villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
üdv itt
kedves vándor lélek
Ebben a pillanatban egy olyan szerepjátékos felületre léptél, mely kimondottan a DC univerzummal és annak karaktereivel foglalkozik.  Az elmúlt évek folyamán nem csak, hogy a képregények szerelmeseivel ismertették és szerettették meg az újabbnál újabb szuperhősöket, avagy azok gonosztevőit, hanem egyenest elhozták mindannyiunkhoz az otthonunkba azzal, hogy a képernyőre vetítették az adaptációikat. oldalunk alapjául veszi a flash, arrow, supergirl és a legends of tomorrow sorozatokat, amelyek mondhatni egymásból virágoztak ki, hiszen a kezdetekkor még számunkra is csak az első kettő jelentette az alapforrást. emellett a filmes világot is igyekszünk a sorozattal összeolvasztani még akkor is, ha jelen álláspont szerint két különböző univerzumban helyezkednek el. akkor se félj, ha a képregény vonalát követnéd szívesebben, hiszen mindenre megadatik a lehetőség, ha egyszer csatlakozol a családias kis csapatunkhoz. multiuniverzumunk rengeteg dolog megvalósítására kínál számodra lehetőséget, akár más sorozatokból merített ötletmorzsa is megvalósítható ezáltal. ám, ha átlagos emberi életbe bújnál ki nagy rajongással és odaadással követi a városok szuperhőseit vagy akár gonoszait, akkor bizony itt a helyed! csatlakozz hozzánk egy képregénybeli szereplővel, valakinek a hőn áhítatot keresettjével, vagy esetleg egy teljesen saját karakterrel. egy biztos, mi várunk rád!
OLDAL ALAPÍTÁSA:
2015. MÁRCIUS 01.
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszavam!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot

Elowen Joy Avery

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
Jackie C. Richardson
Jackie C. Richardson
pötyögte
Yesterday at 7:22 pm
Just let me go {winnie & kain}
Kain A Wesker
pötyögte
Csüt. Nov. 16, 2017 2:21 pm
harley & joker [queen & king of gotham]
Joker
pötyögte
Csüt. Nov. 16, 2017 7:44 am
Keresett karaktererek - névsor
Admin
pötyögte
Szer. Nov. 15, 2017 9:19 pm
képesség foglaló
Admin
pötyögte
Szer. Nov. 15, 2017 9:14 pm
Munkaügyi Központ
Admin
pötyögte
Szer. Nov. 15, 2017 9:13 pm
Nayeli Fantaysia Marlowe
Barry Allen
pötyögte
Szer. Nov. 15, 2017 9:10 pm
Zinnia Olympia Hale
Sean Weston
pötyögte
Szer. Nov. 15, 2017 9:09 pm
az oscaraink
legjobbaklegjobbjai
• A nyár noi canon karaktere •
black siren
laurel lance

• A nyár férfi canon karaktere •
leonard snart
captain cold

• A nyár noi saját karakterei •
heily hellfire
little kryptonian

• A nyár férfi saját karaktere •
sean weston
the experimenter

• A nyár elotörténete •
claire adams
big sister

• A nyár keresett karaktere •
astrid faye rhodes
broken one

• A nyár párja •
sean weston
gwen summers

Share|
Mindy & Tyler - anglia déli részén
eme téma címe
it's where my demons hide

avatar
Admin
dc universe
kereslek :
⊱ everybody
tartózkodási hely :
⊱ everywhere
foglalkozás, hobbi :
⊱ this page
karakter arca :
⊱ faceless
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


-- zárt játék --
it's where my demons hide

avatar
❖ Gotham ❖
dc universe
tartózkodási hely :
Ahol a baj...
foglalkozás, hobbi :
Bosszú
karakter arca :
Chloe Moretz
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Tyler & Mindy
- Robin Wishes He Was Me -
A srác aki mellé osztott a sors, avagy jelen pillanatban valami idióta vén cserkésznek gondolt tanár, normálisnak tűnt, bár általában ők is okozzák  a legnagyobb meglepetéseket később. De egyenlőre nem gyanakodtam semmire, ami nem azt jelenti, hogy nem leszek óvatos vele. Kérdésemre a válasza is érthető volt, sőt ami az illeti, azt hiszem egy cipőben járunk. Végtére is, valójában én is rábólintottam, és jöttem önszántamból, de nem szívesen. S ha tehetném vissza is csinálnám, mert már most érzem, hogy nem fogom magam jól érezni.
Nagyjából a válasza erejéig volt időnk egymásra figyelni, mert egy kisebb szünetet kellett hagynunk, míg megjelent az unszimpatikus barom és a jó tanácsok mellett - aminek fele badarság - elátott minket térképpel is. Nem aggódom, ha el is tévednénk, tudom mit kell tenni, de ismerve a mai "táborokat", simán kényelembe helyezhetnénk magunk és ők jönnének a "megmentésünkre".
Talán mert nem nézik ki belőlelm, hogy túlélőnek születtem, talán mert lány vagyok, de a térképet a srácnak adják, így egyenlőre nem komolyan véve a dolgot, egy pillantást sem veszek rá. Nem akarok túl szorgosnak tűnni, se beleszarok típus. Annyit azért tudok, hogy igyekezni felesleges, inkább a magammódján oldanám meg a kiadott feladatot.
- Hát... talán mehetnénk mondjuk.... arra.. - böktem el egy irányba, amerre nem is nagyon indultak, így nagyobb rá az esély, hogy nem is futunk bele másokba - max hullákba, de úgy hiszem az se tragédia. Akárhogy is, vagy elindultunk s így folytattuk a csevelyt, vagy álltunk még és inkább vártunk míg megsülünk a napon. Remélhetőleg hamar a fák árnyékát élvezhettük, de egyik lehetőségtől sem leszek hisztis p*csa. Igazából gőzöm sincs mit várnak tőlünk, ezért nem is nagyon töröm magam, de persze ha úgy adódik, segítőkész vagyok.
- Newburyban élek jelenleg, szóval nem olyan vészes, de akkoris. Ha tudom, hogy a kirándulás pontosan ezt takarja, inkább keresek egy kötelet. - húztam a szám, nem tetszésem kifejezve, bár nem szokásom panaszkodni, de még most is zavar a jelenlegi helyzet.
- Te? - érdeklődtem meg újonnan érkezett társam, már csak illemből is, de valójában is érdekelt. A hely is sokat elárul az emberről. Persze mindig vannak kivételek, de ha mondjuk egy Detroitival futok össze nyilván mindvégig óvatos leszek.
- Az előbb... milyen külső eseményekre utaltál? - kérdeztem, mert így belegondolva érdekel, miféle probléma elől menekült el. Ha a helyében lennék, engem nehéz elüldözni, de mondjuk egy közli családtag elvesztése vagy egy lebukás veszélye a fegyverekkel teli házban elég indok, hogy itt legyek. Szóval érdekelt meddig lehet feszegetni nála a határokat. Jó, ha megismerjük egymást, mert ha nem is lóghatok ki mindig, nem árt ha tudunk egymásról egy s mást.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



mindy & tyler
424 || bocsi, hogy ennyit csúsztam:c
Nem értem, hogy minek kell párosokra osztani minket, ez egy rohadt kis erdőnek tűnik, ha közösen megyünk, akkor is lehet mindent látni. Mondjuk ezt még mindig jobb, mintha valami osztálytársamat kapnám, akivel nem is beszélek, vagy csoda ha a nevét tudom. Bejárok, mindent, tanulok, de soha nem érdekelt, hogy kikkel járok egy osztályba, mivel őket nem érdeklem én. Szeretem, hogy ez ilyen kölcsönös, ők nem foglalkoznak velem, ahogy én sem, ha néha hozzám szólnak valamilyen oknál fogva, a válaszom attól függ, ők hogyan szólnak hozzám, ha valaki bunkó én is, vagy csak szimplán szarkasztikus vagyok. Ha kedvesek, vagy legalább illedelmesek, tudok én normálisan válaszolni, csak ezt nem sokan értik meg. Engem nem zavar, a magam módján lerendezem őket, de néha észre sem veszik, hogy éppenséggel szavakkal megaláztam őket. Ebben mondjuk nekem nincs rossz, csak idegesít, mikor a sokadik eset után, is csak röhögnek, mintha valami jó poént mondtam, amikor ahhoz semmi közöm sincsen. Vicc, mennyire ostobák tudnak lenni az emberek, és mennyire nem veszik észre magukat.
A lány, akit mellém osztottak be, elsőre nincs meg a tömegben, mondjuk annyira nem is töröm magam, hogy megkeressem, de aztán közelebb kerülünk, és rájövök, hogy igen, őt kaptam. Fiatal lány, mondjuk ezt alapjáraton gondoltam, de nem meglepő, hogy nagyjából velem egy idős, szerintem csak ezt a korosztályú osztályokat hozták ide. Nem alkotok róla véleményt, külsőre nem tűnik se egy plasztik picsának, se egy bunkó csajnak, inkább tűnik kedvesnek, de ezt sose tudhatni csak külsőről, így nem ítélem meg őt. Lehet pont az ellenkezője jellemre annak, amit a külseje mutat, nem tudhatom, de valószínűleg meg fogom tudni, hiszen csak nem leszünk néma csendben, a felfedezés közben.
- Hát, részben önszántamból, de külső események késztettek rá - az új lakók a házunkban, emiatt kell itt lennem, emiatt nem hagyhattam ki ezt a rohadt táborozást. Még kapunk instrukciókat, és térképet is átnyújt az egyik felügyelő tanár, majd szétszélednek az emberek. Így tanulmányozom a térképet, a helyet, de magas helyre nem akarok menni, ki tudhatja mikor jön egy vihar. - Merre szeretnél indulni? - mivel muszáj menni, így megkérdezem őt, én nem tudom merre kellene, így térképen mégis csak nagynak tűnik ez az erdő, és maga a terület is. Vajon kerítéssel le is van kerítve mindenhol?
- Honnan jöttél? Mármint melyik városból rángattak el ide? - próbálok barátkozni, ismerkedni, hogy ne menjünk úgy, mintha két zombi lennénk, még azok is morognak egymásnak, hogy találtak-e vacsit, vagy sem. Nem tudom, hogy okos lenne, ha nem lennék kedves, mivel ma egész nap szinte csak egymásra számíthatunk itt, estig ismerkedni kell a hellyel, és egymással is.

it's where my demons hide

avatar
❖ Gotham ❖
dc universe
tartózkodási hely :
Ahol a baj...
foglalkozás, hobbi :
Bosszú
karakter arca :
Chloe Moretz
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Tyler & Mindy
- Robin Wishes He Was Me -
Mikor Markus azt mondta ne aggódjak, mert ezúttal tényleg élvezhető lesz az osztálykirándulás, minimum egy túlélő táborra gondoltam. De rá kellett jönnöm, hogy az emberek túlságosan is féltik a seggüket és az utódaik seggeit, ahelyett, hogy inkább tennének érte, hogy ne legyen rá okuk. Mindenesetre azért a táskámban lapul néhány bicska, pisztoly és dobócsillag is. Nem feltétlen a macik ellen - mert kizártnak tartom, hogy Micimacikkal teli erdőbe hoznák elkényeztetett csemetéiket, kivéve ha a megszabadulási szándékkal küldték ide őket - sokkalta inkább a rinyáló plasztik babák ellen. Ahogy ott álltam a tömegben és szemeimet forgatva hallgattam - legalábbis egy ideig - a szabályokat, rendet stb., azon töprengtem, hogy itt még tutira wifire is rá lehet csatlakozni valahol, csakhogy otthon érezhessék magukat a nyomik. Így visszagondolva, nem is értem hogy fogant meg bennem a túlélő túra szó, őket látva.
- Mindy Macready - kapom fel a fejem, ahogy kiejtik a nevem, mert azt hiszem lemaradtam valamiről a nagy önsajnálatom közepette.
- És Tyler Batson. - kötnek össze valami teljesen ismeretlen taggal.
Mondjuk ez nem meglepő, hiszen a tanárok vezetéknevét sem igazán tudom a lógások miatt. Az igazán égő az, ha kiderül, hogy voltaképp osztálytárs, és eddig még csak a létezéséről sem tudok. Kissé kelletlenül és némi aggódással nézek körbe, hátha észreveszem, hogy más is keres a szemeivel. Legbelül nem is reménykedem, hogy valami 2 méter magas, sportos, izom pacsirtát kapok - nem mintha az bármivel is könnyítené a dolgom. Ám elvárásaimat jól telibe köpve végre észreveszem az illetőt. Aggodalmam nem csillapul, legbelül biztosan nem, kívül pedig inkább zavart vagyok semmint, hogy kimutassam mennyire nem tudok azonosulni ezzel a helyzettel. Az első, amit észreveszek rajta, a sapkája, ami ugyan biztosan egyedi, azt hiszem van okom azt feltételezni, hogy egy instabil sráchoz neveztek ki akárminek is. Kissé még szégyenlősen, de elmosolyodom ahogy közelebb érünk egymáshoz és ő bemutatkozik. A hangja kedves, de túl sok kihallgatást végeztem már, hogy ne érezzem rajta, hogy ez a helyzet neki sem kóser, azonban ez van, ezt kell szeretni. Nos... máris szimpatikusabb, mint itt bárki más.
- Mindy... - mosolyogtam, mint jó kislány a gimi első napján.
Nem hiszem, hogy sokáig fogom bírni a dolgot, éppen ezért el kell gondolkodnom, hogy éjszakánként miképp lóghatok majd meg, hogy segítsek a világon, lehetőleg városon belül.
- Feltételezem te sem önszántadból jöttél el... - szólaltam meg nem sokkal később, valami beszélgetést kezdeményezve. Azt nem tudom miért, mert szokásom magukra hagyni az idiótákat, csakhogy most úgy érzem belőle akár még valami haveri kapcsolatot is kialakíthatnék. Senki se mondhassa el, hogy nem próbáltam meg.

Vendég
it's where my demons hide

avatar
Vendég
dc universe
heroes vs villains



mindy & tyler
363 || nem vagyok a kezdők bajnoka, de remélem elmegy
Az iskolai eseményeket mindig kihagytam, sosem érdekelt egy sem, mivel nem szeretek összezárva lenni sok emberrel, de még az osztályommal csak-csak ellennék, de ez a helyzet más. Angliai tábor, nem volt kötelező, de mégis itt vagyunk mindannyian, több iskola, egy-egy osztálya felbontva, de mégis közös programok. Én nem tudom, hogy mégis mi vett rá engem arra, hogy a jelentkezési lapot kitöltsem, és ténylegesen eljöjjek, de talán az otthoni viszonyok voltak az okok. Szerettem otthon lenni, mert mindig hagyva voltam, hogy éljem a kis saját életem, de most, hogy Astrid és az édesanyja beköltöztek, nem lehet, mert illedelmesen kell együtt élnünk, és megtisztelnünk a másikat. Meglátszik, hogy minden felborult, ami eddig jól működött, anyám próbál az anyám lenni megint, apám erre szarik, de az nem érdekel, mert örülök, hogy legalább az megmaradt. Az, hogy az emelet nem csak az enyém, baromi rossz, megszoktam, hogy akármikor megyek be oda, sosem foglalt. De nem, most még reggelente is sorba kell állnom, hogy bejuthassak, a rövid zuhanyra, és a fogmosásra. Én nem tudom mit csinál olyan sokáig Astrid a fürdőben, de olykor, már rányitok, hogy észrevegye magát. Eddig szerencsére, sosem nyitottam rá olyan pillanatban, ami túlságosan is kínos lett volna, és az esetek nagy százalékában kómás fejjel nyitok rá, ahogy nem akarok, csak elfelejtem, hogy nem csak én vagyok.
A változások miatt menekültem egy másik változásba, amit nem akartam már, de akkor késő volt, és a repülőn ültem. Most meg, kint vagyunk, az egyik nemzeti parknál, ahol vegyesen beosztanak majd minket, párosokra, hogy fedezzük fel a helyet. Mesés, csak abban reménykedem, hogy nem fog esni az eső, mert ha mégis... Mellettem senki sincs biztonságban egy viharnál, hiszen hiába magasabbak a fák, mint én, mégis én vonzom a villámokat. A tanárok olvassák is a névsorokat, nem aszerint van, de én ennek is a végén vagyok, mint mindig mindennek, ez már nem túl meglepő. Valami lány nevét hallom is, de nem látok arcot társulni hozzá egy ideig, mikor pedig mégis, egy mosolyt erőltetek az arcomra. - Hát, azt hiszem egy csapatban leszünk. Tyler vagyok - próbálok kedves lenni, azt nem mondom, hogy megy is, nem biztos, hogy úgy megy, ahogy kellene, de nagyon igyekszem, most az egyszer nem bunkó lenni.

Sponsored content
it's where my demons hide

dc universe
heroes vs villains


1 / 1 oldal
Similar topics
-
» Tyler Lockwood
» Drew Tyler - vámpír
» Drew Sebastian Tyler
» Part 14 / 4
» Tintagil kastély, Anglia (500 körül)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: különlegességek :: Határokon túl :: lezárt játékok-
Ugrás: