Tárgy: Re: Mr Hanswood irodája Szer. Aug. 19, 2015 10:51 am
A liftben haladva éreztem, hogy a lány eléggé feszült. Mi tagadás, én sem voltam éppen teljesen nyugodt. Vonzó, fiatal hölgy volt. Melyik pasinak nem tetszene a helyzet. Ahogy leértünk és láttam Miss. Prescott döbbenetét, és izgalmát, elmosolyodtam. - A négy szintes katonai részlegnél háromszáz tízen két ember dolgozik. Önnel együtt már tízen hárman lennének. Mindenki a maga részlegén. Legyen az titkosítás, kémprogram tervezés, technológiai program írás, és egyéb, hogy úgy mondjam, hadititoknak minősülő dolog - válaszoltam a kérdésére, majd egy üres asztal mellett álltam meg. - Ez lesz az Ön helye. A kollégák minden reggel kiadják a napi feladatokat, de az is elő fog fordulni, hogy személyes kéréssel fordulok Önhöz. Ami elsőbbséget élvez mindennél. Az én asztalom ott van - mutattam a terem végében lévő nagy íróasztal felé, amely maga volt egy kisebb tudományos központ. Rengeteg monitor, több számítógép és ez mind összekötve egyetlen egységgé. - Ha bármi gondja adódna, nyugodtan forduljon hozzám, vagy az egyik kollégájához. Mindenki segíteni fogja a beilleszkedését, és a munkáját. Van kérdése? - néztem rá érdeklődve.
Annyira hivatalos és merev volt. Egy pillanatra sem esett ki a szerepéből. Próbáltam a tőlem telhető legtermészetesebben viselkedni, miközben pillantásommal őt méregettem. Hogy lehet valaki ennyire helyes? Az efféle szépséget be kéne tiltani.. Pláne, hogy a szépség mellett ő még rendkívül sikeres is. Létezik egyáltalán valami az életében, ami nem ilyen tökéletes? Biztosan. A karma egy ribanc. Ha jót ad, idővel vissza is veszi azt valamilyen formában. Vagy így, vagy úgy. Az én képességemet is először áldásnak hittem, míg ki nem derült, hogy valójában maga az átok. Belelátni valakinek a fejébe és kiolvasni onnan mindent, ami valaha átfutott az illető agytekervényein, elég megterhelő feladat tud lenni. Mindenesetre az ő fejébe szívesen beleolvasnék.. majd' szétvet a kíváncsiság, ha arra gondolok, hogy mi mindent is találhatnék ott. Ám, megérinteni sem akarom, csak úgy.. hogy is nézne ki, még a végén félre értené. Bólintottam, mikor megjegyezte, hogy mennyire tetszik neki a lelkesedésem. Oh, csak lépnénk már túl a szokásos formaságokon.. utálom, ha magáznak. A lift fele indultunk, majd előre engedett, hogy én lépjek be először. A cég izgalmasabb része.. ha ezt maga az igazgató mondja, akkor a mostani rész baromi unalmas lehet a számára! A lift ajtó becsukódott előttünk. Elindultunk. Nem tudom, hogy én éreztem-e egyedül azt a feszültséget, ami hirtelenjében átjárta a helyiséget köztünk.. mindenesetre irtó nehéz volt a szavaira fókuszálnom. A liftek mindig ilyen hatással vannak az emberre? - Köszönöm a bizalmat. - Nem tudtam, mi mást mondhatnék. Egy hatalmas kő esett le rólam, mikor megérkeztünk és végre kiléphettem a lift helyiségből. Aztán beléptünk ey hiperszuper kutatóhelyiségbe... te jó ég, szent szar, ez itt.. mind.. Nem találok szavakat. Mintha a Mennyországba léptem volna. Titkosítás.. kémanyagok feltörése.. haza jöttem! - Nem találok szavakat. - Szóltaltam meg afféle válaszként, mikor megkérdezte, hogy sikerült-e felkeltenie az érdeklődésemet. - Hányan dolgoznak itt? - kíváncsiskodtam, bár szívem szerint inkább mást kérdeztem volna. Több tucatnyi kérdés fogalmazódott meg bennem abban a pillanatban.
Figyeltem a lány reakcióit, de nem sok mindent tudtam kiolvasni a tekintetéből. Bájos, volt és tudta, hogy miképpen nyerje el a tetszésem. - Tetszik a lelkesedése, de lássunk is munkához - ezzel felálltam, és mellé léptem. - Kövessen kérem, lemegyünk a cég izgalmasabb részére - ezzel, amennyiben felállt kiléptem az irodából, és a lifthez mentem. Előre engedtem a Prescott kisasszonyt, majd beléptem én is és megnyomtam az alaksor hármas szintjének gombját. - Nem sok nyári gyakorlatost avatunk be a cég privát ügyeibe, de úgy döntöttem, hogy Önnel kivételt teszek. Átlagon felüli képességekkel van megáldva. Itt az ideje, hogy brillírozzon, nem kevés fizetésért, persze, még így gyakornokként sem - magyaráztam, majd mikor leértünk a szintre kinyílt a lift ajtó és egy hatalmas kutató helyiségben találtuk magunkat. A legmodernebb csúcsszámítógépekkel volt felszerelve, monitorok tömkelege volt a falakon és a helyiségek bizonyos részein a plafonról lelógatva. - Üdvözlöm a katonai hírszerzés egyik kutató részlegénél. Pentagon szintű titkosítással, kémanyagok feltörésével, és hasonló érdekes dologgal foglalkozunk itt. Ha képes alkalmazkodni, olyan jövő várhat magára, amelyben mindene meglesz, amire vágyik és amikor vágyik - mondtam, majd kiléptem a liftből és elindultam végig a helyiségen. - Most már felkeltettem az érdeklődését? - néztem rá mosolyogva.
Miss Prescott, hogy én mennyire utálom, mikor így hívnak. Honnan tudja, hogy nem vagyok férjnél? Bár, nem vagyok házas, de előfordulhatna.. Az ember általában a megérzéseire hallgat, ami néha csalóka tud lenni. Oké, nem akar letegezni, mert az udvariatlanságnak hatna a szemében, de akkor sem tudom megérteni ezt a szokást. Ahogy nézem olyan 30 körül járhat, többnek legalábbis így elsőre nem mondanám. Ahogy hellyel kínált, az általa mutatott bőrfotel fele indultam, majd helyet is foglaltam rajta. Miközben az aktámat böngészte, azon töprengtem, hogy vajon mi minden is állhat még benne az önéletrajzomon kívül. Mindig is érdekelt, hogy a cégek mennyire áshatnak mélyre, ha a leendő alkalmazottakról van szó.. Mondjuk az én mocskos kis titkaimról nincs honnan tudjon. Semmi kézzel fogható bizonyítékot nem hagyok magam után, arról minden egyes alkalommal gondoskodom. Megjegyezte, hogy nem kerülte el a figyemét a kimagasló teljesítményem sem. Reméltem is, fura lett volna, ha elkerüli. Túl cinikus lennék? Megesik. Egy egyszerű mosollyal válaszolok a szavaira, hadd higgye azt, hogy csak szerénykedem. Az nem számít, hogy igazából nem én teljesítettem kimagaslóan, hanem a többiek nem tudtak semmit.. tökmindegy, amíg engem fényeznek. - Igen, tisztában vagyok vele. - Felelem egy apró bólintás kíséretében, mikor felsorolta, hogy kb mivel foglalkozik a cége. - Azért vagyok itt, hogy bizonyítsak - folytatom a szokásos nyaljuk be magunkat a főnöknél szöveggel. Bár, a titkosítás mindig is érdekelt, az tény. Az, hogy az itteni munkájuk mennyire fogja majd elnyerni a tetszésemet, az más tál tészta. Mindenesetre Scott Hanswood kinézete nem fogja befolyásolni az ítélőképességemet.. legalábbis azon leszek. Elindulni? Hova? Fogalmazódtak meg mennek a kérdések, bár a pillanatnyi zavaromat inkább nem mutattam ki. - Jelenleg nincsen kérdésem - mondtam, kissé bizonytalanul, ugyanis nem igazán voltam szokva az efféle interjúkhoz.
Kora nyári napnak néztem elébe. Korán keltem, mert ma érkezett meghallgatásra Miss. Prescott az egyik helyi egyetem tanulója. Bár nem én szoktam a nyári gyakorlatos emberekkel foglalkozni, de most úgy döntöttem kivételt teszek. A hölgyön látható lelkesedés, és tudásvágy, megfogott. Na meg nem utolsó sorban elbűvölő teremtés volt. Így a reggeli kínai teám után felöltöztem és indulásra készen kiléptem a házból. Tekintetem végigjárt a környéken. Szép helyen laktam. Nyugodt kertvárosi környezet, békés szomszédokkal. Bementem a garázsba, majd bepattantam a GMC CANYON pick-upomba, majd elindultam a cégem Central City béli kutatóintézete felé. A nagy üvegépületbe érve, hamar megkaptam a mi napi információáradatot. Majd a titkárnőket informáltam, hogy Miss. Prescott-ot küldjék hozzám. Irodámba leülve tekintetem a hatalmas ablak felé nézett. ~ Kíváncsi leszek erre a napra. Akármelyik intézetünkben voltam eddig, sose fogadtam senkit személyes interjún. Erre megvoltak a magam emberei. Egy nemzetközi céget vezetni, négy kontinens között rohangálva, nem éppen egyszerű munka ~ tűnődtem, majd máris jelezte a titkárnőm, hogy megjött a páciens, így felálltam és az asztalom elé sétálva megigazítottam az öltönyöm. - Üdvözlöm, Miss. Prescott. Scott Hanswood vagyok. Foglaljon helyet, kérem - mutattam egyik kényelmes bőrfotelre az asztalommal szemben, majd leültem vele szemben és elővettem az aktáját. - Az elmúlt napokban volt lehetőségem áttanulmányozni az eredményeit. Hamar rá kellett jönnöm, hogy kimagaslóan túlszárnyalja a többi jelentkező értékeit. Így bár nem az én munkakörömbe tartozik a diákok körbevezetése, jelen esetben kivételt teszek - magyaráztam, majd kis szünet után folytattam csak. - Mint azt az előadáson hallhatta, a cégünk a legtöbb tudományos területre kiterjedő kutatások tömkelegét végzi. Legyen az katonaság, civil technológia, vagy esetleg Pentagon szintű biztonságtechnika. Utóbbinál nagy hasznát vehetjük, amennyiben bizonyítani tud az elkövetkezendő időszakban - mondtam. - Van bármily nemű kérdése mielőtt elindulunk? - néztem a szemébe, kérdőn. ~ Ha olyan okos, mint amilyen csinos, akkor tökéletes munkatárs lehet belőle - tűnődtem, és valóban azt kellett észre vegyem, hogy nagyon kicsípte magát. Alkalomhoz öltözött, és nem félt igazi nőként viselkedni. Tartása volt, önbizalma, és úgy tűnt akaraterő terén sincsenek problémák. Egyértelműen szimpatikus volt.
Amint letudtam a fejlett programozási technikák vizsgámat, máris indulhattam a Hanswood technologies-hez elbeszélgetésre. Mi a szösznek kellett nekem oda jelentkeznem, mikor simán meghackelhettem volna az egész neptunt és beírhattam volna magamnak egy csillagos ötöst. Na jó, csillagosat azért nem, de a rendes ötös is megteszi. Áh, olyan fölösleges ez a nyári gyakorlatozás, legalábbis annak mindenképpen az, akinek úgysem tudnak már újat mondani. Bár, ki tudja.. lehet meglepetés fog érni, de ezt kétlem. Mindenesetre brutál jól néz ki a vállalat igazgatója. Már a teremben megtartott előadása alatt is olvadoztam a látványától, hát akkor milyen hatást fog majd kiváltani belőlem most.. Alig várom. Amint megérkezett a busz a megállóba, felpattantam rá, majd kerestem egy ülőhelyet ahol ellehetek, amig meg nem érkezem a cég épüléhez. Mindazok ellenére, hogy van jogosítványom, Central-on belül inkább busszal közlekedek. Hogy miért? Mert ez olcsóbb. Plusz, sok mindent hallhat az ember út közben. Nem mintha nem lenne így is épp elég fölös információ a fejemben. Az egész gondolatolvasásdi kezd fárasztóvá válni a számomra. Mondjuk, nem tagadom előnyömre válik, hiszen elég kezet ráznom valakivel és máris tisztában leszek mindazzal, ami valaha átfutott az illető agyán. Persze nem tudok mindenre egyszerre figyelni, ezért általában csak arra koncentrálok rá, ami akkor pillanatnyilag az eszébe jut az illetőnek. Mit érdekel engem, hogy mit gondol a békák párzási szokásairól? Hogy egy példával éljek, annyi infót ha akarnék, se tudnák eltárolni a fejemben. Szűk tíz percen belül el is érkeztem a megállóhoz, ahonnan két percnyire volt az általam korábban említett cég épülete. Leszáltam, majd elindultam feltérképezni a környéket. Jártam már erre korábban is. Bár, akkoriban kisebb bajom is nagyobb volt, minthogy azon agyaljak, mi célból is épülhetett ez a bazi nagy üvegépület.. te jó ég, ez hatalmas!! Vajon a programozóinak tudása is vissza fogja tükrözni azt, ami az épületből lerí vagy csak a külső teszi nagyjá a helyet?! Hm, ez érdekes lesz. Kihúzom a hátam és magabiztosan lépek be a puccos épületbe. A recepcióspulthoz érve máris egy szőkeségbe botlok.. király, nem is tudom, mire számítottam! - Amelia Prescott vagyok és a megbeszélésre jöttem - mutatkozok be kissé unottan, mire ő pötyögni kezdett, majd azt mondta, hogy menjek a harmadik emletre a váróba. Isteni, egyik szöszi a másikhoz küld. Mert gondolom ott is várni fog rám minimum egy plasztikázott hölgyike.. Megköszöntem azt a bazi nagy segítségét, majd megfordultam és kiszúrva a liftet rögtön el is indultam az irányába. Pár percen belül kiderült, hogy nem tévedtem a korábbi feltételezésemet illetően. Valóban várt rám egy újabb szőkeség a harmadikon. Ő azonban szerencsére nem húzta az időt, amint meglátott, rögtön meg is mutatta, merre találom a főnökének irodáját. Vettem egy mély lélegzetet, majd bekopogtam az irodájának ajtaján. Vártam pár percet, mielőtt még lenyomnám a kilincset és átlépném a küszöbét. Miután megtettem mindezt, magabiztosan léptem be az elsőre barátságosnak tűnő irodahelyiségbe. - Jó napot! Amelia Prescott vagyok. - Köszönök a tőlem telhető legudvariasabban az előttem álló daliás hercegnek. Basszuskulcs, hogy nézhet ki élő ember ennyire jól?!
Tárgy: Re: Mr Hanswood irodája 
