felette térdepeltem, hanem én voltam, aki a szakadt ruhában feküdt a földön. – Mi a fene? – A hangomra sem ismertem rá és a közeledő szirénák hangja már egyáltalán nem megkönnyebbülést ébresztett bennem, hanem sokkal inkább félelmet. Még csak fel sem fogtam, hogy mi történik, de már elkezdtem rohanni a lehető leggyorsabban, hogy a kocsimhoz érhessek. Mégis, hogyan magyaráznám el a mentőknek, hogy tényleg volt itt valaki? Csak most éppenséggel a testében kötöttem ki. De hol az én testem? Hogy lehetséges ez az egész? Egek.. Életem legrosszabb döntése volt követni ezt a nyomot. Mi van, ha örökre ilyen maradok? Rabja egy másik ember testének. Főleg, hogy azt sem tudom, hogy ki az illető. Még mielőtt a kocsimhoz érhetnék hátra pillantok, hogy biztos nincs senki a nyomomban, de ennek köszönhetően sikeresen megbotlok egy előttem elhelyezkedő akadályban és jól beütöm a fejemet. Vékony cérnaszálon állok a sötétség és a halovány fény között. Még eszméletemnél vagyok, de sehogyan sem tudom rávenni a testemet arra, hogy megmozduljak.. Ugyanolyan magatehetetlen vagyok, mint percekkel ezelőtt.


it's where my demons hide

avatar
Admin
dc universe
kereslek :
⊱ everybody
tartózkodási hely :
⊱ everywhere
foglalkozás, hobbi :
⊱ this page
karakter arca :
⊱ faceless
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


---
Sponsored content
it's where my demons hide

dc universe
heroes vs villains


1 / 1 oldal
Similar topics
-
» Tisztás terület
» Tisztások és környékük

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: Városaink :: Star City :: Külváros-
Ugrás: