villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
üdv itt
kedves vándor lélek
Ebben a pillanatban egy olyan szerepjátékos felületre léptél, mely kimondottan a DC univerzummal és annak karaktereivel foglalkozik.  Az elmúlt évek folyamán nem csak, hogy a képregények szerelmeseivel ismertették és szerettették meg az újabbnál újabb szuperhősöket, avagy azok gonosztevőit, hanem egyenest elhozták mindannyiunkhoz az otthonunkba azzal, hogy a képernyőre vetítették az adaptációikat. oldalunk alapjául veszi a flash, arrow, supergirl és a legends of tomorrow sorozatokat, amelyek mondhatni egymásból virágoztak ki, hiszen a kezdetekkor még számunkra is csak az első kettő jelentette az alapforrást. emellett a filmes világot is igyekszünk a sorozattal összeolvasztani még akkor is, ha jelen álláspont szerint két különböző univerzumban helyezkednek el. akkor se félj, ha a képregény vonalát követnéd szívesebben, hiszen mindenre megadatik a lehetőség, ha egyszer csatlakozol a családias kis csapatunkhoz. multiuniverzumunk rengeteg dolog megvalósítására kínál számodra lehetőséget, akár más sorozatokból merített ötletmorzsa is megvalósítható ezáltal. ám, ha átlagos emberi életbe bújnál ki nagy rajongással és odaadással követi a városok szuperhőseit vagy akár gonoszait, akkor bizony itt a helyed! csatlakozz hozzánk egy képregénybeli szereplővel, valakinek a hőn áhítatot keresettjével, vagy esetleg egy teljesen saját karakterrel. egy biztos, mi várunk rád!
OLDAL ALAPÍTÁSA:
2015. MÁRCIUS 01.
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszavam!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

Caitlin Snow, Claire Adams, Lois Lane, Thea Queen

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
avatar foglaló
Bruce Wayne
pötyögte
Today at 10:51 am
Munkaügyi Központ
Bruce Wayne
pötyögte
Today at 10:51 am
Elkészültem a karakterlapommal!
Bruce Wayne
pötyögte
Yesterday at 4:42 pm
Megfigyelõ
Felicity Smoak
pötyögte
Pént. Okt. 20, 2017 6:46 pm
Central City - Leonard Snart & Mick Rory
Mick Rory
pötyögte
Pént. Okt. 20, 2017 1:51 pm
Tetõ
Nayeli Marlowe
pötyögte
Csüt. Okt. 19, 2017 9:45 pm
Dommiel
Dommiel
pötyögte
Csüt. Okt. 19, 2017 8:19 pm
Starbucks
Phoebe Adams
pötyögte
Szer. Okt. 18, 2017 10:27 pm
az oscaraink
legjobbaklegjobbjai
• A nyár noi canon karaktere •
black siren
laurel lance

• A nyár férfi canon karaktere •
leonard snart
captain cold

• A nyár noi saját karakterei •
heily hellfire
little kryptonian

• A nyár férfi saját karaktere •
sean weston
the experimenter

• A nyár elotörténete •
claire adams
big sister

• A nyár keresett karaktere •
astrid faye rhodes
broken one

• A nyár párja •
sean weston
gwen summers

Share|
A rét
eme téma címe
it's where my demons hide

avatar
Admin
dc universe
kereslek :
⊱ everybody
tartózkodási hely :
⊱ everywhere
foglalkozás, hobbi :
⊱ this page
karakter arca :
⊱ faceless
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


--- szabad játéktér ---
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



clarke & lexa♥
i can't believe it's real

Nem tudtam hova tenni a helyzetet. Egyszerűen képtelen voltam elengedni. Azért jöttem ide, hogy meggyőződjek arról, hogy ez az egész csak az élénk képzeletem szüleménye és semmi több. Mégis, hogyan lehetne, hogy megtörtént valami, amire nem emlékszem? Egyáltalán mi az, ami igaz az életemből és, mi nem? Ki vagyok én? Hol válik el a valóság a képzelettől? Én tényleg nem tudom. Úgy érzem, hogy ezen súlyok alatt és lassan összerogyok. Túl sok minden nyomja a vállaimat. Nem tudok mindenhova koncentrálni. Pedig kellene. Mégis valamilyen szinten nem akarok. Csak azokat a dolgokat akarom az életemben, amelyek igazán boldoggá tesznek. De ez nem ilyen egyszerű. Korán sem. Vagy mindent, vagy semmit. A jót és a rosszat egyaránt. Egek, mennyivel egyszerűbb lenne, ha ezt a beteges nyomást a mellkasomon elengedhetném. Azonban úgy látszik nincs rá mód. Azért jöttem, hogy fellélegezhessek. Lexa-t itt látva már korán sem mondhatom el, hogy ez sikeres lett volna. Mert, ha itt van azaz jelenti, hogy amit láttam az a valóság volt. De akkor ez most mégis mi? Vagy valami ördögi körbe kerültem volna? Képzeltem tán, hogy elengedett? Ehelyett bezárt volna, ahol elmémmel játszadozik? Megölel. Én nem értem. De nem mozdulok csak állok, megfagyva, mint egy jégszobor. Mit akar tőlem? Miért ver olyan hevesen a szívem? Én már tényleg nem tudom, hogy mi folyik itt és ez megrémít. Legszívesebben elszaladnék a világ elől és soha többé vissza se néznék. De nem tehetem. Mert ott van a húgom, aki számít rám. Miatta mindent meg kell tennem annak érdekében, hogy mindez sikerüljön. Ha itt és most megölném, számítana? A húgom biztonságban lenne. Ha választanom kellene a húgom és közte. Szemrebbenés nélkül választanám a húgomat. Mégis, mintha ezen kijelentésem miatt bűntudatom lenne. Pedig mindez nem volt több, egyszerű gondolatnál. MÉGIS MI A FENE TÖRTÉNIK VELEM?
Teszek pár lépést hátrafelé, mert szükségem van arra, hogy egy pillanatra eltávolodjak tőle. Ki kell tisztulnia a fejemnek és láthatóan az ő közelében erre nincs lehetőségem. - Igen. Még mindig színtisztán emlékszem arra, hogy megöletted velem Finn-t, hogy tönkretetted az életemet. Miattad elbuktam és a húgom meg fog halni. Bár gondolom téged ez mit sem érdekel, hiszen a saját hatalmad megmarad. - Úgy szegezem neki a szavakat, mintha millió éles bárd lenne, melyek készen állnak arra, hogy lecsapjanak és ezzel megsemmisítsék őt.
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
❖ only in the shadows ❖
karakter arca :
❖ faceless helper ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



To: clarke ♥️
i know it'll kill me when its over

Őszintén szólva nem így képzeltem el a találkozásunkat, még az elválásunkkor. Túl magas lovon ültem, amiről láthatóan sikerült leesnem. De, talán nem csak nekem.. ahogy közeledik felém, látva arcát, tekintetét, mintha..  össze lenne zavarodva. Talán emlékszik.. arra a bizonyos estére, amikor találkoztunk.. mintha megvilágosodott volna, nem csak szó szerint. A nap körberagyogja testét, ismételten.. s természetesen hasonlóan a múltban történtekhez, szívem, vágyaim szerint.. megcsókolnám  hiszen, már - már fájó a késztetés újra látván őt.. a szívem majd kiugrik a helyéből. Erről a pillanatról álmodtam.. mióta elváltunk. Hogy viszont láthatom, hogy karjaimba ölelhetem.. de tudom, hogy ez mind csak fantáziálgatás..  s ez.. elszomorít. De minden szomorúságom és negatív érzésem ami elfogott egy pillanat alatt szertefoszlik, ahogy közelebb ér, s ahogy meghallom a hangját... nem rég váltunk el, mégis, örökkévalóságnak tűnt számomra, s a hiánya minden másodpercet maga a pokollá tette.. és most itt áll.. egy karnyújtásnyira előttem. Könnyeim akaratlanul is potyogni kezdenek.. de nem a szomorúságtól. Örömkönnyek, amik annak köszönhetőek hogy végre.. láthatom Őt. Gondolkodás nélkül megszüntetem a köztünk lévő távolságot, szorosan magamhoz húzom a lányt, s úgy szorítom mint aki soha nem akarja elengedni karjai közül... ami, talán így is van.. hiszen, tudom, hogy így biztonságban tudhatom, hogy semmi baj nem érheti, mert mellette vagyok. - Clarke.. -Halkan, és bizonytalanul mondom ki nevét hiszen a gombóctól a torkomon nem egyszerű a beszéd. Ajkaim akaratlanul is, de mosolygásra csúsznak, ahogy ölelem őt.. az örökkévalóságig tudnám tenni, hiszen, minden megszűnik körülöttem, ebben a pillanatban.. nem így képzeltem el a találkozásunkat.. de talán jobb is, hogy előtte nem aggatom magamra többet a maszkomat, és magamat adom.. hiszen, tekintve a múltunkat csak a bajt vonzanánk be.. talán Finn is élne, ha a kezdetektől fogva őszinte vagyok vele. De nem tudtam hova rakni az árulását, hogy ellenem fordult, s azt pedig végképp nem.. hogy elfelejtett.. - Tudtam hogy előbb - utóbb megkeresel. -Suttogom továbbra is, s szép lassan elengedem őt, de a testi kontaktust véletlenül sem szüntetem meg, s kezemmel végig simítok a vállán. - Emlékszel... ? - Ajkaimba harapok, s tekintetem az ajkára csúszik. Kívánom őt.. akarom őt.. de tudom, hogy ez csak másodlagos dolog.. hiszen, nem a véletlen műve az emlékezetvesztése.
♥️ ||music: lost on you || words: nemszámoltam || note: missed you babe  
Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



clarke & lexa♥
i can't believe it's real

Még mindig nem tudom igazán felfogni, hogy mégis mi történik, ha őszinte akarok lenni. Egyszerűen nem értem, hogy hol voltam, vagy pontosan mikor voltam. Még mindig nem érzem úgy, hogy több válaszom lenne, hiszen mindössze csak arra a képre emlékszem, amit a kezeim között szorongattam. Válaszokat pedig nem kaptam. Csak még inkább összezavart minden egyes emlékkép. Mintha megcsókoltam volna Lexa-t. Akkor miért nem emlékszem minderre? Legfőképpen pedig talán arra lennék még kíváncsi, hogy mégis miért nem említett Lexa semmit? Vagy ez az egész csak a képzeletem szüleménye lenne? De mégis miért képzelnék el ilyesmit? Semmi mást nem akarok, mint Lexa-t holtan látni mégis képtelen vagyok rá, hogy megtegyem. Megöltem Finn-t és, ha most őt is megölöm, akkor egy olyan sötét útra tévedek, ahonnét már soha többé nem lesz visszaút. Arra pedig nem hiszem, hogy készen állok. Hiszen, hogyan is állhatnék készen ilyesmire? Lenne egyáltalán visszaút? Vagy már annyira eltávolodnék önmagamtól, hogyha tükörbe néznék nem látnék mást, mint egy idegent? Rettegek attól, hogy mi válhatna belőlem, ha engednék az ösztöneimnek, a vágyaimnak. Meg akarom őt ölni, mégis már magában ez a tény, hogy tényleg ilyen akaratom van egyszerűen megrémít. Nem tudok tenni ellene. Késztetést érzek, de még sincs meg bennem az, ami ehhez kell. Ha megteszem az egész maffia a nyakamban fog lihegni és, akkor soha nem lehet biztos az életem. A húgomért pedig mindképpen meg kell oldanom, mert miatta vállaltam ezt az egészet és, ha őt elveszíteném időközben akkor mindez meg sem érte volna.
Végül nem tudom, hogy mit várok az úti célomtól, de elindultam. Egyre közelebb kerülök a helyhez, ahol mindez megtörtént. A csók, amit Lexa-val váltottam. Érzem, hogy a szívem a torkomban dobog és minden egyes lépésnél egyre erőteljesebben, mintha gúnyolódni akarna velem. Nem is értem. Végül, mikor megérkezem egy pillanatra fel sem tudom fogni, hogy őt látom itt. Akkor ez valóság lett volna? De akkor mégis mi a fenéért nem emlékszem rá? Abban reménykedtem, hogy itt válaszokat kapok, de úgy tűnik csak még több kérdést vetett fel bennem az egész. Ez egy ördögi kör. Válaszok helyett csak kérdéseket kapok. - Lexa?
it's where my demons hide

avatar
heroes ❖ villains
dc universe
tartózkodási hely :
❖ only in the shadows ❖
karakter arca :
❖ faceless helper ❖
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése



To: clarke ♥️
i know it'll kill me when its over

Másodpercek, órák, napok, hetek.. az üresség, amit Clarke távozása hagyott bennem lassan teljesen felemészt belülről.. minél több idő telik el, a fájdalom.. csak nő. Az idő az, ami rajtam nem segít. Szimplán csak egyre több kérdést vet fel bennem. Cselekvésre mégsem késztet. Miért felejtett el? A kérdés.. ami a viszont találkozásunk óta folyamatosan cseng bennem. Megmentettem.. közelebb engedtem magamhoz. Meg volt köztünk a szikra.. láttam a tekintetében a vonzást, ami megszűnt.. ahogy beépült a maffiába, árulóként. Nem emlékezett rám, sőt mi több.. megakart ölni Finn miatt, amiért elvetettem vele szerelmét.. mellékes, hogy a fiú halála javarészt a féltékenységemnek volt köszönhető. Egyszerűen fájt, ahogy most is fáj a kettejük gondolata.. de leginkább az, hogy tudom végleg elveszítettem azt a lányt.. aki talán.. egy kiutat biztosított volna a maffiából. De természetesen tudom, hogy nem inoghatok meg.. érzelmileg, mindenhogyan erősnek kell lennem, tudom, hiszen a maffiában farkastörvények uralkodnak. A legerősebb, legkíméletlenebb visz mindent.. amik jelenesetben nem igazán mondhatóak el rólam. Azt hittem, hogy ez a lány csak gyengít.. de pont az ellenkezője. Erőssé tett. Erre a távozása nyitotta fel a szemem. Tudom, tisztában vagyok vele hogy nem siránkozhatok utána örökké.. mégis, minden este.. ugyanoda visz az utam azóta is. Megnézni.. azon a bizonyos réten a napfelkeltét. Ahol történt az első csókunk, a találkozásunk.. amit elfelejtett.. vagy, talán csak nem akar rá emlékezni. Hiszen immár tudom, hogy minden amit tesz a betegágyhoz kötött testvéréért van, akiért bármit megtenne. Nagy árat fizettem ezért az információért, s talán az lenne a legjobb, ha hagynám, ha elengedném.. de érzem, tudom, hogy nem véletlenül felejtett el.. hogy valami erősebb, nagyobb dolog van a háttérben.. egy befejezetlen küldetés, ami akaratlanul is, de összeköt vele még ha ezt Clarke egyelőre nem is tudja.. hosszú , nehézkes út áll előttünk. Hiszen, egészen addig nem tudjuk kideríteni mi történt, míg nem emlékszik rám.. ránk. Ha csak egyszerűen elé állnék ezzel, úgy sem hinne nekem.. szóval egészen addig, türelmesen várnom kell.. ezért is, egy nagyot sóhajtok, s lehunyom a szemem. Hiszen a türelmem az, ami véges. Viszont ahogy felnyitom, hogy megnézzem immár nem is számolom hányszor a napfelkeltét, váratlanul a csodálatos képbe egy felém sétáló alak zavar be, viszont a zavaró erős fény teljesen kitakarja arcát..de nem számít.. mert ezer közül is felismerném az Ő alakját.

♥️ ||music: lost on you || words: nemszámoltam || note: missed you babe  
it's where my demons hide

avatar
Admin
dc universe
kereslek :
⊱ everybody
tartózkodási hely :
⊱ everywhere
foglalkozás, hobbi :
⊱ this page
karakter arca :
⊱ faceless
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


***
Sponsored content
it's where my demons hide

dc universe
heroes vs villains


1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: Városaink :: Star City :: Külváros-
Ugrás: