villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
üdv itt
kedves vándor lélek
Ebben a pillanatban egy olyan szerepjátékos felületre léptél, mely kimondottan a DC univerzummal és annak karaktereivel foglalkozik.  Az elmúlt évek folyamán nem csak, hogy a képregények szerelmeseivel ismertették és szerettették meg az újabbnál újabb szuperhősöket, avagy azok gonosztevőit, hanem egyenest elhozták mindannyiunkhoz az otthonunkba azzal, hogy a képernyőre vetítették az adaptációikat. oldalunk alapjául veszi a flash, arrow, supergirl és a legends of tomorrow sorozatokat, amelyek mondhatni egymásból virágoztak ki, hiszen a kezdetekkor még számunkra is csak az első kettő jelentette az alapforrást. emellett a filmes világot is igyekszünk a sorozattal összeolvasztani még akkor is, ha jelen álláspont szerint két különböző univerzumban helyezkednek el. akkor se félj, ha a képregény vonalát követnéd szívesebben, hiszen mindenre megadatik a lehetőség, ha egyszer csatlakozol a családias kis csapatunkhoz. multiuniverzumunk rengeteg dolog megvalósítására kínál számodra lehetőséget, akár más sorozatokból merített ötletmorzsa is megvalósítható ezáltal. ám, ha átlagos emberi életbe bújnál ki nagy rajongással és odaadással követi a városok szuperhőseit vagy akár gonoszait, akkor bizony itt a helyed! csatlakozz hozzánk egy képregénybeli szereplővel, valakinek a hőn áhítatot keresettjével, vagy esetleg egy teljesen saját karakterrel. egy biztos, mi várunk rád!
OLDAL ALAPÍTÁSA:
2015. MÁRCIUS 01.
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszavam!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég

Blythe C. Fox, Jason Todd, Leonard Snart, Mindy Macready, Reece Malgus

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
Városi park
Negan Sebastian Bates
pötyögte
Yesterday at 9:30 pm
Magánszoba
Astrid Faye Rhodes
pötyögte
Yesterday at 7:18 pm
Zinnia szobája
Sean Weston
pötyögte
Yesterday at 4:16 pm
Sara Lance
Sara Lance
pötyögte
Kedd Szept. 19, 2017 9:55 pm
Dr. Pamela Lilian Isley - Poison Ivy
Pamela L. Isley
pötyögte
Kedd Szept. 19, 2017 6:18 pm
az oldal stat
ennyien vagyunk itt
CSOPORT
ALIEN 1 1
ANTI-HERO 3 2
BORROWED 0 1
CITIZEN 6 0
CRIMINAL 4 3
DOCTOR 1 1
GOVERNMENT 1 3
HERO 1 1
METAHUMAN 5 3
VIGILANTE 0 1
VILLAIN 0 4
Összesen 22 20

Share|
Blythe Calitryx Fox
eme téma címe
it's where my demons hide

avatar
Online
heroes ❖ villains
dc universe
kereslek :
●● ő talált meg engem ●●
tartózkodási hely :
●● star city ●●
foglalkozás, hobbi :
●● séf / étteremvezető ●●
karakter arca :
●● astrid berges-frisbey ●●
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése


Blythe Calitryx Fox
egy kis jellemző, ami illik a karakteredre, vagy egy idézet
The devil is in the details
Becenév: Blye, Bee
Play by: Astrid Berges-Frisbey
Születési hely, idő: Star City, 1991. december 4.
Kor: 25 év
Csoport: Citizen
Foglalkozás: Séf / étteremvezető
Családdal való kapcsolat: Nagyon nagy családom van, de akivel kiemelkedően jó volt a viszonyom, az Elowen, akinek viszont nyoma veszett. Sőt, már a nyilvános, üres koporsós temetése is megvolt, mert nem... nem került elő azóta sem.
Családi állapot: Eljegyezve (Zane Nathaniel Tate)
Szexuális beállítottság: Hetero

...THERE AIN'T NO JOURNEY WHAT DON'T CHANGE YOU SOME.

Pozitív tulajdonságok
Kedves, figyelmes, intelligens, megbocsátó (csak magammal szemben nem), nagylelkű
Negatív tulajdonságok
Zárkózott, önsanyargató, kissé naiv, óvatlan, kishitű
5 dolog, amit szeretsz
Főzni, Elowen édességeit, az esőt, a csokoládét, olvasni
5 dolog,amit nem szeretsz
A hazugságot, a rossz embereket, ha megmondják, mit csináljak, a nyári forróságot, a chilit
Legnagyobb félelmed
Hogy mindenki eltűnik mellőlem, akit szeretek, úgy, mint Elowen...
Legnagyobb vágyad
Megtalálni a húgomat.
Rejtett tehetséged
Nem rejtett,
de kitűnő séf vagyok.
Hobbi
Főzés, olvasás.
Fura/Idegesítõ szokás
A néhai depresszió annak számít...?
Szervezett vagy rumlis
Mikor hogy. Nagyon a hangulatomtól függ.
Káros szenvedély
Zane.
Kedvenc szuperhős
Macskanő
Allergia
Mogyoró és méhcsípés. Elég heves reakciót vált ki belőlem mindkettő: leeshet a vérnyomásom, légzési, valamint keringési problémáim adódhatnak... a lényeg, hogy néhány percen belül akár halálhoz is vezethet.
Kutya vagy macska
Macska

everything has a beauty but not everyone can see it
Az élet soha, senkinek nem kedvez. Legalábbis ezt tanultam meg azon a napon, amikor a húgomnak nyoma veszett. Egyszerűen nyom nélkül eltűnt arról az esküvőről, ahol egykori szerelme volt a vőlegény és azóta senki, sehol nem látta. Nem tudtam, mi történhetett vele, de a szívemre óriási súly nehezedett. Úgy éreztem, az én hibám. Vagy ha nem is az én hibám, de megállíthattam volna. Mondhattam volna azt neki, hogy álljon a sarkára és ne jöjjön annak az esküvőnek a közelébe, mert rossz vége lesz. Belegondolva, hatalmas erő kellett neki ahhoz, hogy egyáltalán rávegye magát arra, hogy megjelenjen ezen az eseményen. De megtette és a Sors gúnyt űzött belőle végül. Sőt, mondhatjuk, hogy az Univerzum legyőzte és magával ragadta, hogy soha többé, senki ne láthassa őt. Szerettem volna azt hinni, hogy magától ment el és valahol jobb helyen van, de tudtam, hogy ha így lenne, legalább engem értesített volna. A kapcsolatunk mindig jó volt. Azaz nem mindig, voltak kilengések a kapcsolatunkban, de összességében mégis ott voltunk egymásnak. A bizalmasom volt, ahogyan én is neki. Az ő eltűnésével hatalmas űr keletkezett bennem és hónapokig beszélni sem nagyon tudtam. Nem volt miről, nem volt kinek. Egyszerűen üresnek éreztem magam belülről. Minden reggel bementem dolgozni az étterembe, este pedig hazamentem és hulla fáradtan bedőltem aludni. Azt hiszem, az állapotom napról-napra romolhatott, ugyanis többen megjegyezték, hogy mennyire rosszul nézek ki. Aztán valaki az arcomba vágta egy rosszabb napomon, hogy keressek fel egy pszichológust, ugyanis szépen csúszok, sőt, zuhanok a lejtőn lefelé és ideje lenne „rendbe hozni” a fejemet. Ez akkor és ott roppant kellemetlenül érintett, sőt, sértett. De megfogadtam végül ezt a cseppet sem kedves tanácsot és 2015 szeptemberében bejelentkeztem egy pszichológushoz, de elég szkeptikusan álltam hozzá. Nem hittem, hogy bárki képes segíteni az én problémámon. Nem csak arról volt szó, hogy nem voltam képes feldolgozni Elowen eltűnését, hanem sokkal inkább azt, hogy valahogy az agyam, a szívem és minden porcikám azt súgta, hogy hibás vagyok. Mindent csinálhattam volna másképp és a húgom még velem lenne. Mellettem. Együtt. Örökkön-örökké.
Így hát nem éppen bíztam Zane Nathaniel Tate-ben. Nem is igazán szólaltam meg az első kezelések alkalmával, mert… nem volt mit mondanom. Nem tudtam, miről beszélhetnék, vagy hogy egyáltalán miről lenne érdemes. Mégis mi köze van hozzá, hogy mi játszódik le bennem? Mit tud ő az érzéseimről és mégis mit kezdene vele, ha tisztában lenne velük? Mit tud ő, amit én nem? Néha már-már idegesített, hogy mindig eljövök hozzá a „kezelésekre”. Pont amiatt, mert nem hittem benne. Legtöbb alkalommal csak összefont karokkal, elzárkózva ültem vele szemben a székben és bámultam hol a földet, hol a plafont. Már körbenézni sem nagyon néztem, hisz azt az első pár alkalommal megtettem és hát, már kívülről tudtam, mit hol találok. Azt hiszem, még vakon is simán eltájékozódtam volna a szobában, ha arra lett volna szükség.
A Zane-nél töltött idő csak egy valamire volt jó. Hétről-hétre egyre inkább megkeményítette a szívem az, hogy nála voltam. Nem csinált semmit, hisz nem igazán voltam partner a beszélgetésben, de mégis, valamit segített. Vagy csak elkezdtem felépíteni magamban valamit, még én magam sem tudtam. A fájdalom, az a rengeteg negatív érzés elkezdett eltűnni az arcomról. Próbáltam egy fokkal vidámabb külsőt magamra ölteni. Volt, aki elhitte, hogy jobban vagyok. Sőt, az egyik rendszeres vásárlóm még meg is jegyezte, hogy mennyire jól nézek ki, újból mosolygok és kivirultam. Ez volt 2015 decemberében. De belül, mélyen legbelül a lelkem és a szívem még mindig szilánkokban hevert.
Viszont ahogy az idő telt, azt kezdtem észrevenni magamon, hogy egyre szívesebben járok Zanehez. Noha még mindig nem akartam megosztani vele semmit az érzéseimről, valahogy az, hogy ott lehettem nála, hogy csak némán ültünk egymás mellett vagy egymással szemben, elég volt. Olyan volt, mintha szavak nélkül beszélgettünk volna és értettük volna egymást. Valószínűleg ő értett is, hisz nem véletlenül volt papírja arról, hogy pszichológus. A testbeszédből és minden árulkodójelből tudni kellett, mi jár a fejemben, vagy legalábbis azt, hogy mit érzek pontosan.
Egy nap túl hamar érkeztem az irodába. Nem akartam kutakodni, vagy ilyesmi, mégis a kezembe akadt az az akta, amin a nevem díszelgett. Minden kíváncsi ember megnézné, mit írogat róla az orvosa, így hát fellapoztam. Az arcom fokozatosan változott meg, égett a dühtől. Úgy éreztem, mintha egy teljesen más emberről írt volna ez az idióta és nem rólam. Nem, ez nem én vagyok. Nincsen álarc, sem semmi ilyesmi. Az, hogy erősnek mutatom magam, még nem jelenti azt, hogy labilis vagyok és…! És ekkor lépett be az ajtón. Dühtől szikrázó tekintettel meredtem rá, majd vissza az aktára és elkezdtem felolvasni neki néhány sort abból, amit írt. Ő persze egyből levágta, hogy baj van.
Azt hiszem, igaza volt. Tényleg labilis voltam, a viselkedésemmel, a kirohanásommal ezt túlzottan alá is támasztottam, de egyszerűen nem bírtam. Valahogy… azt hiszem, előtte önmagam akartam végre lenni. Meg akartam szabadulni az összes tehertől, amit hónapok óta cipeltem magammal és már mázsás súlyú volt. Gyűlöltem az egészet. Az életemet, Elowen hiányát… azt, hogy anélkül kedveltem meg Zanet, hogy bármit tudtam volna róla. És ezek az érzések eluralkodtak rajtam. Ez hozott változást az életembe.
2016 márciusában, aznap, amikor beleolvastam a rólam szóló aktába, új pszichológus után kellett néznem. De nem azért, mert Zane kiborult rám és elküldött, hanem sokkal inkább azért, mert az életünk aznap délután visszafordíthatatlanul összefonódott, jobban, mint egy orvos – beteg viszonyban szabad lett volna.
heroes vs villains
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: karakteralkotás :: elfogadásra várók-
Ugrás: