villains have a vision for the world.

heroes don't, their only goal is to stop the villains from reaching theirs
jelentkezz be
a karatkered már hiányol
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
❖ Elfelejtettem a jelszót!
üzenj bátran
ígérjük nem falunk fel
erre járunk
ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot

nincsen

A legtöbb felhasználó (72 fő) Vas. Ápr. 30, 2017 9:05 pm-kor volt itt.
új üzenetek
irományaink gyűjteménye
Keresett karaktererek - névsor
Rachel Roth
pötyögte
Yesterday at 12:43 pm
the T I T A N S
Rachel Roth
pötyögte
Yesterday at 12:35 pm
Kávézó
Felicity Smoak
pötyögte
Yesterday at 10:56 am
hátsó boxok
Phoebe Adams
pötyögte
Yesterday at 2:39 am
Onix pub
Tom Baker
pötyögte
Vas. Júl. 23, 2017 6:30 pm
Second Chance
Vendég
pötyögte
Vas. Júl. 23, 2017 2:37 pm
Central City Múzeum
Julian Albert
pötyögte
Vas. Júl. 23, 2017 12:41 am
Adam Phillis
Leonard Snart
pötyögte
Szomb. Júl. 22, 2017 4:33 pm
az oldal stat
ennyien vagyunk itt
CSOPORT
ALIEN 1 1
ANTI-HERO 2 1
BORROWED 0 2
CITIZEN 4 0
CRIMINAL 4 3
DOCTOR 1 0
ELIT 1 0
GOVERNMENT 0 1
HERO 2 0
METAHUMAN 3 3
POLICE 1 2
VIGILANTE 0 0
VILLAIN 2 4
Összesen 21 17
az oscaraink
legjobbaklegjobbjai
• A tavasz női canon karaktere •
poison ivy
pamela isley

• A tavasz férfi canon karaktere •
julian albert
alchemy

• A tavasz női saját karakterei •
abigail vicious
the redhead
bonnie palmer
the pyromaniac
zara tepes
the vamp

• A tavasz férfi saját karaktere •
sean weston
the experimenter

• A tavasz előtörténete •
oswald cobblepot
the penguin

• A tél keresett karaktere •
lucille kingsland
miss badass

• A tél párja •
harley quinn
poison ivy

Share|
Central City Utcái
eme téma címe
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
it's where my demons hide

avatar
kereslek :
everyone from the dc universe, especially from Supergirl ♥
tartózkodási hely :
National city, but i can be anywhere ♥
foglalkozás, hobbi :
ex assistant, future reporter.. and ofc being Supergirl ♥
karakter arca :
Melissa ♥ Benoist
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Zara, Barry & Kara



A Star Cityben való véletlen kikötésem után - igen, kezdenek ezek az incidensek egyre gyakoribbak lenni nálam -, úgy döntöttem körülnézek még egy kicsiit a környéken, még mielőtt visszarepülnék National-be. Szeretek repülni.. és utazni is, meg új élményeket szerezni, új emberekkel találkozni.. és ha a kripton szülötte ráadásul még repülni is tud, mi állítaná meg, hogy felfedezze magának a bolygót szabadidejében? Maximum a testvére, vagy a barátai.. esetleg a főnöke, de jelen pillanatban szerencsére egyikre sem került sor.
Flash-nek Metropolisban sikerült jó benyomást keltenie bennem. Tényleg úgy tűnt, mint akit érdekelt a hétköznapi emberek sorsa. Jó volt vele életeket menteni, még úgy is, hogy voltaképpen egyikünknek sem kellett volna ott tartózkodnia. Clark-ot azóta is gyötri a lelkiismeretfurdalás, amiért nem lehetett ott, holott ha megtehette volna, mindenképpen feltűnik a környéken. Dehát ilyen az én kuzinom. Bárkinek segítene, még a saját ellenségének is.. és ez rólam is ugyanúgy elmondható.
Így kötöttem ki végül Central City-ben is. A kíváncsiság vitt előre. Az egyik háztetőn hajtottam végre a landolásomat, majd leérve a járókelők közé, sétálgatni kezdtem az utcákon. Épp azon voltam, hogy rácsörögjek Alex-re, hogy szeretne-e valamit Central-ból, amolyan szuvenírként, mikor egy érdekes jeleneten akadt meg a pillantásom. Flash-t szúrtam ki egy szintén beöltözött lánnyal beszélgetni. De mindez önmagában nem is lett volna furcsa, azonban nem úgy néztek ki, mint akik meg akarnák menteni bárkinek is az életét.. vagy bármire is készülnének a kávézáson kívül. A lány öltözete hasonló volt a Supergirl-es összeállításomhoz.. bár, egy kicsit kirívóbb volt annál. Én ilyenben azért nem  szívesen indulnék el, feszengve érezném magam.
Kíváncsiságból követni is kezdtem a tekintetemmel a párost, majd mikor bementek egy számomra ismeretlen pub-ba, egy pillanatra meghökkentem. Ha most követem őket, joggal feltételezhetik azt rólam, hogy paparazzi vagyok. Ám, azok után, amiket a szuperhallásomnak köszönhetően meghallottam a beszélgetésükből, muszáj volt bemennem nekem is. Próbáltam minél észrevétlenebb maradni, így rendeltem egy tejeskávét, majd leültem egy tőlük igencsak távol eső asztalhoz. Hallani ígyis hallani fogom őket, és még gyanúsnak sem fogok majd tűnni innen a szemükben. A rendelésük hallatán reflexszerüen jelent meg egy széles mosoly az arcomon. Egy teljes csoki tortát és két orgazmus koktélt kértek a pincértől, aki erre igencsak furán nézhetett vissza rájuk. Nem is csodálom, két fura öltözékes egyén orgazmus koktélt rendel.. miközben az egyikük egyben a város híres hőse is. Ha ezt Miss Grant megtudja, sírni fog a nevetéstől, miközben élete legjobb cikkén fogja törni a buksiját.
Superheroes
Nem lett a legprofibb, de most ennyire futotta. És csak így tovább, skacok! ❥




it's where my demons hide

avatar
tartózkodási hely :
mögötted...
foglalkozás, hobbi :
népirtás
karakter arca :
Megan Fox
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Barry & Zara

