Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar
VILLAINS HAVE A VISION FOR THE WORLD. HEROES DON'T, THEIR ONLY GOAL IS TO STOP THE VILLAINS FROM REACHING THEIRS.


üdvözlünk téged
vándor lélek

Jelenleg éppen egy a DC világával foglalkozó szerepjátékos oldalon nézelődsz. Az utóbbi évek DC termése az új és sikeres sorozataival, a közelmúltban mozikba került és az előre beharangozott filmjeivel lehetővé tette, hogy nem csak a képregények rajongói, de az izgalmakkal és szuperhősökkel teli műsorok szerelmesei is közelebb kerülhessenek ehhez a világhoz, híres és kevésbé ismert karaktereihez. Ha csak egyet is ismersz vagy kedvelsz a mostanában futó Arrow, The Flash, Supergirl vagy Legends of Tomorrow sorozatok közül, ha szívesen csöppennél bele Superman, Batman és a Justice League világába, ha van bátorságod találkozni a Suicide Squad tagjaival, ha kipróbálnád magad a hősök, az áldozatok, vagy éppen a gonosztevők között, különleges képességekkel, vagy anélkül, közöttünk a helyed. Válassz egyet a rengeteg szabad canon karakter közül, nézz szét a keresettek között, vagy hozz saját karaktert! Mi várunk rád!

Az oldal alapítása:
2015. március 01.

oldalunk videója
nézd meg bátran

Belépés
karakterem neve:
jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
csicseregj valamit
üzenj bátran




erre barangolók
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 7 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots







utolsó bejegyzések
Üzenetek
Today at 12:50 pm
Yesterday at 1:02 am
Yesterday at 12:57 am
Kedd. Márc. 21, 2017 11:36 pm
Kedd. Márc. 21, 2017 11:31 pm

a változás szele
kalandunk

Ősrobbanásként köszöntött be a változás National, Star, Central City, Gotham és Metropolis városaiba. De az igazság az, hogy valami alapjaiban változott meg a világban – minden világ és minden univerzum eltorzult a valóságtól. Portálok nyíltak meg a semmiből, és szippantottak magukba embereket, hogy az ismeretlenbe rántsa őket, vagy éppenséggel hánytak ki magukból olyan személyeket, akik nem a saját világukba tartoznak. És a múlt… a múlt is változott. Nem érted, hogy mi ez az érzés, valahol ott a lényed mélyén – aki voltál, az kezd elhalványulni, eltűnni… számos emlékképeddel együtt. Tudod, hogy ki voltál valaha, de már nem érzed azt, hogy többé valóságos lenne, olyan mindössze, mint valami őrült álom, amely arra figyelmeztet, hogy ne veszítsd el önmagad, ne felejtsd el azt, aki valaha voltál. De késő, mert az idősíkok összemosódtak, és már semmi sem az, aminek látszik. És senki sem az, aki egykoron volt.


legtöbbet író userek
gyorsíróink

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
a tél oscarai
legjobbjaink

• A tél női canon karaktere •
caitlin snow
killer frost

• A tél férfi canon karaktere •
bruce wayne
batman

• A tél női saját karaktere •
elowen sardothien
the succubus

• A tél férfi saját karaktere •
reece malgus
the soldier

• A tél előtörténete •
ethan vasilev
the cop

• A tél keresett karakterei •
jonathan graham
the actor
richard gecko
the losculebra

• A tél párjai •
barry allen
zara tepes
reece malgus
svetlana hellfire


Share| .

Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar



Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Hétf. Márc. 20, 2017 10:02 pm ••


flash ♥ cold ♥ cesar

Soha nem éreztem magam még ennyire haszontalanak. Mintha megannyi küzdelem, ami engem idáig vezetett volna semmit nem érne. A vállamtól, mintha az egész oldalam lebénult volna, de ugyanakkor a fájdalomtól az egész elmém használhatatlanná vált. Egyszerűen nem tudtam még kitérni sem a csapás elől, ami felém irányult. Ki tudja, hogy mi lenne már velem, ha Snart nem ránt el engem az útból. De nem akarom megtudni. Most azonban Cisco hangját hallva egyértelművé válik számomra, hogy mit kell tennem. Le tudnám dönteni az épületet, de nem lehetnek ők itt bent. Ki kell innen jutniuk. Mielőtt azonban bármit is szólhatnék a figyelmemet egy elég érdekes divatérzékkel megáldott férfi foglalja le teljes mértékben, szinte már elérve, hogy megfeledkezzek a macskáról, ami szüntelenül ütlegel mindenhova.
A következő pillanatban pedig meghallom Snart húgának kétségbeesett sikolyát. Egek. Mégis mire volt ez neki jó? Azonban így már kezd összeállni bennem a kép, hogy valószínűleg neki köszönhetem a sérülésemet is? Nem vár már semmire, hanem egyszerűen csak eltűnik a tükrök tömkelegében, miután előadta a saját kis dialógusát. Bár a terveit még nem regélte el az a rész kimaradt. Nem úgy van, hogy a gonosztevők egyszerűen imádnak a saját terveikről hencegni. De ezek szerint még nem jutottunk el arra a pontra, hogy teljes mértékben lebecsüljön minket. Mert az, hogy nem mondta el pontosan, mit tervez, vagy miről is van szó, de az egyszer biztos, hogy mindez pusztán csak a kezdet. Ez azonban koránt sem azt jelenti, hogy a közeljövőben feladnánk. De innen mindenképpen ki kell jutniuk. Snart-nak lehet, hogy most már szabad az elméje, de a srácot valakinek ki kell innen vinnie. Azonban az épületet csak én tudom rázúdítani a macskára. Úgyhogy én vagyok az, akinek hátra kell maradnia, míg a többieknek biztonságban ki kell innen jutnia. Én pedig megoldom valahogy.. Talán. Azt hiszem.
Végül egyszerűen csak odafordulok Snart és Barry felé. - Vigyétek ki őt innen a macskát pedig bízzátok rám. - A sajgó vállamhoz nyúlok, ami valahogy mintha egyre inkább terjesztené a fájdalmat a testemben. De talpon maradok és nem fogom engedni, hogy egy kis aprócska fájdalom kizökkentsen engem. Muszáj ezt a macskát egyszer és mindenkorra egyenlővé tennem a semmivel. Még akkor is, ha ezzel a saját életemet is kockáztatom. De, ha másért nem is. Csalinak itt kell maradnom. Míg a többiek kimennek. - Menjetek már. - Utasítom őket ezúttal sokkal határozottabban. Még azelőtt kell véget vetnünk ennek, míg valamelyiküknek komolyabb baja esne. A jelenlegi helyzetnél is jobban.
made by
kocka eredménye: -
avatar
✻ kereslek :
i want my S P E C I A L people ♥
✻ tartózkodási hely :
star city ♥
✻ foglalkozás, hobbi :
assistant district attorney ♥
✻ karakter arca :
katie perfect cassidy ♥
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Hétf. Márc. 20, 2017 3:26 pm ••

Central City

✻ Barry & Snart & Laurel & Cesar✻  

Egyre bonyolultabb a helyzet, bár valamicskével javult a hely térereje, mivel az irányító meglógott, így a macska „csak” előre belekódolt parancsot követ. Öljön meg mindenkit. Mi sem egyszerűbb… lenne, ha éppen átlagos ellenfelekkel nézne szembe. Viszont a jelenlévők közül egyikükre sem lehetne ráhúzni az átlagos jelzőt. Cold kénytelen engedni a nyomásnak, mindenki azt mondja, fagyassza le a cicust, hát, nincs más választása. A macsek nem reagál a rászegezett fegyverre azonban mikor elsüti, a mancsaként összeállt ködhalmaz jégkockává fagy és a földre zuhan. Most valamiért nem kebelezi be önmagát, mint az előbb, nyilván a gazdájának hiánya állhat közel a dologhoz. Azonban érdemes megfigyelni, hogy a földre zuhanó jéghalmaz széttörik a földet érés pillanatában s a kipattanó szilánkok mindent célba vesznek. Azok a darabkák, amik a macska felé repülve eltalálták őt, a becsapódás helyén porrá robbantotta az éppen elütött köd részecskét. A macska pár pillanatig lyukacsos és át lehet látni a mögötte elterülő falra is, majd a részecskék újrarendeződnek, bár már mintha hígult volna a tömörsége. Ekkor Cisco úgy felkiált Barry fülében, hogy még a többiek is hallják némi elektronikai zaj kíséretében.
- Antianyag (…)ból van! Anyaggal pusztít…ó el! Rá kell omlasztani az (…) épületet!
Ezzel az információval pedig mintha felkelne a nap is, megmagyarázza miért ritkul hirtelen a jégdarabkáktól. Noha nem teljesen a hideg az okozója, hanem inkább annak tömör, anyagi állapota. Na de hogy legalább akkorának kell lennie az anyagnak, mint az antianyag, amire rádobják. Ez pedig itt, egy elég nagy cicus… Villan a fény az egyik közeli még ép üvegkirakaton s tapsolva lép elő belőle egy férfi, a kiscsapat háta mögött. Cesar egyből felismerheti, hiszen a látomásában is szerepelt a figura. Ő volt az aki valami tükröt mutogatott egy sikoltozó nőnek. Most is ugyanúgy néz ki. Ugyanaz a narancssárga kezeslábas a fűzöld kesztyűkkel, cipővel és a fejét ugyanúgy fedő csuklyával, mint Barryét. Széles vigyor terül el a képén, majd széttárja karjait.
- Hölgyeim és uraim! Igazán megtisztelő volt önökkel játszani, de sajnos, már minden megtudtunk magukról, amit kell.
Irritálóan beszél és gesztikulál, sokatmondóan pillant Cesar felé, enyhén meghajol, mint aki befejezte a produkcióját. Az ő műve minden tévképzet... s kaján örömmel fordul Cold felé.
- Nocsak, Mr. Fagyosszent, hát nem élvezte a mi kis játékunkat? Nem volt elég… borzongató?
Duruzsolja valami elvetemült hangon, majd csettintésére immáron mindenki hallja Lisa jajveszékelését. Az alak felnevet és most Barryre réved tekintete.
- Nahát, Flash! Jó öreg cimborám… nem is köszönsz? Vagy talán meg sem ismered a régi jó ismerőst? Ne mondd nekem, hogy elfelejtetted Mirror Master nevét…?
Ijesztően eszelős hangon beszél hozzá, majd nevetve egyet végigtekint a társaságon. A amcska mindenközben próbálja hűvösre tenni az ellenfeleit s mindig oda-oda sóz véletlenszerűen. Aztán érzékeli, hogy a macska ügyet sem vet rá… ez csak is azt jelentheti, hogy az a szarjankó meglógott, hogy benyalhassa magát az úrnőjüknél. Haragos grimaszba fojtja fene nagy kedvét, majd egy tündéri meghajlás után elővesz egy kis kézi tükröt.
- Lehet meglátogatom Lisácskát mielőtt jelentést teszek… Ohh, milyen szép város ez a világ túlfelén. Káááár, hogy nem tudtuk megállítani. Sayonara, a húgod halála lesz az első áldozat…
Újabb hangos nevetés az utolsó szavaknál már újra a tükörben van, pofákat vág, majd futni kezd. Látni az alakját a további üvegekben, ahogy kifelé tart az épületből a tükrök birodalmában. De vajon milyen áldozat? Minek… vagy kinek az oltárán? Persze, ez a probléma egyik oldala, hiszen a macska még mindig itt van s nagyon úgy fest, hogy egészen végig két ellenféllel néztek szembe, csak senkinek nem tűnt fel. Viszont az egyetlen, kinek elég nagy ereje van egy épületet két pillanat alatt összeomlasztani, az a sérült Kanári. Neki kell meghoznia a döntést, hiszen lehet, hogy az épület őt magát is betemeti, nem csak az ellenséget. Főleg, hogy Snart valószínűleg magából kikelve indul meg MM után s Barry sem lehet túlzottan tétlen, hiszen a tag, pontosan tudta, hol van az igazi lány… Plusz biztonságba kell helyeznie Cesart is, aki bár erősen megzakkant így a végére, azért voltak jó megfigyelései. Kizárt, hogy magától elbicegjen a kijáratig. Barrynek kell biztonságba vinnie, ha nem akar még egy embert a lelkén száradni hagyni.
What should you do?

A résztvevő játékosoknak a következő reagjukhoz kéretik az alábbiak alapján kockát dobni:
Captain Cold, Flash, Black Canary, Cesar:  Teamwork is on!
avatar
✻ tartózkodási hely :
↳ playground ↲
✻ foglalkozás, hobbi :
↳ telling stories ↲
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 19, 2017 9:50 pm ••


flash ♥ cold ♥ cesar

Nem vagyok benne egyáltalán biztos, hogy bármennyire is hasznomat veszik jelen pillanatban, hiszen egyértelműen nem vagyok harcképes. A vállam egyre jobban sajog, mintha szó szerint le akarna szakadni. Mondhatni már csak plusz felelősség vagyok a számukra, mintsem  segítség. Ezt pedig utálom. Meg kell próbálnom összeszednem magam és felül kerekednem a fájdalmamon. Nem ez lenne az első alkalom, hogy az első pofon után újra felállok és összeszedem magam. Most azonban valahogy még az ellenség is olyan elérhetetlennek tűnik. Nem olyan eset ez, amiben várható egy visszavonuló, hogy mindkét fél összeszedhesse magát. Ez nem az a rész. Sajnos. Nekem pedig ki kell tartanom.
Nem tudom felfogni, hogy szerencsétlen srác, mit árthatott Snart-nak amiért ennyire megpüfölte. Mikor azonban közli, hogy megölte a húgát csak még értetlenebbül pislogok.. Mert mégis ő miért ölte volna meg a húgát? Meg, akkor hol van a teste? Vagy mi a fene történik itt most?
Azonban, mire észbe kaphatnék a nyamvadt macska ismét támadásba lendül egyenest irányomba és, ha nincs Snart, akkor valószínűleg nekem annyi lett volna jelen pillanatban. Túlságosan is lelassult a reakcióidőm. Pedig egyetlen ütés volt szinte az egész. Egyetlen, de annál erőteljesebb. Szinte minden porcikámat megbénító.
- Megvagyok. Hála neked. - Nem gondoltam volna, hogy valaha egy bűnözőnek fogom köszönni az életem. Habár ő már nem igazán bűnöző számban megy. Hiszen ő is ott volt Sara-val azon a hajon. Vajon ez azt jelenti, hogy ő is visszatért? Csak ne legyen Central City-ben, csak ne legyen itt. Legalább ő legyen biztonságban valahol. Még, ha az a valahol sokkal inkább valamikor is.
Tekintetemet a mennyezet felé fordítom, ahogy Snart felfelé mutogat. - Én nem látok semmit, Snart. Nincs ott az ég világon senki. - Nem tudom, hogy mégis mit lát pontosan, de az egyszer biztos, hogy nem lennék az ő helyében. Én az egyszer biztos, hogy nem bírnám ki még egyszer, ha el kellene veszítenem a testvéremet.
- Csak csináld. - Erősítem meg Barry akaratát, ami remélem, hogy ezúttal most tényleg be fog válni, mert már kezdem azt érezni, hogy egy életre megutálom a macskákat.
made by
kocka eredménye: -
avatar
✻ kereslek :
i want my S P E C I A L people ♥
✻ tartózkodási hely :
star city ♥
✻ foglalkozás, hobbi :
assistant district attorney ♥
✻ karakter arca :
katie perfect cassidy ♥
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 19, 2017 8:58 pm ••


the day of terror
TO THE CENTRAL CITY GANG

Magamat is meghazudtoló vehemenciával vetem rá magam a szerencsétlen, ájult srácra... Nem mintha távol állna tőlem péppé verni valakit, aki ártani mert a húgomnak, de itt most nem ilyen egyszerű a helyzet, és ezzel valahol legbelül én is tisztában vagyok. Normális esetben mielőtt erőszakhoz folyamodnék, minimum utánajárnék, hogy mi is történt valójában, hogy került ide a húgom, tényleg meghalt-e – bár ebbe igazából bele sem akarok gondolni – vagy csak a képzeletem játszott velem. Az egész dolog sántít, és Barry korábbi reakciójából, meg a helyzet abszurditásából is világos lehetne, hogy valaki... vagy valami szórakozik az elmémmel. Le kéne higgadnom, átgondolni ezt az egészet, többre mennék vele, mint a pofozkodással, de amint a vörös köd elborítja az agyam, minden csak még komplikáltabbá válik. Ha a Black Canary nem landol éppen rajtam, ki tudja, talán tényleg kinyírtam volna a fickót, és utólag döbbentem volna rá, hogy teljesen ártatlan.
- Hogy mit ártott? - kérdezek vissza komoran, a fekete ruhás nő felé fordulva. - Megölte a... megölte... a húgomat – felelem végül bizonytalanul, így a kijelentésem majdnem kérdésnek hangzik, de nem kezdek bele komolyabb magyarázkodásba, egyrészt mert nem hiszem, hogy számot kéne adnom a tetteimről, másrészt pedig ez egyébként sem a megfelelő pillanat. Lisa sikolyai a fülemben, és lebegő üvegszilánkok különben is magukra vonják a figyelmem. Ráébredve, hogy nincs más menekvés, lendületből vetem oldalra magam, hogy kitérjek az éles tárgyak elől, majd az időközben magához térő srác „me-me” mekegésére figyelek fel. Először nem is értem, mit akar, aztán rádöbbenek, hogy a füstlény lecsapni készülő farkára próbálja felhívni a figyelmünket. Nekem sikerül kitérnem előle, de a kanári csapdába szorul... Mondhatni ösztönből cselekszem, amikor felé vetem magam, és félrerántom őt a veszély elől.
- Megvagy? - kérdezem szinte azonnal, ahogy földet érünk, hisz már csak az hiányozna, hogy a köd elől kimenekítve éppen én törjem őt össze. A karja már így is furcsán lógott az oldalán. - Laurel, ugye? Mondd, hogy nem csak én látom őt? - bökök a mennyezet felé, ahová Lisát láncolta ki valaki. Már ha nem csak a képzeletem játszik velem ismét. Én már nem tudom, mit higgyek, szükségem van a megerősítésre, mielőtt ismét valami hülyeséget csinálok. Nem lehet, hogy a húgom az egyik pillanatban még egy üvegben fuldoklott, most pedig odafentről lóg megkínozva. Ennek semmi értelme. Bárcsak valaki végre megmagyarázná, hogy mi történik.
Az időközben mellék suhanó Flash viszont váratlanul meg is válaszolja a kérdésemet: ő most sem látja, amit én. Akkor én mégis miért látom a húgomat újra és újra szenvedni vagy haldokolni? Észveszejtő. A skarlát gyorshajtó szavaira értetlenül ráncolom a homlokomat.
- Tegyem hűvösre? Nem láttad a korábbi próbálkozásaimat? Semmit nem ért ellene a fagy. Vagy gondolod, hogy változott valami, amikor alakot öltött? - vonom fel a szemöldökeimet kérdőn nézve felé, de a hitetlenkedésem ellenére újra kézbe veszem a fegyverem, és a hatalmas füstmacska felé irányítom.


Human

(A kockadobás eredménye: -)
avatar
✻ kereslek :
•• lisa snart, mick rory and other legends or rogues members
✻ tartózkodási hely :
•• somewhere between past and future
✻ foglalkozás, hobbi :
•• master thief
✻ karakter arca :
•• wentworth miller
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 19, 2017 8:48 pm ••

Snart & Laurel & Cesar
what the hell is that thing?
Nem tudom, hogy mi tehetné még furcsábbá a mai napot. Egyszerűen nehezemre esik felfogni, hogy pontosan mi is történik. Mármint még mindig nem vagyok benne biztos, hogy tudjuk kivel és mivel is állunk szemben. Az egyszer biztos, hogy mindez mögött egy ember lakozik, de még akkor sem teljesen tiszta, hogyan is fogjuk legyőzni. Mert az eddigi próbálkozásaink nem voltak túl sikeresek. A Canary Cry kilőve, mert előbb döntené meg az egész épületet, mintsem kezdenénk vele bármihez is. Az, hogy megpróbáljam elektromossággal elpusztítani szintén kilőve, mert nem tudok akkora erőt generálni, ami ténylegesen ki is ütné és a vízzel való próbálkozásunk talán már az első pillanattól kezdve halálra volt ítélve. Az pedig, hogy jelen pillanatban Laurel is lesérült és a másik férfi, aki fogalmam nincs, hogy mégis miről beszél egészen addig, míg a hatalmas macskafarok nem kezd el felém száguldani, amely elől gyorsan elslisszolok. Ez azért eléggé közel volt. De legalább már azt is mondhatom, hogy egy óriás macskával harcoltam. Cápa már volt. Most a macskát pipáltam ki. Most mi lesz ezek után a következő?
Jelen pillanatban két sérülttel vagyok itt, akiket a lehető leghamarabb biztonságba kellene juttatnom. Mert az egyszer biztos, hogy ez így nem lesz túl hosszútávú egyikünk számára sem. Főleg, hogy az egyiküket maga Snart verte laposra, akinek nagyon úgy tűnik, hogy valamilyen okból kifolyólag elgurult a gyógyszere. Ha biztosan tudnám, hogy egy hatalmas pofon észhez térítene, akkor már rég lekevertem volna neki egy hatalmasat, de ebben nem lehetek biztos. Valószínűleg azzal csak még jobban felhúznám, aminek nagyon nem lenne jó vége.
A fülemben megindul a recsegés egy ismerős hang társaságában, de szavait alig tudom kivenni. - Mi..? Mit mondasz Cisco? - Oké.. Már csak annyit kell tennem, hogy szépen kibarkochbázom ezt az egészet. De mégis mit akarhatott. Anti..mi? Azonban tekintve, hogy egy hatalmas macska akar kicsinálni nem vagyok benne biztos, hogy végigtudom gondolni, amit sikerült elkapni Cisco üzenetéből.
A férfit hallgatva, aki az előbb felszólalt, hogy vigyázzunk Snart mellé vergődök. Nem tudom, hogy honnan tudja pontosan, de most nem is igazán érdekel. Snart kell ide. - Nem tudom, hogy mit látsz most, de össze kell szedned magad, mert hűvösre kell tenned ezt a kis cicát.
avatar
✻ kereslek :
▣ iris + joe + hr + cisco ▣
✻ tartózkodási hely :
▣ central city ▣
✻ foglalkozás, hobbi :
▣ forensic scientist ▣
✻ karakter arca :
▣ grant gustin ▣
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Szomb. Márc. 18, 2017 6:34 pm ••


Valahol megérti ő ám a dolgot. Mégis ki akarna hinni, és ki akar hallgatni egy olyan emberre, aki az „égből” pottyant ide, miután odalent őrjöngött, itt folytatta, és az ő szemszögükből nemrég saját magát fojtogatta. Aztán ott van a fickó is.. ő sem kedvesen viszonyult felé, és azóta sem tudta kideríteni, hogy mégis mi a franc ütött bele. Itt nem stimmel semmi sem, persze, mert itt ez a fekete valami, és a világ kifordult önmagából. Ő még nem találkozott ilyesmivel, így nemigen tudja kezelni, nemigen tud rá semmi magyarázatot, vagy.. bármit. Ha csak még egyszer átgondolja, hogy mire készült akkor, mielőtt idejött, most otthon rághatná a körmét a TV előtt, és a legnagyobb baja az lenne, ha amaz beszakad és vérzik. De nem, ő most itt áll, még mindig a rúdba kapaszkodva, támaszkodva, és küzd azellen, hogy elsírja magát, mint valami ötéves. Nem nőies, nem gyenge a lelke, hanem egyszerűen kikészült egy kissé. De nem, arcán ugyan még ott vannak a mocsokba rajzolódott sávok, amelyet eddigi könnyei mostak bele, azonban újabbak egyelőre nem érkeznek. Csak mélyeket lélegez, kissé zihálva, és pár pillanatra lehunyja a szemeit. A képek csak úgy ömlenek a fejében, de úgy.. minden. Még némi múlt is kerül bele, mint amikor egy ömlesztett tartalmat kapsz, összefoglalót, és még fel is gyorsítod. Az iramtól hányingere támad, miközben a fal felé araszol, hogy ott támaszkodjon tovább. No meg, egy egészen tiszta kép azt mondta, ha ott marad, olyan zuhan rá, amit nem él túl. Egyelőre nem kételkedik semmiben sem, amit agya üzen, csak cselekszik. És örülne, ha azok is tennének valamit. Bármit. De mivel tudná bizonyítani, hogy ő csak segíteni akar?!
- Az a.. macskaizé.. oda fog.. oda fog csapni! Hát nem látjátok?! – most erősebb a hangja, és hangosabb is. Figyeljetek már rá! Mozduljatok! Bár ha az az alak nem teszi, és agyoncsapatja magát, talán nem lesz szomorú, hisz  a fenébe is, az előbb meg akarta ölni! Cesar is csak ember, az ad, amit kap, még ebben a szorult, és őrült helyzetben is. Épp kezdene bele ismét, amikor megreccsen valami. A macska lecsapott, noha most még nem a halálos pontra, de valamit akkor is eltalált. Ő azt nem veszi észre, mi történt a bestia testével, elsőnek azt a valakit kutatja, aki eltűnt. És most sem tűnik fel. Piszkálja a zsibbadó, fájdalmas elméjét az, mégis hova tűnhetett, és hogy mi is a pontos szerepe azon kívül, hogy felrobbantotta szinte ezt a helyet. Talán ha lejutna oda, ahol látta.. de erre se ereje, se ideje, csak elszántsága. Félüzemben is képes a kíváncsiságának élni, és ez csodálható benne, hogy ilyen hajtja előre. Azonban nincs több ideje. Egy apró, hideg csepp éri el a nyakát, mint a hűvös, tavaszi eső, amire nemigen lehet mindig felkészülni, de nem is kellemes, mint a nyári zápor. Még egy csepp. Összerezzen, amellyel sajgó tagjai is válaszolnak, felszisszen, és hát, kíváncsian emeli fel a fejét. Hát, bárcsak eső lenne. Ami viszont fogadja, arról olyan véleménye akad, amit csak halkan mond ki, és ami cseppet obszcén és vulgáris. Mi a f..
A sárgás valami tart felé, és végül, miután kikáromkodta magát, felüvölt. A massza elől elugrani ereje nincs, csak taszít magán, esetlenül áll meg, és úgy éri el… majdnem a halál. Ő mindenre számított. Forró, olvadt valamire, savas dologra, de még olyanra is, ami „él”, és megrágja őt. Azonban ez nem az. Ez.. ez.. Lezsibbad a hidegtől, de a fájó pontok mintha felsóhajtanának, jólesően viselik a hűs masszát. Kerül mindenhova, csakhamar vacogni kezd, mivel átszivárog a ruhán is. És ragad. Az arcára kerülő adagból kerül a szájába is, és akarva, akaratlanul kóstol bele. Aztán leesik a tantusz is.
- Vanília..? – áll ott, mint a faszent, de erőt vesz magán, és odébb csoszog, hogy ha jönni akar még valami, az már nem érje. De mégis, mókás pillanat, ahogy közben lenyalogat pár falatnyit magáról belőle. És felnevet, kacag, mintha nem is itt lenne. Komolyan.. hallucinált, majdnem meghalt, majdnem agyonverték, és most fagyit nyalogat! Az élet szép.. de a nevetés elhal, mivel a macska mozdul, és támad. Valami itt nincs rendben.
- A hideg.. A hideg! Nem szereti a hideget! – hisz látta, hisz tudja. Vagy csak sejti? Nem tudja. De az a valaki, azzal a furcsa fegyverrel.
- Hideget, hideg kell! – valaki csavarja le a termosztátot, köszike.


Kockadobás eredménye: -

▼ ▼ ▼
↠ to:
Kalandozóknak
↠ 704 szó ; ↠ End is coming?
avatar
✻ tartózkodási hely :
↠ central city
✻ foglalkozás, hobbi :
↠ író
✻ karakter arca :
↠ nicolas simoes
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Hétf. Márc. 13, 2017 10:51 am ••

Central City

✻ Barry & Snart & Laurel & Cesar✻  

A helyzet nem túl rózsás hőseinknek, ketten súlyosan megsérültek, a harmadiknak az agyát rágja a kór, s talán csak a gyorshajtó van még ép eszénél. Talán. Cesar összes porcikája ordít a fájdalomtól s nincs az-az adrenalin szint, ami kellően tompíthatná ezt az érzést. Persze az sem segít túl sokat meggyötört testének, hogy megint víziókat lát. Agya bódult, hangja is remegős, nem csoda hát, hogy nem volt túl meggyőző a felkiáltása, főleg, hogy magyarázatot sem fűzött hozzá. A fal mentén kapaszkodva araszol hátrébb, de a bestia megunva a csiki-csuki játékot, támadásba lendül. Közben pedig minden úgy történt, ahogy Cesar látta, a ködből az alak a harmadik emelet környékén alig észrevehetően kiszökkent, a macska viszont vígan mozog nélküle is. Egyre mérgesebb, úgy csavargatja két farkát, mint egy igazából felhergelt állat. Emiatt az egyik farka vége nekicsapódik az egyik fölső szintnek, instant vájva oda egy lyukat, de ami még érdekesebb, a becsapódás következtében a farka vége mintha most valamivel rövidebb lenne. És vanília illatú, ugyanis kiütötte egy fagylaltozó oldalát és a nyitásra kevert fagylalt úgy ömlik ki a gépből egyenesen Cesar fejére, mintha csak egy Benny Hill showt látnánk. A vanília fagylalt kellemesen hűsíti a sajgó testrészeit, és az íze sem utolsó. A legjobb pedig az egészben, hogy nem kell érte fizetnie. Bár ettől még ez a groteszk helyzet nem olvadt el. Cold félig sikeresen hárítja a képzeletében felé repülő szilánkokat, míg a másik fele elől kénytelen hasra vetődni, mint egy partra vetett pingvin. Húga hangja sikít ugyan a fejében, de kezd rájönni, hogy ösztön ide vagy oda, ennek így az égvilágom semmi értelme. Legalábbis, a többiek semmit sem érzékelnek ebből az egészből, lehet tényleg nincs is ott, noha ettől függetlenül Lisa ordít a fejében s minden talpalatnyi helyet és szünetet kihasznál, hogy vádolja testvérét és biztosítsa arról, hogy megöli őt is és akkor együtt lehetnek „odaát”. Még éppen észreveszi a vélt szilánkok mögött a támadásba lendült macskát s a jégfegyvere segítségével van esélye kivetődni az útból. Persze a tortúra nem merül ki ennyiben, s az ellenség nem hagy egy perc pihenőt sem a fagykirálynak. Az elvetődés után a földön fekve és hátára fordulva, a mennyezet legtetején láncokba tekert, megkínzott húga testét látja. S mintha vére csöppenne az arcára. Black Canary kissé meggyötörve szorongatja használhatatlanná vált kezét s enyhe gombóccal a torkában figyeli ezt az őrült festményt, amit az élet alkotott. Jelen helyzetében nem tud olyan virgoncan harcolni, mint egyébként így jóformán egyetlen hatásos fegyvere a Canary Cry lehet. Azonban nincs egyedül plusz a helyszín is olyan, mint egy kártyavár. Összedönthető, mégpedig játszi könnyedséggel. A ködmacska viszont nem várja meg, míg jobban lesz, s bár Snartot nem siekrült eltarolnia, így célkeresztre tűzi a falhoz szorul Kanárit, miközben farkával Barryt próbálja elfogyasztani. Úgy rendeződnek át a részecskék mindig, hogy üldözhessék, mint egy különélő kígyó. The Flash ettől nem lehet túl boldog, hiszen most elmondhatja magáról, hogy meg akarja ölni egy macska farka. Hiába gyorsabb ugyan a ködnél, a létszámfölény az utóbbit erősíti, de mivel a magjából elszökött az irányító, a hős fülese újra recsegve kel életre. Benne pedig Cisco ordít immáron kétségbeesve, mert már 10 perce nem érte el barátját. Barry hallhat néhány szitkozódást is, meg a nevét, másodpercenként húszszor.
- Barr……ry….hall… sssz…eng…em?
A vétel még ugyan nyekereg, mint idős néni banyatankja, de legalább már van némi adatátvitel. Aztán mehet a barkóba.
- Bemé….tük a….*hosszabb recsegés* A hullámh…sza egy…zik a Lámpás…….vel! Nem köd, anti…nyag! Barr…..rrry?

What should you do?

A résztvevő játékosoknak a következő reagjukhoz kéretik az alábbiak alapján kockát dobni:
Captain Cold, Flash, Black Canary, Cesar:  Teamwork is on!

avatar
✻ tartózkodási hely :
↳ playground ↲
✻ foglalkozás, hobbi :
↳ telling stories ↲
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 12, 2017 10:28 pm ••

Snart & Laurel & Cesar
what the hell is that thing?
Minden egyes porcikám készen állt arra, hogy a biztonság kedvéért ugorjak, ha nem úgy alakulnának a dolgok, ahogy kellene. De, mintha a gondolatomat meghallgatta volna és segítő kezet nyújtott volna a számomra, hogy ne kelljen ketté szakadnom. Vagyis igazából három felé szakadnom, mert a köddel is meg kellett küzdenem, míg ahogy látom a többieknek valamilyen módon sikerült összeszedniük magukat. Laurel sikeresen érkezett a földre ezzel együtt pedig kiütötte a srácot püfölő Snart-ot, akinek láthatóan valami nagyon nincs rendben a fejével. Mintha folyamatosan megállás nélkül játszadozna vele ez a köd. Vagy tényleg a ködről lenne szó? Vagy lenne itt valami más is, amit nem veszünk észre? De mielőtt még kibővítenénk a bajaink listáját először szembe kellene néznünk azzal, aki jelen pillanatban itt van előttünk. Egy férfi van ennek a ködnek a kellős közepén. Szóval ő az, aki irányítja. A vizes próbálkozásom pedig többé-kevésbé sikerült. Mármint nem tudnám megmondani, hogy pontosan hol is vizes a köd, vagy hol nem. Mert változást nagyon nem látok. Lehet az összes vízcsepp elől sikerült valahogy elhúznia magát? Nem.. Az lehetetlen.
A köd ismételten alakot vált és immáron egy macska alakját veszi fel magára, amely nemes egyszerűséggel rázza le azokat a vízcseppeket, amelyek a sötét bundáját érintették. Most ugye csak viccel velem?
- Szép cica.. Jó cica... - Még, ha tényleg egy macskával néznék szembe. A szomorú igazság az, hogy valószínűleg akkor nagyobb esélyem lenne. Csak egy kis jutalomfalatot kellene lebegtetni aztán már fel is dobná a macska a talpát, de itt koránt sem erről van szó. A vizes dolog nem jött össze így viszont az elektromosságot is kilőhetjük, mert hosszútávon nem adja vissza azt az eredményt, amit keresünk, de valahogy meg kellene próbálnunk valamit közösen összehoznunk. Ha már itt van Snart és Laurel is. Muszáj kitalálnunk valamit. Olyan nincs, hogy nem. Hiszen mindig előrukkolunk valamivel, habár a saját csapatom nincs itt jelen pillanatban én hiszem, hogy össze tudunk dolgozni. Egy pillanatra megrezzenek a srác figyelmeztető szavain és rögtön odakapom a fejemet.
avatar
✻ kereslek :
▣ iris + joe + hr + cisco ▣
✻ tartózkodási hely :
▣ central city ▣
✻ foglalkozás, hobbi :
▣ forensic scientist ▣
✻ karakter arca :
▣ grant gustin ▣
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 12, 2017 10:14 pm ••


flash ♥ cold ♥ cesar

Azután, hogy végre kiszabadultam -bárhol is voltam az előbb - nem is tudom, hogy mire számítottam, mikor visszatértem. Pontosan tudtam, hogy nem lesz semmi sem túl egyszerű, hiszen akkor nem siettem volna ennyire befelé és, akkor talán észrevettem volna, hogy valami baj van. De egyik rosszat cseréltem az újabb rosszra. Mert az, hogy a hatalmas feketeség felé zuhantam, vagy pedig ismételten szembenézek a hasonmásommal. Egyik sem a legvonzóbb felállás az egyszer biztos. Most pedig, hogy fél kézzel lógok és próbálok kiutat találni az egész helyzetből elég elkeserítő. Főleg, hogy mindössze pár másodpercig tart meg a szerkezet, mielőtt megadná önmagát és ezzel engem a saját utamra indítva, amely során elég érdekes módon nézhettem ki, de végül sikerül a talajt anélkül megtalálnom, hogy bármilyen komolyabb kárt szenvednék. Eltekintve a sajgó vállamtól, amit időközben sikerült még egyszer odasúrolnom.
Bár az sem volt éppen kellemes, hogy a landolásom következtében sikeresen állba találtam Cold-ot? De én már azért is hálás vagyok, hogy jelen pillanatban a földön állok és valamennyire még magamnál vagyok. A vállam nem fog rendbe jönni a közeljövőben úgyhogy a legjobb az lesz, ha egyszerűen csak kizárom a fájdalmat. Legalábbis megpróbálom amennyire tőlem telik. A többit az ereimben tomboló adrenalin-ra bízom.
- Mégis mit ártott neked ennyire? - Pillantok a srácra, akivel láthatóan elég rendesen elbánt. Talán meg is ölte volna, ha nem avatkozom közbe. Na, akkor tegyük fel ezt, hogy pont így akartam. Pedig csak igyekeztem nem egy hatalmasat zuhanni. Úgy néz ki míg valamennyire képes vagyok lecsökkenteni a veszteséget.
Nem olyan messze megpillantom tőlünk Barry-t, aki próbálkozik beborítani vízzel a ködöt, de mintha a köd folyamatosan igyekezne elhúzódni a támadás elől. A Canary Cry sem volt feltétlenül hatással rá, de határozottan van mögötte valaki. Csak meg kell találni a módját arra, hogy egy fogást találjunk rajta anélkül, hogy ténylegesen a közelébe mennénk, mert azt egyértelműen nem tehetjük meg. Ez a fekete köd olyan, mint egy makacs védőburok. Egy paca.. Most meg egy macska? Mi a fene folyik itt?
made by
kocka eredménye: -
avatar
✻ kereslek :
i want my S P E C I A L people ♥
✻ tartózkodási hely :
star city ♥
✻ foglalkozás, hobbi :
assistant district attorney ♥
✻ karakter arca :
katie perfect cassidy ♥
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 12, 2017 9:48 pm ••


Esetlen mozdulatok, óráknak tűnő másodpercek. A világ egy lassított felvétel, és minden kiszorult a fejéből. Már látja haloványan, ki akarja őt bántani, hogy az arckép nem az, akinek hitte. És ez valahol talán még ijesztőbb, mint holmi vízió. Miért? Mit ártott neki? Sosem látta őt, nem ismeri, nem tett ő keresztbe egy légynek sem, és most érezhetően el akarja őt pusztítani. Kérdésekkel akarja bombázni, megérteni, hogy mit tett, amiért ezt érdemli, hisz nem hallotta, amiket eddig mondott, ha mondott, nem jutott el hozzá. Nincs ereje rá, nincs ereje ellenállni, támadni, bármit tenni. És ez nem jó. A könyörgés morzsája marad az arcán, talán ha erőtlen szavai voltak, eljutottak az ép elméhez, a harag mögött, átszöktek a rostokon, és ha csak egy kicsit is, visszafogták ők. Cesar félig kábultan sóhajt fel, amikor az ütések abbamaradnak, teste remeg, hol a félelem, hol a fájdalom miatt. Annyira elcsigázottnak érzi magát, mint egy vén öreg. Mint aki leélt volna száz évet, aktívan, tevékenyen. Valami történik, egy apró résen keresztül látja, amint a másik megáll, tétovázik kicsit, majd eltűnik. Egy suhanás, fekete folt, és csend. Először azt hiszi, hogy az a valami tévedt ide, és ösztönösen szorítja össze ép, még nyitható állapotú szemét, mintha ezzel meg tudná védeni magát bármitől is.  Tipikus, olyan, mint a takaró a szörnyek ellen. De hisz benne. Azonban semmi nem csap le többé. Nem érez ütést, nem érez súlyt magán, és legfőképp, semmiféle szörnyet sem. Ismét a világra csodálkozik, és bár baromira zavarta, csak egy szeme világára támaszkodhat. Úgy dönt, nem fetreng tovább, nem lesz célpont, egy darab zsák. Egy semmi. Lassan mozdul, nyög, mivel ezzel a fájdalom is nő, a nyomás a fejében. Amiben csend van. Még meg is lepődik rajta, de mire hangot adhatna neki, odaköltözik valami más. A tüdeje sípol, miközben félig ülve, félig még fekve kapaszkodik meg, a törmelékkel mit sem törődve. Kívülről úgy néz ki, mint aki rohamot kapott, sokkot, mindent, ami ma kínozta, azonban ő csak messze jár innen, mint ahogy nemrég. Teste anyagtalan talán, és mikor megjelennek előtte az alakok, legszívesebben menekülne. Szerencsére, ők nem látják, amint félig sokkos állapotban tátog rájuk, ahogy minden apró részletet próbál kifigyelni, és ahogy szép lassan a felismerés elér a tudatáig, amely mintha emiatt a kaland miatt tisztult volna ki hirtelen. Azt kívánja, bár a kacagó képmásáról látna bármit, csak ne ezt. A tér sivár, és halott, tapintható a pusztulás, és a kín. Az arcok, a látvány. Nem, most nem kiált, csendben áll, és vár, mikor tűnik el a rossz álom. Mert ugye az? Szörnyű álom csupán, az egész annak az oka, amiket ma átélt. Csak egy.. Nincs rá jelenleg szava, és szerencsére nem is kell több. Ahogy jött, úgy ment, de hazudna, ha azt mondaná, nem égett bele a tudatába. Nem először lát képeket, de ennyire éles sosem volt semmi. És ennyire nem is rémísztette meg.
Zihálva tér vissza a jelenbe. A rúdba kapaszkodott eddig, görcsösen, így azt használva áll fel, és támaszkodik meg. El kell innen tűnnie. Ez lesz a legjobb ötlet. Minden kavarog körülötte, szilánkok, hideg, víz, őrület. Nem! Ebből elég.. nem vesz ebben részt, nem akar több sebet, és kínt. Tiltakozik, lábai remegnek, és testet ölt előtte a fenevad. Ájulásközeli állapotba kerül ismét, és indul. Menekül. De, lássuk be, ez most egy csiga sebességével egyenlő, kettőt lép, tízet liheg, és pihen. És talán ennek köszönheti azt, amit lát. Hunyorogva mered az alak felé, vagyis pontosabban a pont felé, ahol valami mozgást látott. A fenevad sem rest, ő koránt sem fáradt meg, és játszani próbál. Nem, ez nem lehet..
Deja vu. Egy roppant mókás dolog, amely számára már-már mindennapos. Ismerős jelenség, ugye? Elsétálsz egy idegen mellett, mégis azt érzed, valahol már találkoztál vele. Még egy név is rémlik. Egy táj, egy kép, de akár egy érzés is lehet. Cesar amennyire megkínzott, amennyire fáradt, és retteg, úgy érzi az agya mélyén eme bizsergést, amikor félszemmel követi a nagyvad mozgását.. És amelyről sejti, hogy pontosan oda fog csapódni, ahol ők vannak. Menekül, de embersége nem engedi.
- Me.. menjetek.. onnan! Menjetek már! – kiabál, hangja rekedt, erőtlen de hallható. Ő is hátrál, kapaszkodva, lassan, apró mozgásokkal. Talán.. talán vége lesz már egyszer.


Kockadobás eredménye: -

▼ ▼ ▼
↠ to:
Kalandozóknak
↠ 685 szó ; ↠ End is coming?
[/quote]
avatar
✻ tartózkodási hely :
↠ central city
✻ foglalkozás, hobbi :
↠ író
✻ karakter arca :
↠ nicolas simoes
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Szomb. Márc. 11, 2017 7:56 pm ••


the day of terror
TO THE CENTRAL CITY GANG

Miközben a szerencsétlenül járt, az eszméletlenségből éppen csak éledező srácon töltöm ki a haragom és a kétségbeesésem, amit a húgom miatt érzek, szinte nem is fogom fel, mi zajlik valójában körülöttem. Alig-alig érzékelem, mintha egy vörös ködfátylon keresztül szemlélném a világot, hogy a fickó erőtlenül tiltakozni kezd, sőt, egyenesen könyörög. Ettől épp csak egy pillanatra torpanok meg, majd arra eszmélhetek, hogy valami fekete egyenesen rám vetődik, az állam nagyon reccsen, aztán métereket gurulok hátra felé.
- Mi a...?! - kecmergek talpra döbbentem, az arcomat dörzsölgetem a lassan múló fájdalomtól, ajkaim közül vér szivárog.
- Black Canary...? - pillantok a nőre értetlenül, amikor felfedezem, ki is esett rám az imént. Nem tudom, honnan jött, de tagadhatatlanul hatásos landolás volt. Ami azt illeti, személyesen még nem találkoztunk, de épp eleget hallottam róla, részben a húgától, részben úgy innen-innen, városi történetekből, hogy biztosan tudjam, az idősebb Lance nővér áll előttem. Első ránézésre ő sincs jobb bőrben, mint itt bármelyikünk. De nem sok időt hagyok magamnak arra, hogy megfigyeljem őt, mivel még mindig égek a tettvágytól, hogy valakin leverjem a húgommal történteket. Főleg miután ismét felcsendül a hangja. Vádló szívei a szívembe marnak, és egyszerre töltenek el maró bűntudattal, amiért nem segíthettem, illetve egy újabb adagnyi bizonytalansággal. Valljuk be, nincs sok értelme a történteknek. Vagy teljesen elment az eszem, vagy valami nagyon nincs rendben, hisz hogyan vádolhatna Lisa azzal, hogy hagytam őt meghalni, és lehet egyazon időben ténylegesen halott? A holtak nem beszélnek és nem hisztériáznak. A fenyegetővé váló felszólás azonban egészen komolyan hangzik, miután milliónyi éles üvegdarab emelkedik egyszerre a levegőbe, és mind engem céloznak be. Ez megint csak nem lehet valóság. Egy pillanatra szorosan összezárom a szemeimet, és megrázom a fejem, de ahogy újra felnézek, azok még mindig ott lebegnek előttem. Jobb ötlet híján ismét a fegyveremet hívom segítségül, magam elé tartom, és készen állok lőni, hogy megvédjem magam. A felém záporozó szilánkok ellen azonban a jég nem a tökéletes megoldás, így hát végül sietve oldalra vetődök, hogy kitérjek a nagy részük elől, több-kevesebb sikerrel.


Human

(A kockadobás eredménye: -)
avatar
✻ kereslek :
•• lisa snart, mick rory and other legends or rogues members
✻ tartózkodási hely :
•• somewhere between past and future
✻ foglalkozás, hobbi :
•• master thief
✻ karakter arca :
•• wentworth miller
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 05, 2017 6:09 pm ••

Central City

✻ Barry & Snart & Laurel & Cesar✻  

Black Canary éppencsak megúszta a kalandot, bár a hangja igencsak meggyepálta a berendezéseket s bár a Canary Cry használatának idejére a részecskék mintha kicsit megkergültek volna, annak elmúlására azonban újra úgy mozognak, ahogy eddig is. Tömegesen, összekapcsolódva. Laurelnek hatalmas mázlija van, hogy sikerült kapaszkodót találnia, bár erőnlét ide vagy oda, egy kézzel ezt sem lehet azért a végtelenségig csinálni. A korlát amiben sikerült megkapaszkodnia, csak egy csicsás díszlet az igazi előtt, és néhány perc után vészjósló nyekergéseket ad ki magából a szerkezet. Éppen csak egy o-ónyi idő áll rendelkezésére, mígnem a szerkezet beadja a kulcsot s sűrű recsegések közepette kiszakad az aljzatából s mint egy önjelölt Jane, a Kanári beindázza magát a képbe. Sorra szakadnak ki a zsanérok s ezzel együtt olyan érzetet keltve, mintha liánon kezdene lengésbe. A nőnek az érkezés is elég puha, lévén, a sarokrész is szakadt tovább s így Laurelt belengetve pompásan találja telibe a Cesart püfölő Snartot. Térdével veszi le Cold állát s úgy gurulnak el a következő falig, amin a liftajtó is van. A veterán jeges ember néhány percnyi szédelgés és adag vér kiköpése után pattan is fel, hogy visszamenjen befejezni, amit elkezdett, ám de egy aprócska bökkenő jött közbe. Az előbb széttört üvegszilánkok most abszurd módon emelkednek fel a földről a magasba, éles felükkel a férfira célozva, mint megannyi picike tőr. Mindezt tetézi, hogy Snart a húga hangját hallja, aki eléd vádlón hisztériázik.
- Te vagy a legrosszabb! Hagytál meghalni, hagytál…! Gyűlöllek!
Süvít végig a kapitány agyán húga keserű hangja, majd egy sóhaj után, Lisa folytatja.
- Velem kell jönnöd. Velem jössz… Bátyus.
Az utolsó szót olyan velejéig gonosz hanggá torzulva hallhatta, hogy az alvilági telefonvonalnak lehet ilyen rezonanciája. Azonban nem ér rá, hiszen amint ez elhangzott a szilánkok úgy sorozzák Snartot, mintha egy világháború frontvonalán érné a golyózápor. Kénytelen mindenféle mutatványt bevetni, hogy minimalizálja a sérüléseket, noha mindebből a külvilág nem lát semmit… vagy is de. Annyit hogy Captain Cold valami fura, rituálészerű majomtáncot jár. Cesar bal szeme feldagadt, onnan már semmit sem lát, illetve már kékülnek a foltok a kezén, az oldalán és az arcán is. Konkrétan az arcának bal oldala egy merő püffedés. Mellette a megrepedt molinótartó és néhány méter szakadt reklámanyag. Mintha ez nem lenne elég, a levegő megint kiszorul a tüdejéből s a helyszíntől eltérő képek tódulnak be az elméjébe. Central City a földdel egyenlő. Nem maradt épen semmi és senki, de nem csak ez a város, immáron az egész Földet csak romok borítják. Romok és láncra vert rabszolgák- az emberiség. S mindenek fölött ott áll megint az a pokoli szépség, lidérces nevetéssel, körülötte több tucatnyi gonosztevő és szörny. Egy hatalmas tér körül csoportosodva mozdulatlan kémelik az eget. Várnak valamire… s ilyen nyugalmi állapotban bár a magasan, egy trónon ülő nőt nem látja, megint csak sziluettből, azonban a lenti szörnyseregben kiszúrhatja azt a vegyvédelmi öltözetes fazont is, kinek a teste körül keringenek fekete részecskék. Tőle a többiek is odébb állnak. Tőle jobbra pedig egy még furább fazon terrorizál egy fiatal nőt. Egy díszes kis kézi tükröt mutogat neki, melyben tükörhöz méltóan, önmagáét látja. A nő mégis sikoltozva fogdossa arcát, s már kaparja a bőrét, s az alak nevetve figyeli őt. Rajta egy sárga kezeslábas van, zöld csizmával és kámzsával, na meg tarsolyokkal teli övvel. Észrevesz még több bűnözőt is, azokat akiket már jól ismer… a regényeiből. Tovább nem tud nézelődni, mert hirtelen minden eltűnik, zuhan a tudata, majd zihálva terem ott, ahol eddig is volt. The Flash sikeresen összevizezett úgy mindent, a padlót, a kirakatot meg amit csak ért, bár a vízcseppek elől rajzva menekülő részecskékben nem lehet biztos. Eltalálta őket, nem találta? Látszani nem látszik semmi furcsa, de legalább már nem kell Laurelért aggódnia, hiszen a nő földet érése egyben Cesar megmentése is volt. Bár a kapitány fura viselkedése adhat aggodalomra okot, plusz Laurel testtartásán látszik, hogy valami baja van ott a sarokban. Konkrétan már csak ő maradt itt ép elmével és ép testtel. Vagy csak képzeli? Azonban a fekete ködhalmaz most új formát vesz fel, most nem kézzé alakul, meg csapkodó csápokká, hanem egy fél emelet magas, éjsötét macska kerekedik ki belőle, lángoló mancsszőrzettel, dupla farkincával és veszettül éles kardfogakkal bömböl az ellenfelei felé. Megrázza magát s a vízcseppeket szétteríti a pláza falain. Cesarba újabb felismerés hasít, még pedig az, ahogyan a bestia mozdul. A látomásában a macskaszörny elkezdett összevissza ugrálni, falról földre, földről falra, mint egy cserkésző vad s egy értetlen pillanatában meglátta, hogy a maskarás figura kiszökken a ködből s egy emelettel feljebb eltűnik az üvegben… Megizzadva kap észhez, mikor a dög olyan ismerős módon kezd el mozogni…
What should you do?

A résztvevő játékosoknak a következő reagjukhoz kéretik az alábbiak alapján kockát dobni:
Captain Cold, Flash, Black Canary, Cesar:  Teamwork is on!

avatar
✻ tartózkodási hely :
↳ playground ↲
✻ foglalkozás, hobbi :
↳ telling stories ↲
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Vas. Márc. 05, 2017 10:32 am ••


Tökéletes csend vette körül. Már-már idegen, olyan, amelyről tudod, hogy valami nincs rendben vele, mégsem teszel ellene semmit sem. Miért is tennél?  Hisz’ olyan jó így minden. Mintha nem ezen a világon lenne. Ami eddig olyannyira fájt, most csak tompán zsibog, csak annyira, mint amikor tudod, hogy van ott valami, de az már múlófélben van. Tudja, hogy lassan megszűnik minden, és ez így jó. Ott, ahol épp van, béke honol. Agya tudja, hogy nemrég még az életéért küzdött, de egyelőre nem kapcsol vissza, engedi, hogy ebbe a békébe tekintsen bele. Szemei kinyílnak, és ő maga felül, persze, mindezt csak a fejében. Fizikai teste, valódi lénye mozdulatlan. Légzése kissé még zilált, de egyelőre egyenletes, békés. Kiütve hever a padlón, és mintha minden őrület elfeledkezett volna róla. Csak elméje űz vele újabb tréfát csupán, kevésbé halálosat ugyan, de ismét csak kelepcébe csalja.
Lopott pillantásokat küld a világ felé, melyet nem tud sehova sem rakni. Ez nem a pláza, de még csak nem is a város talán. Nem emlékszik, hogy lenne ilyesmi hely, aztán ki tudja, hiszen nem lehet ott mindenhol. Egy teremtett lelket sem érzékel, csak ő van ebben a békében. Nappal lehet, hiszen bőrét kellemesen melengeti a napsugár, némely ponton talán még kissé égeti is, de mit számít. Tagjai elcsigázottak, nehezen moccannak, és csak annyira van egyelőre ereje, hogy ülő helyzetbe tornázza magát. Meglepődve tudatosul benne, hogy mennyire fáradt, és mennyire kivette az erejét ez a mozdulat. Nem az a tipikus, amikor másnaposan nincs erre energiád, hanem amikor kidolgoztad még a lelked is. Vagy épp addig rohantál, míg össze nem estél. De hol van mindenki? Forgolódik, kiabálni szeretne, de hang nem jön ki a torkán. Egyszer, kétszer, háromszor. Eddig próbálkozik, és a torkához ér. Ott fáj a legjobban, ott van az-az érzés, amely mélyen ül, és hatalmas. Sóhajt csak, rekedtesen, és igyekszik arrébb moccanni. Valami sejteti vele, hogy nem lehet sokáig egy helyen. De mégis.. olyan békés itt minden. Mi lenne, ha visszafeküdne, és aludna tovább? A kutya se háborgatná. Így van. Ismét fekszik, ismét pihen. Túl kellemes.
Mire azonban elaludhatna, egy hangot hall. Mély bariton, gazdája dohányos ember, szigorú, és már nem fiatal. Összerezzen. Minden zsigere tiltakozik ellene. Ez az apja hangja.. Nem, nem lehet. De mégis.
…Fetrengj csak a porban, add fel, mindig ez volt a könnyebb út. Nem igaz? – Maró gúny. Gyűlölet. Nem idegen. Nem tud válaszolni, nem akar. Egy apró nyüsszenés, és fejrázás. Nem akar menekülni, de muszáj. Nem akar itt feküdni, de nem tehet mást. Azonban a hang nem hal el. Eltemetett szavak bukkannak fel, azok, melyeket rég hallott. Vádló, kioktató szavak. Pedig azt hitte, már valamennyire megbékélt, de mégis.. ezek szerint mégsem, és most visszatért. Lehunyt szemei alól kigurul pár könnycsepp, nem bírja tovább. Sosem volt erős ember, aki el tudja rejteni ezeket, vagy bármi mást. Azonban mégis, azóta, hogy elment otthonról, már más ember. Sokkal erősebb. Nem tudja milyen erő hajtja, mikor felül, de úgy érzi, mindenre van ereje. Talán ez már a saját haragja. Talán ez.. valami más. Azonban, mikor megszólalna, úgy érzi, összement a világ. Lepillantva magára, tudatosul benne, hogy ismét tizenéves testében raboskodik. Mi az ördög ez?!
- Nem, ez.. nem.. Rossz vicc, nagyon rossz.. – hangja cingár, vékony, már-már kislányos. Karjai vékonyak, lábai mint holmi gyufaszálak. Álmodta volna az egészet? Az egész életét, és most ismét a szobájában ül? Nem, még mindig nem az a hely.
- Álmodom. De fura.. – kel fel, és indul meg, de most a hang irányába. Lassan halad, kicsi léptekkel. Rég volt már ilyen. Azonban még mindig piszok fáradt, és még mindig hallja az apját.
- Te ezt nem értheted! Soha nem értettél semmit! Csak ami a fejedben élt, az. Csak az volt a jó! – torpan meg végül, mikor a távolban egy sziluettet vél felfedezni. – Hiába beszéltem veled, makacs öszvér voltál, és meg se hallgattál. Soha, senkit. Még anyát sem. Neked soha semmi nem volt elég. Egy gépet akartál teremteni, ami mindig engedelmeskedik.. Te.. te.. – nem tudja kimondani, nem tudja elmondani, mennyire gyűlöli. És az alak megindul felé. Még mindig a siheder testében állva várja, készen arra, hogy rázúdítson mindent, ami odabent nyomja. Azonban nem az apja áll meg előtte. Nem az anyja. De nem is már alak, akit várt volna. Sikítana, a hangja azonban ismét elhagyja. Saját maga az, felnőtt, eszelős vigyorral, véresen. És már tudja, kinek a vére pihen rajta.
- Megölted őt. Megölted az anyád, és az apád. Hát nem emlékszel, hogy sikítottak? Megölted őt, és most menekülsz.. - mulat. Vigyorog. Nem, ő nem tett ilyet. Sosem tett. És a másik mégis ezt akarja éreztetni, olyan magabiztosan mondja, és még véres kezeit is felé emeli, mintha a vérbe lenne írva az igazság. Aztán pillanatok alatt támad. A fájdalom visszatér, minden eléri. És nem tud semmit sem tenni. Gyenge. Nem bírja felemeli a karját. A saját vére ismét kiserken, testét az eddigi erő is kezdi elhagyni..
Cesar még mindig a földön fekszik, és a sokadik ütésre magához tér félig-meddig, amennyire engedi az eset. Nem látja, ki támad, csak azt hiszi, hogy önmaga az. Kezét megemeli, erőtlen próbálkozás, amikor megpróbálja megfogni a kezét. Remeg. Arca ég, ordít a fájdalomtól. Csak egyik szemével lát, a másik máris dagad.
- Ké.. kérlek.. ne.. ne.. én.. – de nincs sok ereje, védtelen, kiszolgáltatott. Csak legyen vége. Legyen vége mindennek…


Kockadobás eredménye: -

▼ ▼ ▼
↠ to:
Kalandozóknak
↠ 870 szó ; ↠ End is coming?
avatar
✻ tartózkodási hely :
↠ central city
✻ foglalkozás, hobbi :
↠ író
✻ karakter arca :
↠ nicolas simoes
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Kedd. Feb. 28, 2017 9:46 pm ••

Snart & Laurel & Cesar
what the hell is that thing?
Snart-nak ebben az esetben igazat kell adnom, hiszen a víz és az elektromosság olyan jó barátok, hogy segítenek egymáson. Szóval pontosan erre van szükségem. Egy kis vízre ahhoz, hogy nagyobb hatást tudjak elérni én is. Körbenézek a ködtől egyenlőre még szabad területen, hogy mégis mi az, amit ennek örömére segítségül tudnék hívni. Végül a hátsó falon megpillantom az elhelyezett tűzoltócsövet. Odarohanok és nemes egyszerűséggel betöröm az üveget, amely abban gátolna, hogy rátegyem a kezemet, majd a fülemet egy kellemetlen, de annál ismerősebb hang csapja meg. Volt már alkalmam hallani ezt a bizonyos hangot, de akkor legalább megvolt ellene a magam védelme most azonban rám is ugyanúgy hatással van rám, mint bármelyik mezei bűnözőre. Kell pár másodperc, hogy összekaparjam magam, de végső soron sikerül a kezembe vennem a tűzoltócsövet és a ködre irányítani, hogy teljes mértékben minden elérhető pontját bevizezzem vele.
Miközben ezen igyekszem nem tudom figyelmen kívül hagyni a szemem sarkába kúszó jeleneteket, a szinte hajszálon lógó Laurel alakját és a látszólag eszméletlen alakot püfölő Snart-ot, aki eddig sem volt különösebben jó formájában, de mintha most elborult volna benne valami. Azonban bármennyire is szeretnék nem tudok három felé szakadni. Nem tudok egyszerre a köddel is foglalkozni és Laurel-t a lábaira állítani. Na, meg persze szegény párát megmenteni Snart-tól, aki készül laposra verni szerencsétlent.
Éreztem én, hogy elkiabálom, hogy ez a nap nem lehetne őrültebb. Egyáltalán honnan jött ide Laurel? Oké.. Ez most már számomra is kezd egy kicsit túl sok lenni, de elsősorban a veszélyre kellene fókuszálnom. A köd az, aminek mennie kell. Utána pedig ráérek a többiekre figyelni, bár reményeim szerint addig Laurel képes lesz megtartani magát és Snart sem fogja szétverni a srác fejét, akinek még arra sincs lehetősége, hogy megvédje magát. Olyan, mint egy rongybaba. De, ha eltűnik a köd, akkor talán minden visszatér a normál kerékvágásba. Ez a fő cél, nem?
avatar
✻ kereslek :
▣ iris + joe + hr + cisco ▣
✻ tartózkodási hely :
▣ central city ▣
✻ foglalkozás, hobbi :
▣ forensic scientist ▣
✻ karakter arca :
▣ grant gustin ▣
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• Kedd. Feb. 28, 2017 9:14 pm ••


flash ♥ cold ♥ cesar

Éreztem magamon a kétségbeesést. Mintha teljesen felemésztett volna. Az egyetlen reményem egy aprócska pont volt a telhetetlen sötétségben. Megvolt rá az esély, hogy az egész semmit sem rejt maga mögött, de reménykedtem abban, hogy mégis. Mert bármennyire is szeretnék szembeszállni önmagammal képtelen lennék rá. Fel sem fogtam, hogy mi is történik igazából. Ide kerültem, de hogyan is? Csak átléptem a bejárati ajtón. Ezt én már ténylegesen nem értem. Most pedig úgy rohanok egy világító pont felé, mint egy idióta. Ahogy egyre közeledem hozzá szinte várom a pillanatot, hogy felkenődjek valaminek, vagy hátulról eltaláljon valamivel a gonosz hasonmásom, de ehelyett mindössze csak annyit van lehetőségem észlelni, hogy zuhanok. De mégis hol? Újra itt lennék? Alig tudom felfogni, hogy mégis mi is történik körülöttem, hiszen az egyik pillanatban még a sötétség vett körbe, aztán hirtelen minden túl világos lett most pedig vészesen zuhanok egyenest a föld felé, ami elég távol van tőlem. Pontosabban éppen elég nagy távolságra van ahhoz, hogy határozottan megérezzem az ott történő zuhanást. Azonban a ködöt látva úgy gondolom, hogy ez még a legkisebb problémáim egyike közé tartozik. Mert, ha az a fekete köd magába szippant, akkor már esélyem sincs azzal foglalkozni, hogy mi az, ami fájdalmat okozna és, mi az, ami nem.
A köd belső részében, mintha egy alak rajzolódna ki a szemeim előtt, de nincs túl sok időm gondolkodni, mielőtt még cselekszem. Vészesen közelít a köd és a talaj egyaránt ezért végül a Canary Cry-t használva próbálom összezavarni a köd belsejében lévő alakot, de a zuhanás közben ez hatással van rám is. Sikeresen nekivágódom a harmadik emelet falának, aminek szerencsémnek köszönhetően pont a fájós vállammal sikerül nekicsapódnom így fél kézzel kapaszkodva próbálom menteni a menthetőt, de nem mondhatom azt, hogy túlságosan remekelnék benne, mert szó szerint egy hajszálon függ minden. Bár, ha még valahogy sikerülne eggyel lejjebb érkeznem, akkor megmenthetném a helyzetet. De a fő probléma az, hogy fogalmam nincs, hogy mennyire közel van hozzám a köd és jelen helyzetemet nem arra találták ki, hogy forgolódjak egy kis terepszemlére.  
made by
kocka eredménye: 2
avatar
✻ kereslek :
i want my S P E C I A L people ♥
✻ tartózkodási hely :
star city ♥
✻ foglalkozás, hobbi :
assistant district attorney ♥
✻ karakter arca :
katie perfect cassidy ♥
live like legends

Felhasználó profiljának megtekintése

Poszt témája: Re: Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar •• ••

Sponsored content
live like legends

Central City - Barry & Snart & Laurel & Cesar

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» Central Park, Manhattan
» Barry Benson
» Primeval: New City
» Filmek
» The city that never sleeps

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
We can be heroes :: különlegességek :: Magánrészleg :: kaland-