Kárörömöm valahogy nem tud elcsitulni, hiszen a hőspalánta itt előttem minduntalan taszítja vissza saját magát a kínos megszólalások szekciójába. Nekem elég elhintenem egy-két mondatot, a többit elintézi ő maga. Ez ám a csapatmunka. Jó-jó, csak piszkoskodok. Noha ez mit sem változtat a tényen, hogy remekül szórakozom az egész szituáción.
- Nem hát!
Vágom rá vigyorogva, mert amúgy is hülye lennék elvenni a sajt szórakozásom, nem de bár? Kis akcióm révén talán eljut az agyáig, hogy igazából egy rossz kislánnyal cicázik éppen, szóval lehet nem kéne ennyire gondtalannak lennie. Igaz, hogy nem szándékozom rosszabbítani a helyzetet magamnak, mert valljuk be, nem csak a lába gyors. Hmmm… Akarom mondani, nyilván kivédi a támadásaimat és két pillanat alatt le tud ütni, ha akar. Ami azt illeti, csak szolid mosollyal ingatom a fejem a válaszára. Belőlem? Hős? Soha. A jellemem sem engedi, ahogyan az sem, hogy a nap java részét sötétben kell töltenem, különben megdöglök. Persze eztán figyelem megint az össze-vissza habogó tini effektust, ahogyan azt is, miféle szavakkal illet engem. Vadító, bombázó és ugyancsak vadító. So sweet. Mondjuk nem áll messze az igazságtól, mert én állok rohadt messze a szelídségtől. Hangyányi jelzésértékű ajaknyalintásom célba ért, azonnal pattannak is mellénk, ahogy lennie kell. Zaracica nem szeret várni.~
- Köszönöm.
Mosolyodom el, talán eddig a legkevésbé kárörvendően, mikor megdicséri a parfümöm. Azt azért nem mondom, hogy drága volt, mert bár sok számjegyből állt a cédulán az ára, én nem vesződtem annak kifizetésével. Ami azt illeti, se bankszámlám, se készpénzem, se semmim. Csak én vagyok, csak én létezem egy évszázada. Először talán meglepetten pillantok rá, de ha jobban belegondolok, nem is értem miért feltételeztem mást róla, mikor mindkettőnk teste eltér a megszokottól. Kicsit előredőlve, egyenes háttal hajolok picit az asztal fölé, mindkét alkarral támaszkodva az asztallapon.
- Akkor ez egy hosszú randi lesz…
Húzom sunyin szexi mosolyra a telt ajkaim, és ha van egy kis gyanakvása, akkor rájön, hogy engem sem lehet leitatni. Vagy is le lehet, csak teljesen felesleges. Az is tény, hogy enyhe undorral és megvetéssel szemlélem a közönségünket. Egy részt azért, mert a számomra értéktelen emberek figyelnek, másrészt meg azért, ahogyan figyelnek. Azonban ezen az egy mondatán nem tudok kiigazodni. Első tippem az lenne, hogy sejti mekkora erő lakozik bennem és úgy van vele, hogy likvidálnék mindenkit, aki mással is próbálkozik, vagy ami számomra teljesen lehetetlen és irreleváns ötletnek tűnik, hogy Ő megvédene… Áhh, nem, kizárt. Szerencsére a piszkálódásom most is célba ért, a koktélötletre adott válasza meg a megismerkedésünk óta most először őszinte és gyöngyöző kacajra sarkallt. Most nem kárörvendő, nem számító… tényleg csak… nevetek. Felszabadultan, jól esik… Szemem sarkából törölgetve az örömkönnyeket, felpillantva egy nagy kupac vöröset látok. Egyem meg, elpirult! Lágyan elmosolyodom, majd a karót nyelt önjelölt pincérre vetem azúr tükreimet.
- Hallotta. Két koktélt és egy csokoládétortát kérünk. Igen… jól értette, egy egészet.
Búgom mézesmázosan s látom, ahogy gyöngyözik a homloka. Lehet azért, mert én ülök és így valamicskét lát a dekoltázsomból. Legalábbis a szemének állása erre enged következtetni. Hirtelen felmorranok, az ipse összerezzen és sűrű szabadkozások közepette elmegy a kért dolgokért. Aljadék… Figyelmem immáron újfent a randipartneremé. Az asztalon hagyott kezét kezdem el piszkálni… Körmöm hegyével köröket írok le rajta, bedugdosom az ujjam az ő ujjai közé… játszok vele.
- Amúgy… nem lesz neked ebből bajod? Ahogy elnézem… elég híres vagy. Én pedig nem vagyok egy… öhm mintapolgár?
Először jókislányt akartam mondani, de azzal talán jobban utalnék azokra a dolgokra, amiket már megtettem. Amúgy tényleg kíváncsian várom a válaszát, mondjuk tény, hogy nincs rólam adat, nem is létezem ezeknek a mocskoknak, habár sosem kizárt, hogy van valahol egy titkos akta, csak is rólam. Azért 100 év alatt van rá esély, hogy valaki még is csak talált valamit, bárhogy is igyekeztem ezt elkerülni.

* Valentine * ||Remélem tetszik || ©REDIT

Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains




Barry & Zara



Akaratlanul is bele akadtam a mondanivalómba, és ezt persze ő ki is használta. Nyelvbotlás ide, vagy oda, nem rest kimutatni örömét a kétértelmű szavakban, és a mondatom kifigurázásában. Sőt! Még rátett egy lapáttal is. Megpróbálom magam kihúzni ebből, de majd máskor, most nem megy. Ha most elkezdeném magam kimagyarázni, mégjobban elültetném ezt benne. - Oh. Baszki. Nem hagyod abba mi? - Kérdeztem elvigyorodva. Mindenesetre már kezdek hozzá szokni ehhez a kétértelmű társalgáshoz. De ha így folytatjuk a rekeszizmaim elzsibbadnak majd, és olyan leszek mint Harley szerelme, Joker. Belépve az ajtón, észrevette hogy már elő van készítve a welcome drink, de megjegyezése mindent elárult. Főleg azt hogy nem hisz nekem arról hogy nem tudom hogy miképp került oda. De nem baj, legalább értékeli a kedvességem. Felhoztam hogy nem vagyunk egy átlagos pár aki eljött ide randizni, de felnevetve kijelentette hogy ő nem hős. Mondjuk ebben igaza van. Csak hirtelen kijelentésként vontam egy kalap alá a dolgot. - Jogos! De még lehetsz az! Ismerek olyat aki gonoszból lett jótevő! - Jelentem ki büszkén. Mondjuk neki egy csapatra, és időutazáshoz volt szüksége. De szerintem az ő esetében sem más. - Öhm. Látom te mindig vadító vagy. Nem mondom hogy nem tetszik, csak hát. Körülnézve mindenki másnak tuti nem tetszik hogy egy ilyen bombázóval vagyok. Főleg ha a fülembe súgják hogy nem hős... Hát. Elég vadító na... - Tűzöm felé. Egy biztos... Nincs olyan ember itt aki nem lenne rám féltékeny. Még mázli hogy a gyorsfutás a képességem. Miután leült, észrevettem hogy olyan sok gondja nincs. Hisz még csak nem is jelzett, de már jöttek ki felvenni a rendelést. - Az úgy nem rossz! Egyébként finom illatú a parfümöd! - Jegyzem meg felé elmosolyodva, majd szembe leültem. Ha mellé ülök, elég furcsán tudnék ráfigyelni ebben a ruhában. - Igazat megvallva mindegy. Rám nem hat az alkohol. Ezáltal nem tudok berúgni. - Jelentem ki elvigyorodva. Látom őt körülnézni, és alcán egyfajta vicsor ül le. Valóban mindenki őt, és engem néz. De ő rosszabbul járt, hisz a szépségére tekintettel, sok embernek jó dolog történik a fejében ő általa. - Kezeld úgy hogy nekik az az élet legnagyobb öröme! A nézésen kívül más úgy sem jut nekik! - Teszem a kezem az övéhez bíztatásként. Felröhögtem amikor közölte milyen koktélt kér, mert hirtelen jött ez is. - Én is ki akarom próbálni az orgazmust! - Jelentem ki, majd ráeszmélek hogy ennél kínosabb mondatot itt szerintem még nem ejtettek ki a szájukon. Még mázli hogy pirosban vagyok! Passzol a fejemhez. - Ugyanazt kérem mint a hölgy! - Szólok felé, majd elkezdtem szépen lassan elsüllyedni.



it's where my demons hide

avatar
tartózkodási hely :
mögötted...
foglalkozás, hobbi :
népirtás
karakter arca :
Megan Fox
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Barry & Zara

Az nem kifejezés, hogy mennyire élvezem zavarba hozni ezt a helyes hőspalántát. Majdnem olyan jó, mint vért inni, és ez nagy szónak számít tőlem. Olyan édesen fennakadt a kivetett hálómban, hogy egyszerűen nem tudom nem végig vigyorogni azt a részt, ahol belezavarodik a saját mondandójába, meg a kétértelmű szavakba. Ezért már megérte ma felkelni, pedig nem hittem volna, hogy a szimpla káosz okozáson kívül vár még rám valami jó is ezen a napon. Csilingelő kacagással jutalmazom a próbálkozását, hogy kevésbé kínosan jöjjön ki a jövés-menés kérdésköréből.
- Óh, ne aggódj… majd megyek én, de csak ha Te is akarod
Persze ezt is úgy és olyan hangnemben mondom, hogy alaposan félreértse. Már csak azért is, mert nem tudok betelni a zavarban lévő ábrázatával. Lehet nekem ez lesz a drogom? Zavarba hozni egy piros ruhás, jóseggű villámgyors hapsit? Mindig is tudtam, hogy szeretek veszélyesen élni, de azért ez már kezd kissé elfajulni. Csalafinta pillantásom és sunyi félvigyorom hangtalan is megadja a kérdésére a választ. Naná, hogy nem hagyhattam ki. Rohadtul tetszik az a zavart idétlen vigyor, amit produkál a jelenlétemben. Persze, nyilvánvalóvá válik a történet, mikor belépünk a helyiségbe, s noha próbálja „tagadni” mindketten tudjuk, hogy csak a színjáték része. Épp úgy, ahogy ez az egész is az. Igaz..?
- Hát persze, hogy nem tudod….
Búgom negédes hangon, pont úgy, hogy érezze ő is, nem vagyok ostoba. A bemutatkozásom talán némileg megütköztette, de egészen gördülékenyen veszi az álneveskedést. Bár, azért nevetve csóválom meg a fejem.
- A-a, félreértés ne essék. Én nem vagyok hős.
Az utolsó mondatot úgy mondom, hogy lábujjhegyre állva a fülébe suttogom. Bár, szerintem a megismerkedésünk és rövid párbeszédünk nyilvánvalóvá tette neki is, hogy nem életcélom megvédeni ezeket a fajankókat. Bárgyú mosoly honol a Flash-fanok arcán, s mintha néhány fiatalabbon a féltékenység bűzét érezném. Vagy csak képzelődök? Ki tudja. Most azonban, egy porcikám sem ér hozzá, de még a hajam sem, mindössze csak az illatom az, mit felfoghat a jelenlétemből s már is ereszkedek vissza a sarkamra, majd kényelembe helyezem formás fenekem a széken. Bámulok ki az üvegen… ők meg bámulnak be. Tisztára, mint egy állatkertben. Az már a hőspalánta döntése, hogy mellém ül, vagy velem szembe. Mindkettő veszélyes hely. Fejemet hátravetve pillantok a pult irányába s telt ajkaimat megnyalva ösztönzöm mozgásra a csapost. Mert hogy én nem állok fel, az hótziher. Noha, ilyen alakkal elmondhatom azt is, hogy sosem volt rá szükségem. Ahogy most sincs, mert jöttek is remegő lábbal felvenni a rendelést.
- Nos, mit iszunk?
Kérdem finoman rezgő hangon, s nehezemre esik eldönteni, hogy a pasas itt azért remeg, mert évek óta nem látott jó nőt vagy azért, mert A Flash ült be a kecójába. Ez most rejtély számomra, de tény, hogy kezd egy kicsit undorom lenni. Főleg miután szétnéztem és a pacákok többsége már a nyálát folyatja, nyilván valami mocskos fantazmagória kapcsán, mi az elposhadt agyuk helyén honol s én is szerepet kaptam benne. Sajnos. Brrr. Szinte érzem, ahogy vetkőztetnek a szemükkel. A hideg rázna, ha nem tudnám, hogy én vagyok a legveszélyesebb mindközül. Most azonban azt vizslatom, vajon a partneremről mi a vélemény. Csillogó női szemeket látok, néhány rosszalló öreg tekintetet, meg… áhítatot? Úúú, meg vagyok tisztelve? Aztán megakad a szemem az itallapon s sunyi ötletem támad. Kitaláltam mit iszok.
- Én már tudom. Egy Orgazmust kérek.
Nyilván a koktélról beszélek, csakhogy míg ezt mondom, egyenesen a villámpocok szemébe nézek. Csak pár pillanattal később tekintek fel arra, aki a rendelésünket hivatott feljegyezni. És meglobogtatom neki a koktéllistát, mielőtt sátrat állítana a puszta hangomtól, hogy érzékelje, koktélt akarok, nem raktár-kalandot.

* The Ballad Of Mona Lisa * ||Remélem tetszik || ©REDIT

Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains




Barry & Zara



Bármilyen furcsa is, élvezem ezt a szabadszellemű jelenlétet. Ő talán a legkülönlegesebb lány akivel valaha össze hozott a sors, már azért is mert nem az a tipikus nehézbomázó. Van benne egy olyan vadság, ami talán nekem is kell. Eddig angyalokkal volt dolgom, itt az ideje a démonok felé kacsintani. Persze ez nem azt jelenti hogy a tetteimmel, hanem lányok terén. Már ha persze úgy alakul. Az meg ugye nem csak rajtam múlik, hanem rajta is. Noha elfutott, de ez nem jelenti azt hogy nem érdeklem, főleg azután hogy ilyen kéjenc módon próbált úgymond elcsábítani. Már ha elakart. Habár a mozdulatai csak azt sugallják... Nem volt nehéz utolérni, de valahogy kiszámolta hogy egy Pub-nál kapjam el. Nos, direkt vagy sem, azt nem tudom. Végül nem reagált semmit arra hogy szinte a melleit fogva húztam félre, aminek örülök, mert elég kínos lett volna. Na de gondolom nem érezte. Még mázli. - Hát, örülnék ha nem menné... - Akad meg a szavam. Na jó, most tényleg megakadt a szavam, és pont az között? Jól van Barry, a te agyad is sokat tud. - Mármint, nem vagy megkötözve. Saját szántadból vagy jelen. De örülnék ha nem menn... Ha nem távoznál el baszki. - Mondtam közben elszégyellve magam. Na ezért én mit kapok... Hát, ez szépen megcsináltad Barry. Így értelmezni az elmenni szót. De ez az ő hibája. Ő mondta ki olyan vadító, sexy hangsúllyal. Nem hittem volna hogy bedőlök valami trükkjének, de ez hirtelen jött. Ezt a menetet most ő nyerte. Vagyis kört. Kört! Még jó hogy ezt nem mondtam ki ezt is. - Vagy úgy. - Jegyzem meg elmolyodva amikor közli hogy mellettem nem tud semmit megunni. Kinyitottam neki az ajtót, hisz mégis így illik, de utána tenyerét a mellkasomra helyezte pár másodpercre, majd elhúzta. - Persze. Ezt sem hagyhattad ki mi? - Jegyzem meg zavartan elvigyorodva. Nem mintha nem lenne kellemes... Csak kellően furcsa inkább. - Nem tudom miről beszélsz... - Vigyorodok el, majd a szemeimet az égbe eresztem, mintha tényleg nem tudnám mi az. Persze mindketten tudjuk, de hát na. Úriember nem árulja el az ilyet. Habár itt oly mindegy szerintem. Körülnézve megoszlanak a tekintetek. Van aki nem nézi jó szemmel a dolgot, van aki csak mosolyog. Noha engem ismernek, de csak a TV-ből, és nem úgy hogy Flash ruhában jövök randizni egy hasonló ruházatú bombanővel. Szuperhős élet mi? Hát persze... Odalépve az asztalunkhoz, felém fordulva bemutatkozott, és tényleg nem vártam az igazi nevét, de nem is kaptam meg. - Jogos. Teljesen jogos. Én nekem se tudod a valódi nevem, én se a tiéd, de ezzel nincsen baj. Vagyis tök bulis hogy szuperhős néven mutatkozunk be ezen a randin. Na és a ruha is a szuperhősös. Már megint össze-vissza beszélek mindent... Redness. Hát örülök neked, hisz tényleg nem erre számítottam ma. - Böktem ki végül. Jól van Barry, szúrd el mégjobban. Nem ám úgy fog rád nézni mint egy hősre, hanem mint egy össze-vissza beszélő tinire...



it's where my demons hide

avatar
tartózkodási hely :
mögötted...
foglalkozás, hobbi :
népirtás
karakter arca :
Megan Fox
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Barry & Zara

Egy kicsit merev a kedves delikvens, de hát nem piszkálhatom érte, hisz még is csak Velem kell „megküzdenie”. Minden a terveim szerint halad, pontosan jön utánam, elkap, igaz kissé letaperol, de a hangjából ítélve, nem így készült a mozdulat. Egye fene, most nem harapom meg érte. Tetszik az az ellenkezés, mellyel elhúzza az állát az ujjaimról. Lehet mégsem lesz könnyű dolgom? Üdítő színfoltja lenne az életemnek, az is biztos. Mondjuk tény, hogy lehengerlő jelenség vagyok, de eddig egész jól helytáll ellenem. Bravissimo.
- Na mi?
Kuncogok fel édesen, miközben széles ívben ringatva csípőmet próbálom zavarba hozni. Az olyan jó móka, főleg, hogy az arca mindent elárul arról, ami odabent folyik. Ha pszichomókusként kéne gondolkoznom, azt mondanám, őszinte típus. Az ötletére hangosan felkacagok, olyan édes, hogy az már fáj. Meg naiv is talán egy egészen kicsit.
- Ugyan… mindketten tudjuk, hogy én itt ma csak úgy mehetek el, ha hagyod.
Nem ám kétértelmű… cseppet sem.  Egy enyhe fuvallatot érzek magam mellett, s noha sejtem, hogy nem a szél volt, úgy teszek, mintha a szellő sem tűnt volna fel. Találgatni nem szeretnék, mert rém kínos lenne, ha tényleg csak időjárási jelenség lenne. Időközben átérek a túloldalra, előkerül a kicsi pocok is és… nocsak! Ajtót nyit nekem. Meg kell zabálni…. Kicsit kiütközik rajtam a meglepődés, meg egy suta mosoly is, de aztán rendezem arcizmaimat vissza a vadító mosolyba.
- Melletted? Unni bármit is? Jó vicc…
Sustorgom éppen csak hallhatóan, mintegy mellékes megjegyzésként. Ezt a gesztus megjutalmazom, úgyhogy mielőtt belépnék a pubba, tenyeremet fektetem a mellkasára s belépés közben úgy hozom el onnan, hogy egy röpke simogatás érzetét keltse. Imádok cicázni. És ő most ezt elsőkézből fogja megtapasztalni. Persze, nem lesz figyelemmentes a mi kis találkánk, egyrészt, mert az összes férfi tekintete mohón és abszolút pofátlanul tapad a testemre, míg a nők a randipartnerem felé mutogatnak hüledezve. Őt ismerik, azért kap figyelmet, engem meg a szokásos kerek formák hoznak előtérbe mellette. Persze, amint meglátom az ablak melletti kis zugot a kikészített italokkal… sandán nézek a férfira.
- Igazán kedves…
Mondom ezt csak úgy, lehet érteni az ajtónyitásra vagy a helyfoglalásra is, tény, hogy kapok néhány füttyszót, míg odasasszézok a kiszemelt helyre. Persze a döbbent csapos szeme nem tudja eldönteni, hogy az én seggemet, avagy A Flasht nézze inkább. Ez így nagyon érdekes lesz… A szék előtt egy méterrel megállok s hirtelen megfordulok, hogy a piros ruhás manussal nézhessek farkasszemet.
- Óh… ha már így alakult… Örvendek, Mr. Flash. Redness vagyok.
Vigyorgok rá, enyhe csipkelődéssel pukedlizek, Mindketten tudjuk, hogy egyikünk neve sem a valódi, de talán pont ezért olyan izgalmas ez az egész…

* Ego * ||Remélem tetszik || ©REDIT

Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains




Barry & Zara



Ahogy jártattam a számat, hirtelen azt vettem észre hogy a lánynak nyoma veszett. Nem tudtam felfogni hogy miért csinálta ezt, amikor most már jól tudja hogy én sokkal gyorsabb vagyok mint ő, így bármikor utolérem. Egyszer hívok randira egy lányt, akit ráadásul küldetés közben kapok el, erre elfut előlem? Tényleg ilyen szerencsétlen vagyok? Ez költői kérdés volt. Elindultam hát utána, majd szemvillanás alatt ott teremtem mögötte, és hirtelen mozdulattal megcéloztam a hasát a két kezemmel hogy lehúzzam a járdára, de a kezem hirtelen feljebb csúszott, és szinte a melleinél fogva húztam a járdára. - Oh baszki! - Jelentettem ki felé ijedten. Nem tudom mi lesz a reakciója, de remélem nem érezte, hisz miután rájöttem hogy egy Pub előtt vagyunk, nem messze, az jutott eszembe hogy a lányt a melleinél fogva hoztam a randira. Hát szép módszereid vannak Barry Allen! Hirtelen az újjaival végigjárta a karom, ami bevallom elég vad volt, de nem vagyok én az a típus aki ezt beveszi. Sajnos már az államnál jár, és már-már szemezünk, és persze a tekintetem lefagyott, de én ezt nem engedhetem meg hogy miután elszaladt, palira vegyen. - Tudod mi jutott eszembe? - Szólaltam meg, majd kiemeltem a fejem az újja alól. - Ott bent folytathatnánk, hisz ott legalább nem fogsz elfutni! - Nevetek fel. Jó nagy hangulatgyilkos vagyok, azt jól tudom... De nem szeretnék az lenni, akit átvernek. Elindult hát az utca túloldalára, és meg kell vallanom, direkt úgy ment végig hogy akaratlanul is odameredt a tekintetem. - Áll! - Akad meg a szavam. - Állom a szavam persze! - Teszem hozzá gyorsan elhadarva, kijavítva magam. Nem tudom mennyire kínosnak hangozhat egy ilyen mondat tőlem, de nem is akarom tudni nagyon. Észrevettem hogy nem néz hátra, csak megy előre, így gyorsan elfutva mellette befutottam a Pub-ba, majd az egyik oldalsó asztalra előkészitettem pár italt, s vissza futottam mögé, mintha mi sem történt volna. - Ezt nem unod? - Szóltam felé, majd eléfutottam. - Parancsoljon hölgyem! - Nyitottam ki előtte az ajtót, mint egy úriember. Mondjuk ez új lesz... Hisz mind a ketten szó szerint a jelmezünkben vagyunk, és így megyünk beszélgetni, és randizni egyaránt. Ha eddig azt mondtam mindent átéltem, akkor hazudtam...



it's where my demons hide

avatar
tartózkodási hely :
mögötted...
foglalkozás, hobbi :
népirtás
karakter arca :
Megan Fox
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Barry & Zara

Édes mosolygáson kívül nem különösebben reagálok az általa mondott szavakra. Nyomós oka van, hogy miért neveztem el úgy, ahogy. Meg módfelett szórakoztat, hogy még mindig fel van akadva ezen. Nem vagyok ám gonosz. Telt ajkaim csupán arra a pár szó erejéig váltak el egymástól, de ezen kívül lágy mosolyként vannak az arcomra ragadva. Egyszerűen… nem tudok nem mosolyogni. Állítólag a mosolygós nőket szebbnek látják a férfiak. Váh, mivan?! Ezt most inkább meg sem hallottam magamtól. Maradjunk csak az eredeti témánál. The Flash.  Akkor nekem is illően kellene bemutatkoznom. Noha, talán most elővehetem azt a nevet, amit még Mad Monk akasztott a nyakamba, már amíg még létezett. Igen, szándékosan nem használtam az élni szót. Az eredetit még se mondhatom meg… illetve hát élek a gyanúval, hogy megnézné, és akkor kiderülne, hogy nem is létezem.  Valamiért ódzkodom a gondolattól, hogy így tudja meg, mi vagyok. Már a szörnyetegen kívül, haha. Az is igaz, hogy halvány lila, de még hupikék gőzöm sincs arról, hogy kiről beszél. Egyre életbevágóbb feladattá lép elő a hírek követése. Vagy legalább az Ő követése. Hangját már csak távoli zajként érzékelem, hiszen talán szerencsémnek mondható, hogy kicsit később esett le neki a hiányom.  Mondjuk, így is röhögve könnyedén ér utol, de ezzel tökéletesen tisztában is voltam. Ez volt a csel. Szinte játszva hozza be a lemaradását pillanatok alatt, majd mint találkozásunk pillanatában, most is levisz a járdára. Igaz, ez az eset annyiban különbözik az előzőtől, hogy fene nagy igyekezetében elvétette a hasam pontos helyét. Helyette olyan szorosan fog a melleim alatt, hogy szinte már félig azokat fogja. Jé, megremegett a lábam.
- Hmmm... vajon mire is….
Tettetem a hülyét, miközben puha ujjaimmal végigcikázok az alkarján. Belekulcsolva őket az ő kesztyűs ujjaiba, finoman lefejtem arról, amit még férfiszem nem látott. Kezét még fogva féloldalasan állok neki, azúr tükreimet mélyen az íriszeibe fúrva, pár pillanat után fejemet eldöntve pedig most már a nyaka mellett elnézek mögé. Bizony-bizony. Talán kellően lefagyott a felismeréstől, talán zavarában elkapja a kezét a kezemből. Bárhogy is alakul, bal kezem ujjbegyeivel az álla alá nyúlok s kicsit megemelve tartom a szemkontaktust.
- Most kiderül, állod-e a szavad….
Búg fel finom hangom, hüvelykujjam élével pedig röpke pillanat alatt simítok végig az alsó ajkán. Ha eddig nem vette vissza a kezét a kezemből, most majd én engedem el s fenekem fölött összekulcsolva a fehér kis praclijaimat indulok el a pub irányába. Jó egy kicsit ringatom a csípőm… egy egészen kicsit. Hirtelen megállok s hátranézek a vállam fölött.
- Amúgy… a pockok rettenetesen édes dolgok…
Csábos félmosoly, kurta kuncogás s lépdelek tovább a túloldalra. Persze… szétnézni nem fogok. Egész egyszerűen a gyorsaságom használom arra, hogy egyben átjussak. Kíváncsi vagyok, fog-e követni engem…

* Fireflies * ||Remélem tetszik || ©REDIT

Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains




Barry & Zara



Hirtelen nem tudtam mit reagáljak erre az egészre. Nem tudom hogy jellemezni a mi társalgásunkat, de ez nem is baj. Remekül elszórakozom vele, csak néhány megszólalása... Hát számomra a zavaró kategóriában van. Ilyen ez a Villámpocok is. Nem tudtam elnézni neki, mert sérti az önbecsülésem, na meg hát egy pocok, ami ugye pocok. Úgy vélem kár túlragozni, de ez számomra tényleg zavaró. Megpróbáltam neki visszavágni, hát több-kevesebb sikerrel. Most a kevesebb jutott ki, és hirtelen mással kérkedtem, ami nem rám jellemző. De inkább egy jó pontnak szántam Cisco-nak, hisz ő javarészt csak jó, és találó beceneveket hoz létre. - Hát... Utólag belegondolva tényleg kár volt ezt mondanom. Nem úgy értettem, csak ő ebben jeleskedik. De biztos kitalál neked valami találó becenevet. Na meg persze olyat is ami nekem is tetszik visszavágásnak mint a Villámpocok. - Közlöm némi ördögi kacajjal, de csak addig a pillanatig volt ott. Mert ez is gáz volt. Ahogy meséltem felé a részecskegyorsítóról, és annak az összképéről, látszott rajta hogy végül csak költői volt a kérdés. Nem ilyen tág választ várt, ezt most már jól tudom, de másképp nem lehet elmondani, és hát imádok róla beszélni. Még ha ő látszólag semmit nem fog fel, és nem érdekli a dolog. Addig sem vagyok ugyebár zavarban, amíg nem személyes dolgokról beszélek. Lassú mozdulattal közeledett felém miközben járt a szám, és hirtelen az újját a számra helyezte. Most mit csináljak? Ez nem igaz. Ez.. Ez... Na jó ez annyira gáz. Befagytam, dadogok. Nem jut eszembe semmilyen szó. Nem tudok megszólalni. Segítség! - Őő.. Fi. Fi... Figyelj! - Szólítom fel dadogva. - Az ital mellett döntök. - Jelentem ki ott meredten. Ehhez képest Captain Cold semmi... Pedig párszor ő is lefagyasztott. De itt ellenkezni sem tudok. Semmit sem tudok csinálni. - Másképpen! Más szemszögből néha jobb átélni a világot! Én sem gondoltam sötét világra, amíg nem volt közös kalandom a Zöld Íjásszal! - Jelentem ki büszkén, habár feltételezem úgy sem tudja ki ő. Oliver sok mindent megtanított. Köztük a társulásunk is hogy nem szabad előre eldönteni azt hogy miképp cselekszel. Az ott dől el! Ahogy az is hogy most mit fogok lépni. Mert hozzám közeledve a fülembe súgott, olyan tipikus dögös, bombázósan egy mondatot amolyan vadító hangon hogy mindjárt elájulok. - Hát még én! - Szólalok meg zavarodottan. Ezt mondjuk nem értem miért fűztem hozzá. - Mármint azt hogy ténylegesen megismerjelek téged és a történeted, és mindened. - Mondom felé, majd szemforgatva rájövök mit mondtam. - Mármint a mindenedben az azt akarta takarni hogy a képességed... Mármint kiváncsi vagyok rá! - Javítom ki magam, de kínosan megnyílvánulna. Amikor észreveszem hogy elkezdett elszaladni. - Mi ennek a baja? - Jelentem ki ott egymagamba. - Hát legyen... Ha kergetőzni akarsz... - Nevetek fel, majd elindultam utána. Már két utcányira lehagyott amikor kicsit odalépve már előtte voltam és a járdára húztam. - Ez mégis mire volt jó? De most őszintén. Tudtad hogy nem hagyhatsz itt, hisz én vagyok még mindig a gyorsabb! - Jelentem ki, majd nézem ahogy bámul mögém. Hátranézve észreveszem hogy épp egy pub van mögöttünk. - Vagy úgy... - Nevetek fel. Hát így is meglehet oldani valóban...



it's where my demons hide

avatar
tartózkodási hely :
mögötted...
foglalkozás, hobbi :
népirtás
karakter arca :
Megan Fox
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Barry & Zara

Kaján vigyor csücsül az ajkaimon, hiszen minden jel arra utal, hogy sikerült zavarba hoznom. Nem ez volt a cél, de így talán még jobb is. A habogáson jót derülök, míg ő próbálja összeszedni sikertelenül maradék becsületét. Nevetésem végül sikerül megzabolázni, immáron nem kacarászok az orra előtt. Jelzem, hatalmas meló van ebben. Persze, amikor az én becenevem kerül szóba, PiciPocok valaki másra akarja testálni eme nemes feladatot. Fel is kúszott a szemöldököm a homlokom közepére s csettintek egyet a nyelvemmel.
- Minden mást is ő csinál helyetted?
Öltök nyelvet egy hirtelen támadt ötlettől vezérelve. Szemtelen vigyorom elég otthonosan mozog az arcomon, éppen csak akkor hervad le egy kicsit, mikor elkezd nekem az ég tudja miről pampogni. Bájos azúr szemem meg nyúlik, mint a csigának. Aztán érzékeli ő is, valószínűleg kiült az arcomra, amit gondolok a dologról, pontosabban amit ne gondolok, mert nem értem. Errefel kapok egy novellát haladó fizikából. Úh yeah baby. Megforgatom a szemeimet s inkább meggyurmázom a halántékom, mielőtt felrobban az agyam. Na nem mintha megvárnám, míg végig mondja, ahhoz túl hosszú és túl nagy levegővel kezdte. Egész egyszerűen előre helyezem a súlypontomat az elöl lévő lábamra, bal kezem csípőn, jobbomnak mutatóujját pedig puhán ráfektetem azokra a be nem álló ajkakra. Meg tudnám enni.  Mikor elhallgat, jobban mondva elmakogja a javítást, hogy „csak ital”, valahogy nem tudom komolyan venni, lévén, szemmel látható a zavar az erőben. Mellesleg megjegyezném magamnak, én is legalább annyira zavarba jöttem tőle, mint ő. Kész kabaré… zavarba jöttünk, mert a másik zavarba jött attól, hogy zavarba jött? Van ennek egyáltalán értelme? Nem is tudom… maga a tudat, hogy ezek szerint valahol mélyen, tudat alatt ezt szeretné, eléggé simogatja az egómat. Meg persze a látvány mellett sem tudok elmenni szó nélkül, hiszen míg én itt mászkálok körülötte, minden alkalmat megragadok a csekkolásra, akkor is, ha látja. Nem vagyok idegbajos. Nehezemre esik bevallani magamnak, de egészen aranyos, ahogy próbálja meggyőzni magát és engem is, hogy szó sincs randiról. Bár akkor érdekelne, milyen fogalmat társít a ~ketten együtt egy itallal~ történetre.  
- Másképpen….
Rágcsálom azt a szót, amit az elmúlt percekben már nem is tudom hanyadjára mond. Lehetséges egyáltalán 100 év után máshogy látni a világot? Őszintén? Nem hiszem. Ellenben kicsit érdekel, hogy ő tudna-e változtatni ezen. Egy egészen picikét. A válasza kissé meglep, főleg a szokatlan hanghordozás miatt, de talán éppen ezért… jólesően kirázott a hideg a gerincem mentén. Ennél  a pontnál értem srégen mögé, valószínűleg a szeme sarkából figyeli mit csinálok (én is figyelném magamat), így talán nem éri meglepetésként hogy ott vagyok. Amit csinálok, az már lehet. Közel lépek hozzá, egészen közel, mellkasom nekifeszül a hátának, míg én halkan búgok bele a fülébe.
- Kíváncsian várom…
Mintha a szám hozzáérne a fülkagylójához, mintha csak halvány puszi lenne… ki tudja. Viszont én gazellákat megszégyenítő módon szökkenek odébb, s hangos kacagással avanzsálok vámpírtempóba. Úgy is utolér… de legalább a játék illúziója megvan. Sikátorokon keresztül futok, meg egy két utcát is magam mögött hagyok. Noha nem adok bele mindent a nyargalászásba, azért lassúnak sem vagyok mondható. Már az átlaghoz képest. Aztán az egyik kereszteződés előtt lassítok, ha el akar kapni és eddig még nem tette meg, nos… itt az legfőbb ideje sarokba szorítania. Már csak azért is, mert a túloldalon van egy optimális hely az italmeghíváshoz.

* Kreuzferuer * ||Remélem tetszik || ©REDIT

Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains




Barry & Zara



Sikerült belefutnom ebbe a lányba, de én azt mondom élvezem a társaságát. Elég bohókás, és bolondos. Na meg mellékesen talán ő a legszebb lány a világon. Szerintem nem túlzok. Mondjuk ha meglátná őt Cisco, nem érdekelné hogy elvertem. Na meg azt se hogy még mindig nem érkezik a pizza. De hát vessen magára, hisz ő mondta hogy jöjjek ide. Elég szabadszellemű lány, hisz konkrétan tényleg elment megnézni a hátsó felem, amire hirtelen választ sem tudtam adni neki. - Hát öhm. Jó megfigyelő mi? Hát.. Öhm. Rendben. - Mondtam végig nagy nehezen. Na jó, ez már nagyon gáz. Hirtelen személyessé vált a beszélgetés, és már mindjárt nem tudok beszélgetni. Kell valamit kezdeni magammal, hisz én vagyok a Flash! Vagyis, szerinte Villám Pocok... Mégis ki talál ki ilyet? Ez sértő! Még hogy egy pocok. - Cisco barátom jó becenév adó... Majd ráhagyom a névválasztást! - Mondom felé duzzogva, ami belegondolva nagyon gázul hangzott. Ovisok vagyunk? Én nem tudom mi történik, de lehet a gyönyörű lányok a gyengéim a beszédben. Bárhogy is legyen, jobb ha olyanról beszélek neki amit nem ért, és én meg igen. Addig sem kavarodok bele. - A részecskegyorsítók töltött részecskéket, azaz leptonokat, hadronokat, atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára. - Mondom felé, majd a tekintete mindent elárult. Jól van Barry... Te ostoba! Ez neki tuti kínai volt. - Azaz részecskéket gyorsítanak közel fénysebességre, és ütköztetik őket. Az ütközésből felszabaduló energiából pedig új részecskék keletkeznek. A részecskegyorsítók segítségével fedeznek fel rengeteg új részecskét. Nos, ez túlterhelődött és felrobbant. Na és a sok részecske által az emberi környezetbe, és sejtekbe ülepedtek. Ettől lettem én gyors. Na meg a testemre is kihat a gyorsaság, azaz gyorsan gyógyulok. - Mondom elmosolyodva. Reméljük így már megérti. Ha nem, hát... Jobban én sem tudom elmagyarázni. Ahogy azt sem fogok neki kimagyarázni hogy hirtelen és véletlen randira hívtam. Miért mondtam azt ki? - Öhm. Italra. De ha már kimondtam, akkor legyen randi. Mert miért ne. Azt hiszem. - Pirulok el, és a hangom is elcsuklik kissé. Jól van Barry.. Ilyen lányt hívni randira? Mi van veled? Futhatsz haza sírva. - Hát, időm az van. Azt hiszem. A randi közben erről is beszélgethetünk ha gondolod... - Közlöm felé bátorítva. Érdekelne az élete, mert az egyszer biztos hogy sok mindent látott. - De van! Ahogy a koktéloknak is! Én is szeretem őket! - Vigyorodok el. Ha már berúgni nem tudok, akkor legyen finom ital az amit megiszok. Na meg ilyen kísérővel rossz nem lehet. Azt hiszem. - Mert látom benned azt ami bennem is volt... Fontosnak tartom hogy szárnyalj, az helyett hogy kússz. Vagyis, nem tudom hogy ez milyen megfogalmazás volt. De tényleg. Na de érted. Azt akarom hogy másképp lásd a dolgokat! - Mosolygok felé kínosan, majd elvigyorodom gonoszan. - Akkor én viszlek el! - Jelentem ki elég furcsa hangon. Na jó, ez nekem nem megy. - Vicc volt. De tényleg szeretném hogy velem tarts! - Mosolygok felé. Egyre jobban megszeretném ismerni, hisz ő más mint a többi lány. Van benne egy olyan szabadszellemiség amit keresek. Elegem van az angyalokból, ő tuti nem angyal, és ez tetszik nekem!



it's where my demons hide

avatar
tartózkodási hely :
mögötted...
foglalkozás, hobbi :
népirtás
karakter arca :
Megan Fox
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Barry & Zara

Valahogy éreztem, hogy némi értetlenséget fog kiváltani belőle, mikor lecsekkolom a hátsó lökhárítóját. De tudod mit? Kit izgat. Ilyen vagyok, szeretem megnézni a dolgokat. Innen és onnan is. Főleg, ha ilyen jó dolgok kerülnek elém. A vigyorgása lehet némi zavart akarna leplezni, vagy inkább csak pofátlanul élvezi, hogy egy hozzám hasonló földöntúli szépség vizslatja a popóját. Nem vicc, mások hívtak így engem. Én meg visszaélek vele, hihi. A kérdésre rókavigyorral válaszolok.
- Hogy één? Nem is. Csak… jó megfigyelő vagyok.
Emelem meg most csak egyik szemöldökömet s egy hanyag eleganciával végignyalom a felső ajkam a nyelvem hegyével. Kiszáradt. Érdeklődést mímelve figyelem a monológot és várok… és várok… és igen! Leesett neki, és a várt reakciót kapom! EZAZ! Nem is restellek csilingelő kacagással a tudtára adni, mennyire jól szórakozom a puffogásán. Esküszöm, ha felháborodásában felfújná az arcát, akkor minden bizonnyal pocok lenne. Valami rém aranyos pici pocok. Ezt elképzelve alig tudom csendesíteni a nevetésem, noha a lágy dallamossága nem igen sérti a fület… max az egót. De azt nagyon.
- Nem mintha megtiltottam volna….
Jegyzem meg enyhén ránduló ajkakkal, mert minduntalan vissza akarnak vigyorba rendeződni. Komoly fizikai feladat, hogy összeszorítsam őket, hogy legalább ne vigyorogjak, mint egy sült bolond. Beletelik fél percbe, mire helyre jön az egyensúlyom, noha ebben eléggé segít, hogy a következő megszólalásomra nem a várt választ kapom. Tág pupillámon, meg úgy az egész mimikámon látni, hogy megdöbbentem a válaszon. Őszintén szólva én heveny tiltakozást vártam. Inkább észhez térítően megrázom a fürtjeimet, és immáron arra figyelek, hogy mi az a metabigyó.
- Mi az a részecskegyorsító?
Jön a következő igen okos kérdésem, mert valljuk be, az elmúlt fél évszázadot nem ezen a környéken töltöttem. Lehet, hogy ezek után tökéletesen sík hülyének fog nézni. Nem is nagyon van időm ezen filózni, mert a jóseggű helyes fiatalember, freudi elszólásban részesít. Nagyokat pislogok, talán, mondom TALÁN esetleg egy kis enyhe pír is felköltözhetett az arcomra. Nem tudom, mert nem látom, de az is lehet, hogy a ruhám színével egyenértékű. Te jó ég… mikor is randiztam utoljára…? Hiába próbálok visszaszámolni vagy emlékezni… balladai homály fedi ködös emléktáramat. Vajon lehetséges a paradicsomnál is vörösebbnek lenni?
- H-hogy mi?
Kérdezek vissza döbbenetből ocsúdva s némi krákogás után összeszedem maradék lélekjelenlétemet. Mit is mondott… mit is? Emlékezz Zara, emlékezz! Hmmm… áh, képben vagyok.
- Hát az rémesen hosszú lenne… ha lenne olyan kütyü, ami kivetítené az emlékeimet, még úgy is órákba telne.
Már csak azért is, mert több mint 100 évről beszélünk. Újfent köhintek. Muszáj mozognom, mert úgy érzem, ha nem kezdek el köröket írni le körülötte, akkor főtt csirke leszek. Tűzpiros főtt csirke. Szóval…  Hapsi-mustra! Mert az megnyugtat.
- Nem hinném, hogy van jó oldala… bár a koktélokat szeretem…
Itt valahogy nem tudok ránézni s mintha tökéletesen mellékesen jegyeztem volna meg egy tincsemet csavargatva az úttesten haladó autókat nézem. Tök átlátszó. Zseniális.
- Miért akarsz segíteni? És ha én nem akarom?
Kérdezek vissza, mert azért az is érdekelne, hogy mit tenne, ha hátat fordítanék neki és elmennék. Merthogy elkapna, az tuti. Bááár… lehet nem tiltakoznák túlzottan. Jesszus… nincs is tavasz! Zara, kapj már az agyadhoz, nem kell ez neked… nem kell.

* Make Me Wanna Die * ||Remélem tetszik || ©REDIT

Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains




Barry & Zara



Siettem oda ahova Cisco irányított hisz nem hiányzik egy tomboló metahumán, főleg ha gyors is. Elég volt Zoom, és Reverse Flash... Amikor megláttam hogy egy piros ruhás lány az, félig megnyugodtam. Bevallom, féltem hogy ismét valami olyan gyorshajtó jelenik meg aki gyorsabb nálam. Leálltam vele hát beszélgetni, amit be kell valljam félig meddig mulatságos. - Öhm... - Adom válaszul kérdésére, majd tényleg megtekinti a hátsom hogy jobb-e az övénél. Természetesen nem jobb, hisz az övé mindent visz, de azért ki nézi meg a másiknak a hátsóját ilyen szempontból? - Nem vagy te egy kicsit perverz? - Teszem fel a kérdést elvigyorodva. Mondjuk legalább nem egy unalmas emberrel találkoztam, és talán jobb társaság is mint jelenleg Cisco. Legalább ő nem haragszik meg ha legyőzöm. - Ez valóban így van. De kötelességem nekem lenni a leggyorsabbnak. Mostanság elszaporodtak a gyorshajtók, és könnyen meglehet hogy nem lennél már itt ha a másik győz... - Jelentem ki, utalva Zoom-ra. - Várjunk csak... VILLÁMPOCOK? EZ KOMOLY? - Kérdezem meghökkenve. Miféle becenév ez? Miért pont egy pocok? A pocok olyan pici pocokszerű pocok, és egy POCOK... - Én se becézlek téged! Na és nem egy pici állat jelképeként... - Jelentettem ki felháborodott hangon. Felhoztam neki hogy segítem az erejét kihasználni, hisz már van benne részem hogy metáknak segítek. Ott van például Bells. - Ha az kell hozzá, meghívhatlak... - Mosolyodok el. Inkább belemegyek a játékába, hisz a végén belekötne abba hogy miért nem. Az meg szép beszélgetés lenne... - Metahumán! Részecskegyorsító által tett szert olyasféle képességre ami úgymond hozzá illik. - Tűztem felé magyarázatként. Tényleg nagyon le van maradva.. De van egy olyan érzésem hogy ő nem metahumán. Ő valami más, de még nem tudom mi. Az biztos hogy nem a Krypton-ról származik, mert azt Kara említette volna. Superman-ről már tudok, de ő biztos hogy nem a fajukhoz tartozik. - De ha elmegyünk egy randira, vagyis egy italra! Baszki! Akkor el kell mondanod hogy pontosabban milyen erőkkel rendelkezel... - Teszem fel a lehetőséget. Így még úgy sem derítettem ki különleges képességgel rendelkező embert. Na meg ő pont ebben az irányban mozog. - Azért szeretném megtudni hogy te min mentél keresztül. Talán tudok benne segíteni! - Mosolyodok el. Én felhoztam neki a lehetőséget. Az már másik kérdés hogy ő él-e vele. - Nem egy hibát követtem el. Az emberek előtt már elbuktam... De mégis mellettem állnak most már. De ez sokáig nem volt így... - Közlöm felé. Jól tudom milyen amikor már nem kapsz támogatást, csak gyűlöletet. Átmentem ezen. - Akik szörnyet látnak, azok a saját árnyékuktól is félnek. Ártalmatlanok... Akik meg kővel dobálnak. Hát azt kikerülöm! - Mosolyodok el felé. - Úgy látszik csak a rossz oldalát ismered ennek az egésznek! Meg akarom mutatni neked a jó oldalát... Kérlek! Hadd segítsek! - Szólok felé kérlelően. Látom benne azt a tüzet amit imádok. Ha nemet mond, én magam viszem magammal.



it's where my demons hide

avatar
tartózkodási hely :
mögötted...
foglalkozás, hobbi :
népirtás
karakter arca :
Megan Fox
heroes vs villains
Felhasználó profiljának megtekintése




Barry & Zara

Nem győzök ámulatba esni, megrökönyödni és rácsodálkozni egyszerre erre a manusra. Míg én alig tudok nyögni valamit, belőle ömlik a szó. Vajon van rajta valahol valami gomb? Tudnék neki örülni, az egyszer biztos. Mikor kiugrottam a karjából a leseggelésemet semmi nem gátolta meg, így első két percben a földön csücsülve pillogok rá kiscica szemekkel. Aztán észbe kapok, s némi hümmögéssel vegyítve felkelek és leporolom a hátsómat. Igen, azt a formás, kerek fajtát. Persze, már az első pontban csorba esik a büszkeségemen. Még hogy én… nem elég szexi… hozzá képest? Na álljon meg a gyászmenet. Vékony szemöldököm csak úgy kúszik felfelé a homlokom közepére.
- Igen? Azt mondod?
Pislogok rá nagy szemekkel, aztán oldalra lépek egyet majd előre hajolva a villámpocok mögé lesek. Egen. Úgy is mondhatjuk, hogy csekkolom a fenekét. Merthogy, őszintén szólva, ezt csinálom éppen. Az én olvasatomban egy férfi szexisége egy feszes hátsóban mérendő első látásra. A többiről meg ne nyilatkozzunk.
- Hm.
Közlöm szűkszavúan a megfigyelésem eredményét, aztán ő meg döntse el, mire gondolok. Muhaha. Persze, a szöveg még mindig dézsából ömlik így visszaegyenesedve már őnagyságára figyelek. Vagy legalábbis… megpróbálok.
- A-a, nem én vagyok lassú. Te vagy túl gyors, Villámpocok.
Húzom fel az orromat és csípőre teszem a kezeimet. Na nézd már, még neki áll feljebb. Közben ő repeszt itt fénycsóvákat megszégyenítő sebességgel. Ami azt illeti, hozzá képest csokis piskóta vagyok. Mert azt szeretem. Persze, azt a kis fricskát, hogy elneveztem valami random állatkáról, lehet nem fogja annyira díjazni. Pedig én nagyon édesen mosolygok… meg talán egy kicsit gúnyosan is. De főleg édesen! Asszem… óh, normálisan akar társalogni? Rókavigyorba rendeződik az arcom.
- Már is? És hol marad az italmeghívás?
Játszom itt a macska-egér harcot, pedig ez az egér nitróval a fenekében született. Nem baj, szeretünk a tűzzel játszani. Mondjuk, inkább csak élcelődök, úgysem veszi komolyan. Legalábbis, gondolom.
- Metami?
Oké. Itt most leragad az agyam egy kicsit. Valahol, valami rémlik, hogy már valaki egyszer mondta ezt a szót… akár többen is… mondjuk, azóta se néztem meg, hogy mi az istent is jelent ez. Bár az őszinte értetlen arcom szerintem megadja neki a választ a kérdésére, még ha én csípőből visszakérdéssel passzoltam neki a labdát. Hiába figyelem a vonásait, nem jövök rá mit gondol valójában. Lehet nem is gondolkodik? Nem, ez nem valószínű. Igaz, a mezei férfiak ilyenkor már nyálukat folyatják, de nem igazán tehetnek róla. Vagyis de, mert ennyire gyengeelméjűek. Na de részletkérdés. Megállapításom szerint ezt a manust nem különösebben bűvöli el a homokóra alak, a kerek formák, vagy az alabástrom bőr, de még az azúr szemek sem. Áh! Megvan. Lehet, hogy mááás. Így minden értelmet nyerne. A kérdésemre választ kaptam... noha ezzel nem elégtette ki a kíváncsiságom.
- Azt azért kétlem, hogy ugyanazon mentünk volna át…
Jegyzem meg halkan, mert akárhogy nézem, ő nem vámpír. Tehát eleve nem halott is, meg nem is. Ez én vagyok. Kicsit azért felsóhajtok és megmasszírozom a halántékom. Kicsit… nem vagyunk egy csoportban. Úgy értem, mellőlem szó szerint kidöglik mindenki. Instant és kérlelhetetlenül. Mondjuk, a vörös csuhás talán még mondható valakinek, aki ott volt, de annyit játszott a tűzzel, hogy valaki eltette láb alól. Örökre. Azóta meg? No comment.
- Képesség? Emberek? Együttérzés? Csak egyszer kövess el hibát előttük… csak egyszer.
Morranok fel, és megdörzsölöm a vállam. Már rég begyógyult, már rég nem fáj, de az emléke még okoz rosszabb pillanatokat.
- Azt mondod, azokért, akik hősként látnak. És mi a válaszod azokra, akik szörnyet látnak? Mi a válaszod azokra, akik kövekkel dobálnak?
Hangom ugyan csak egy kicsit lesz morgósabb, a bársonyosság megmarad a hangszínben csak a tekintetem merül el unott nosztalgiában. Azok a régi… francokat. Miért is álltam én le vele erről vitatkozni?! Ja megvan… mert bárhol utolérne… ’csába.


* Music Razz * ||Remélem tetszik || ©REDIT

Vendég
it's where my demons hide

avatar
heroes vs villains




Barry & Zara



Cisco-nak adtam egy kis gyakorlási időt, amíg elugrottam pizzáért. Muszáj volt neki, mert ha mindig ilyen eredményeket fogok produkálni, előbb-utóbb meg fog engem utálni. Az meg nem lenne jó. Persze, ez csak egy játék. De Diablo III-ban is ez volt. Akkor két hétig hozzám se szólt, mert jobbak voltak a cuccaim. Jók ezek a bandázások, de számára ez verseny. Nekem kikapcsolódás. Bármilyen egoistán is hangzik, ez nem az. Ahogy futottam a pizzáért, Cisco értesítése hallatán nagyot néztem. Beszámolások szerint egy gyors alak fut a városban. Egyből elindultam az utolsó észlelt helyszínre, és nem messze tőle rá is találtam a csajra, aki tényleg gyorsan szökkent. Hasánál fogva félre húztam és elé álltam. - Köszi! A tied sem rossz. Habár már azt mondanám hogy túl sexy az enyémhez képest... Na jó csak viccelek. Az enyém határozottan sexybb! - Közlöm nevetve. - Hát. Nem gáz. Te sem figyelhetsz oda mindenre. Habár, a kocsikra végképp nem figyelsz, azt észrevettem. - Jegyeztem meg felé. Annyira nem jó móka kocsikon futni. Próbáltam párszor, és még az én sebességemmel is eléggé zökkenő. - Persze. A futáshoz levegő vétel kell. A lassúságod itélve te nem szoktál, de ha gondolod adok egy-két leckét! - Nevetek fel. - Na jó... Mi lenne ha az helyett hogy egymást kóstolgatnánk, inkább normálisan társalognánk? - Kérdeztem kedvesen. - Akkor nem metahumán vagy. Konkrétabban milyen képességekkel rendelkezel?  A gyors futás megvan... - Mosolygok felé. Nem tudom még milyen képességeket rejt, de mindenképp kiváncsi vagyok rá. Elég motiváló lenne az embereknek ha ő kiállna és hősködne. Már azért is, mert elképesztően gyönyörű. - Ez egy nagyon jó kérdés! Mindenki megérdemli a segítséget, de ebből van olyan aki nem él vele. A végsőkig kiállok az emberek mellett, de nekem is van egy határom, amit ha valaki átlép, nem tűrök... A hőslét nem csak arról szól hogy megmentesz pár embert... Hanem hogy hogy viszonyulsz, azokhoz akikért hősnek kell lenned... - Jelentettem ki. Természetesen nem egy oldalon állunk. De nem is külön oldalon, ezt már most látom. Nem tudom miért, de úgy látom hogy csak nem találja a helyét. Nem biztos a dolgában. Megpróbálok segíteni neki. - Amit csinálsz azt én is átéltem. Ha nekem sincs ott senki hogy kezeljem a képességem, akkor valószínű nem találkozunk most. De mivel mind a ketten itt vagyunk, úgy hiszem... Nem hiába történik most ez. - Jelentettem ki elmosolyodva. Bármi is legyen rá a reakciója, azért megpróbálom a nézőpontját megváltoztatni.



Sponsored content
it's where my demons hide

heroes vs villains


2 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3  Next
Similar topics
-
» Central City Utcái
» Utcák és terek
» Central Park, Manhattan
» Bronx utcái
» Sunagakure utcái

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: Városaink :: Central City :: Belváros-
Ugrás: